Jaj! Elájulok!

Ájulásnál az agy – átmeneti vérellátási zavara miatt – „kikapcsol”, nem továbbít fontos parancsokat a szervezetnek, hanem magára hagyja azt, hogy aztán később gyorsan magához térjen, és rendezze tudata sorait.

Az ájulás, latinul collapsus, összeesést jelent, s többnyire ártalmatlan jelenség, amely a nyári melegben gyakrabban fordul elő. Ha valaki sokat ácsorog tűző napon a buszmegállóban, vagy a buszon, sorban áll a boltban, fülledt, levegőtlen helységben tartózkodik, könnyen elvesztheti az eszméletét.

A jelenség fiataloknál és öregeknél egyaránt gyakori. Oka egyszerűen a vérkeringés szabályozásának éretlensége: hirtelen vérnyomásesés következtében az agy kevesebb vérhez jut. Az ájulást szinte mindig megelőzi a rosszullét érzése, a gyengeség, hányinger, szédülés, ezért az összecsuklás nem szokott olyan hirtelen bekövetkezni, hogy az komolyabb sérüléseket okozzon. Fekvő testhelyzetben aztán az agy vérkeringési zavara igen gyorsan megszűnik, és a „beteg” magához tér.

Bár többnyire ártalmatlan jelenség, igen ritkán, komolyabb okai is lehetnek. Kiváltó tényezője lehet például valamilyen agyi érkatasztrófa, azaz stroke (agyvérzés, agytrombózis, agyembólia). Okozhatja epilepszia, mely általában görcsrohamokkal, izomrángással jár, és cukorbetegség, pontosabban annak szövődményei, az eszméletvesztéssel és kórosan ala-csony vagy magas vércukorszinttel járó hipo-, illetve hiperglikémiás kóma. Vigyázat: az ájult cukorbeteg leheletének acetonos szaga könnyen összetéveszthető az alkohollal!

Baleset, fejsérülés, agyrázkódás, koponyatörés, súlyos agysérülés ugyancsak okozhat eszméletvesztést. Ilyen esetben a sérültet ne mozdítsuk el a helyéről, de fektessük az oldalára és támasszuk meg a hátát. Előfordul, hogy agyrázkódás után a beteg hamar magához tér, de átmeneti emlékezetkiesése – amnéziája – van. Ilyenkor feltétlenül várjuk meg az orvost, mert későbbi súlyos szövődményeket előzhetünk meg.

Mit tegyünk, ha környezetünkben valaki elájul? Fontosabb, hogy mit ne tegyünk: semmiképp ne támasszuk vagy ültessük fel, mert ezzel komoly veszélynek tennénk ki, akadályoznánk a normális agyi vérkeringés helyreállását! Azzal segítünk a legtöbbet, ha a fekvő ember lábát felemeljük a törzsénél magasabbra, így az alsó végtagok vére az agy felé áramolhat.

Dr. Nemes János
gyermekorvos, kardiológus
www.korkontroll.hu

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk