Az érelmeszesedés rizikófaktorainak hatásai

Az érelmeszesedés már születésünkkor lassan elkezdődő, és az élet során folyamatosan zajló, előrehaladó folyamat. Az általa okozott betegségek általában 50-60 éves korban jelentkeznek. Az artériák meszesedése hajlamosító tényezők nélkül is elkezdődik, de a rizikófaktorok jelenléte gyorsítja a folyamatot, és súlyosbítja annak kimenetelét. Emiatt fontos a rizikó faktorok ismerete, és azok hatékony kiiktatása.

A legfontosabb rizikófaktorok: a magas koleszterin- és vérzsír-szint, a dohányzás, valamint a cukorbetegség. Ezek mellett a magas vérnyomás, a stressz, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás is kockázati tényezőnek számít. A testsúlyfelesleg, az életkor, a nem és az örökletes tényezők is el nem hanyagolható veszélyeztető faktorok.

Ezek közül a magas koleszterin- és vérzsír-szint, a dohányzás, a stressz és a túltápláltság az egyéntől függő, ezért megszüntethető kockázati tényezők, míg a többi rizikófaktor hatása csak csökkenthető (pl. a magas vérnyomás és a cukorbetegség), ugyanakkor az életkor, a nem és az örökletes tényezők sajnos nem befolyásolhatók.

 

A hajlamosító tényezők befolyásolására több lehetőségünk is van. Ilyen az életmód, az életvitelbeli, táplálkozási szokások megváltoztatása. Lehetőségünk van gyógyszerek szedésével is csökkenteni a károsító tényezők hatását, sőt táplálék-kiegészítők fogyasztásával is sokat érhetünk el. Jelen esetben azt szeretném bemutatni, hogy a flavonoidok, mely rizikófaktor, melyik hatása ellen tudnak küzdeni, és ez által csökkenteni az arterioszklerózis előrehaladását.

 

Helytelen táplálkozás, ún. „atherogén” étrend – Köztudott, hogy az étrend telített zsírsav- és koleszterintartalma egyenesen arányos a lakosság LDL koleszterin szintjének alakulásával. Ugyanakkor a zsírdús, atherogén étrend helyett a növényi rostok, szterinek, flavonoidok, egyéb antioxidánsok, elegendő fólsav, gyümölcs és zöldség fogyasztása jótékony hatású. Valójában nincs külön cukorbeteg, koleszterinszegény, érelmeszesedés elleni stb. étrend, mert az egészséges táplálkozás eleget tesz majdnem minden kórállapot diétás kívánalmainak, ennek megvalósításában segít a Flavin 7 rendszeres fogyasztása.

Mozgásszegény életmód – A fizikai aktivitás mértéke és például a krónikus szívbetegség gyakorisága között bizonyítottan szoros kapcsolat áll fenn. A rendszeres testmozgás együtt jár a „jó” HDL koleszterin növekedésével, az inzulin rezisztencia, a nyugalmi vérnyomás és az elhízás gyakoriságának csökkenésével.

Elhízás – Az elhízás kockázatnövelő szerepe egyenesen arányos a súlytöbblet mértékével. Elhízás során növekszik az össz-koleszterin és a vérzsírok szintje, a magas vérnyomás kockázata, valamint az időskori, II. típusú cukorbetegségre való hajlam. A flavonoidok csökkentik a triglicerid, valamint az LDL szintjét, és egyúttal emelik a HDL koncentrációját.

 

Életkor – Férfiaknál 45, nőknél 55 év felett számítható kockázati tényezőnek. A klinikai tünetek leggyakrabban 55-65 éves korban jelennek meg. A flavonoidok az életkort nem, de az öregedési folyamatokat lassítani képesek.

Stressz – Állandó stressz esetén az ún. stresszhormonok (adrenalin, noradrenalin) szintje folyamatosan magas lehet, ez viszont növeli a vérzsírok szintjét, szűkíti az ereket, emeli a vérnyomást. Az ideges emberek ráadásul könnyebben rágyújtanak, többet esznek, ezáltal többszörösére növelik rizikófaktoraikat. A Flavin 7 – az endothelium által termelt nitrogén-monoxid koncentrációjának emelésével – kedvezően módosítja a stressz-hormonok fent említett hatásait.

Magas koleszterin- és triglicerid-szint – Normál koleszterinszint mellett alacsony HDL arány, illetve a magas össz-koleszterinszint, más hajlamosító tényező hiányában is több mint 2,5-szeresére növeli az érrendszeri katasztrófák valószínűségét. Egyéb kockázati tényezők jelenlétében viszont előfordulásuk hatványozódik. A magas LDL koleszterin szint fokozza a szabadgyök képződés, s ezzel gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A flavonoidok inaktiválják a szabadgyököket, kedvezően befolyásolják a lipid-elváltozásokat.

Dohányzás – A magyar felnőtt lakosság 54%-a dohányzik, ezen belül a 20-29 éves korosztály 47%-a szívja a füstöt. Évente 5 millió ember hal meg a világon, akinek halála pusztán csak a dohányzással hozható összefüggésbe. A szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhető lenne, ha az emberiség „elfelejtené” egyik legkárosabb szokását – a dohányzást! A nikotin csökkenti a HDL szintjét, emeli az LDL és triglicerid szintet. A dohányzás során emelkedik a vér CO szintje, ami direkt roncsolja az érbelhártya sejtjeit. A vér CO-ja szűkíti az ereket, fokozza a vérlemezkék aktiválódását, növeli a vér alvadékonyságát. A Flavin 7 fokozza az érfalak, az endothelium stabilitását, gátolják a thrombocita aktivációt, aggregációt, csökkenti a thrombus képződést.

Nem – Az 50 éves, menopausa körüli nők körében jóval alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, mint középkorú férfitársaikéban. A kockázat a klimax beköszöntével meredeken emelkedik, és 70 év körül eléri a férfiakét. A menopausa előrehaladtával a nők elvesztik védettségüket, amit addig az ösztrogén hormonnak köszönhettek. A szőlőben, valamint a Flavin 7-et alkotó többi gyümölcsben lévő fito-ösztrogének minimálisan ugyan, de kedvező irányban képesek kompenzálni az ösztrogén csökkenést.

Hypertónia – A magasvérnyomás betegség megháromszorozza az érelmeszesedés okozta szívbetegségek gyakoriságát. A magyar 75 év alatti lakosság 41%-a ismert hypertóniás. 65-74 év között ez az arány 68%! Megdöbbentő adat, pláne ha tudnánk, hogy a hypertóniások 30%-a nem ellenőrzött, 40%-a nem is ismert, és csak 30%-uk áll orvosi ellenőrzés alatt. A magas vérnyomás az érfal mechanikus túlterhelését, sérülését okozza. Növekszik az érbelhártya átjárhatósága, az érfal egyre merevebbé válik, ami elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. A flavonoidok fokozzák az érfal stabilitását, képesek csökkenteni annak merevségét, spazmusát. A flavonoidoknak – Ca-csatorna-blokkoló és ACE-gátló hatásuk folytán -vérnyomáscsökkentő hatásuk is van.

Cukorbetegség – Az egyik legfontosabb rizikófaktor az ún. időskori, nem inzulinfüggő, II. típusú diabetes mellitus. Cukorbetegeknél az érelmeszesedés korábban és gyakrabban jelentkezik. A II. típusú diabeteses betegek több mint 8o%-a szívinfarktusban, vagy szélütésben hal meg. Az infarktust szenvedett cukorbetegek 5 éves túlélése 38%, míg a nem cukorbetegeké 75%, amelyet az újbóli infarktusok gyakorisága magyarázhat. Cukorbetegség során növekszik a szabadgyök-képződés, és fokozódik az LDL oxidációja is. A flavonoidok képesek csaknem minden, cukorbetegség során fellépő, érelmeszesedés kialakulását okozó káros hatás ellen hatékonyan küzdeni. Csökkentik a szabadgyök-képződést, az LDL oxidációját, továbbá kedvezően alakítják a vérzsírok szintjét és minőségbeli eloszlását is.

Mindazoknak, akik érelmeszesedés szempontjából panasz- és tünetmentesek, de rendelkeznek legalább 3 rizikófaktorral, ajánlható a Flavin 7 rendszeres használata. Azoknál, akiknél valamilyen mértékben már kimutatható az érelmeszesedés, jótékony hatású lehet a szokásos gyógyszerek kiegészítése Flavin 7-tel. (x)

Dr. Tóth Géza
belgyógyász szakorvos

Ugrás a Crystal Pharma honlapjára

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk