Mit kell tudni az infarktusról?

Az infarktus az életet közvetlenül veszélyeztető betegség, az egyik leggyakoribb halálok. Az infarktusos halálozás fele még az orvos kiérkezése előtt, vagy kórházba szállítás közben következik be. Rajtuk tehát az orvostudomány fejlődése, s a legmodernebb terápiás eljárások sem segíthetnek. Marad tehát a megelőzés, kérdés azonban, hogy hogyan?

Az infarktus latin eredetű szó, mely önmagában elhalást jelent. Elvileg bármely szervben bekövetkezhet (létezik pl. tüdő- vagy lépinfarktus is), mégis leggyakrabban a szívizom heves tünetekkel, nemegyszer életveszéllyel járó elhalását értjük alatta.

Oka a szívkoszorúér valamely ágának elzáródása, ami rendszerint annak elmeszesedése következtében lép fel. A felrakódott plakkoktól az ér átmérője szűkül, egyre lassúbb benne az áramlás, végül egy rárakódott vérrög zárja el az eret.

Rizikófaktorai elsősorban a dohányzás, a magas koleszterin-, illetve vérzsírszint, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a mozgásszegény életmód. Ugyancsak infarktusra hajlamosít egyfajta személyiségszerkezet és életmód. Az ún. A típusú személyiség mindkét oldalán égeti a gyertyát, életmódja stresszel teli, hajszolja magát, állandó időzavarban szenved, gyakran önti el harag vagy tehetetlen düh.

 

Az infarktust gyakran megelőzik a koszorúér-szűkület tünetei, amit az orvos angina pektorisznak, a köznyelv anginás vagy szívrohamnak nevez. Ez nem más, mint erős, szorító, esetleg égő fájdalom a mellkas közepén (nem pedig bal oldalt!), a szegycsont mögött. A fájdalom gyakran a bal karba sugárzik, és általában fizikai terhelésre (például lépcsőn járáskor, busz után futáskor) jelentkezik, pihenéskor rendszerint néhány perc alatt magától megszűnik. Ebben a stádiumban még megfelelő kezeléssel, a rizikófaktorok kiiktatásával, az érelzáródás többnyire kivédhető. Az infarktusok jelentős részében azonban nincsenek anginás előzmények, a beteg teljesen panaszmentes, a koszorúér elzáródás pillanatáig még orvosi kezelésben sem részesült. A koszorúér-szűkület korai felismerése érdekében – különösen a leginkább veszélyeztetett középkorú generációnak – feltétlenül javasolt az évente elvégzett belgyógyászati szűrővizsgálat.

Az infarktus tünetei hasonlóak az angináéhoz, csak sokkal hevesebbek és tovább tartanak. A szorító, markoló fájdalom nem szűnik meg, sőt egyre hevesebbé válik. Sugározhat a karba, nyakba, gyomortájékra. Sokszor halálfélelem, légszomj, verejtékezés is társul hozzá. A tünetek korai felismerése rendkívül fontos. Ha ugyanis a beteg 3-6 órán belül megfelelő intenzív kezeléshez jut, az eret elzáró trombus gyógyszeresen feloldható – vagyis elkerülhető a szívizom-elhalás. Ezért, mint szerte a világon, Magyarországon is intenzív osztályokon kezelik az infarktusosokat.

A British Heart Foundation nyilvánosságra hozta új vizsgálati eredményeit, melyek szerint a 40 évesnél fiatalabb dohányosok ötször olyan valószínűséggel kapnak szívinfarktust, mint hasonló korú nemdohányzó társaik. A tanulmány egyértelműen megerősíti, hogy a szívinfarktus előfordulásának valószínűsége jóval nagyobb a dohányzók, mint a nem dohányzók esetében, ugyanakkor a kockázat annál nagyobb, minél fiatalabb korú a dohányos.

A 21 ország 32 nemzetének 130 000 tesztalanyán végzett vizsgálat eredményei kimutatták: a 40 évesnél fiatalabb dohányzók ötször olyan valószínűséggel kapnak - nem halálos kimenetelű – szívinfarktust, mint azok, akik a tesztkorosztályon belül nem dohányoznak. A 40 év alattiak szívinfarktusainak több mint fele a dohányzásra vezethető vissza, éppen ezért megelőzhetőek lennének. A korai infarktusok ráadásul igen komoly kockázatnövekedést jelentenek a későbbi, súlyosabb kimenetelű infarktusok kialakulása szempontjából. Az eredményeket komoly figyelmeztetésnek szánják a fiatal dohányosoknak, mivel ők nem csak egészségüket rongálják, és ezáltal csökkentik a várható élettartamukat, hanem már a középkor elérése előtt jóval nagyobb kockázatnak teszik ki magukat a szívinfarktussal szemben. Az Egészségügyi Világszervezet 33-64 év közötti tesztalanyokon, 21 országban végzett felmérésének legújabb adatait a Tobacco Control című szaklapban tették közzé.

Dr. Nemes János
gyermekorvos, kardiológus
korkontroll.hu

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk