Ízület
és lélek

Érdekes megfigyelés, hogy a mozgásszervi betegségektől, reumatikus-ízületi panaszoktól szenvedők köre nagyrészt a korábban rendkívül aktív, különösen mozgékony, állandóan tevékenykedő vagy sportoló emberekből áll. Hogyan lesz a mozgékonyságból merevség? Vajon miért kárhoztatja a reuma ezeket a fáradhatatlan, másokat is segítő, ügyes, nyugtalan embereket kényszerű pihenőre, tétlenségre?

Azt mondják, a betegség őszintévé tesz. Ezek szerint az ízületi panaszoktól szenvedők csak látszólag, külsőségekben, azaz testi mivoltukban mozgékonyak? Mit lepleznek ezzel tudattalanul? Esetleg a bennük lakozó merevséget? A kérdés megválaszolásához vegyük jobban szemügyre reumás ismerőseinket! Tapasztalunk-e részükről – állandó cselekvési kényszerük mellett – makacsságot, öntörvényűséget, hajlíthatatlanságot?

A pszichoszomatika tudománya már több mint fél évszázada tanulmányozza a reumatikus és ízületi gyulladásban szenvedő páciensek személyiségképét. A polyarthritisben (sokízületi gyulladásban) szenvedők esetében sok kényszeres vonást találtak: túlzott lelkiismeretesség, túlhajtott segíteni akarás, önfeláldozás, mazochizmus, depresszióra való hajlam. A beteg túlzott aktivitással, sporttevékenységgel igyekszik öntudatlanul is elterelni saját figyelmét kényszeres merevségéről.

Az is kiderült, hogy a reumás ember gátolja saját agresszióját, energiáit az izomzat szintjén blokkolja. Kísérletekkel bizonyították, hogy a reumások esetében bármely ingerület az izomfeszültség növekedéséhez vezet, különösen a csuklók területén. A reumás tehát kifelé törő agresszióját visszafojtja, uralma alatt tartja, így a csuklónál megrekedt energia gyulladássá, fájdalommá változik.

A fájdalom mindig valamely agresszív cselekmény eredménye. Míg a szabadjára engedett agresszióval valaki másnak okozunk fájdalmat, addig elfojtás esetén az ellenünk fordul – autoagresszió –, s bennünk jelentkezik a fájdalom. Érdemes tehát átgondolnunk, hogy amikor fájdalmat érzünk, az valójában kinek is szól.

A reumás beteg nem tud bánni agressziójával, egyébként nem fojtaná el, nem blokkolná le azt. Agressziója és uralomvágya miatt érzett bűntudatát segítőkészséggel, önfeláldozással, mások szolgálatával vezeti le. Amikor már nincs módja így kompenzálni, akkor jelentkezik a betegség – kísérő tünetei lehetnek még: gyomor- és bélpanaszok, szívtünetek, frigiditás, potenciazavarok, szorongás és depresszió.

Felmérések szerint a reuma kétszer annyi nőt érint. Nem csoda, hiszen ők kevésbé képesek ellenséges érzelmeik tudatos megélésére, agressziójuk levezetésére, épp ezért a fentiek mérlegelése után – a tabletták és kenőcsök alkalmazása mellett – nekik sem szégyen beszerezniük egy boksz-zsákot.

korkontroll.hu

 
 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk