Kezelhető-e a lisztérzékenység gyógyszerekkel?

 

A coeliakia (lisztérzékenység), életre szóló gluten-intolerancia miatt létrejövő immunbetegség, ahol a szervezet a kalászos gabonákban található gluten fehérjék hatására, a saját szervek, szövetek (vékonybél, bőr, máj, idegrendszer) ellen kezd dolgozni. Ennek következtében a vékonybél károsodása alakul ki, és a kórjelek serdülő vagy felnőtt korban már más szervekben is megjelenhetnek.

A coeliakia gyakori, a teljes népesség kb. 1%-át érinti. Mai tudásunk szerint a kóros reakciót örökletes tényezők befolyásolják. Leggyakoribb tünetei: visszatérő hasmenés, haspuffadás, emésztési és felszívódási zavar, hiánytünetek, soványság, növekedésbeli elmaradás, vérszegénység. A tünetek már kisgyermekkortól fennállhatnak, de a betegséget leggyakrabban mégis csak felnőttkorban ismerik fel.

 

A betegségi tünetek teljes mértékben megszűnnek a glutenmentes diéta mellett, de akár már minimális mennyiségű gluten rendszeres bevitele is fenntarthatja a kóros folyamatokat. A diéta lényege a búzát, rozst és árpát tartalmazó ételek teljes kizárása, más növényekből készült lisztekkel történő helyettesítése az étkezésben. A glutenmentes diéta pontos betartása nem könnyű, és nem is mindenkinek sikerül, hiszen mindennapi étkezésünkben a kenyér, kenyérfélék, sütemények nagyon jelentősek bár mindezek elkészíthetők glutenmentes alapanyagokból is (pl. rizs-, kukorica-, szója-, köles-, vagy guarlisztből).

Az orvosok már hosszabb ideje keresik a megoldást, hogy hogyan lehetne ilyen esetekben a szervezet károsodását elkerülni. A nem jól kezelt és aktív coeliakia gyakran alattomosan és komolyabb testi panaszok nélkül vezet olyan károsodásokhoz, mint csontritkulás, cukorbetegség, vérszegénység, meddőség, szívelégtelenség vagy egyes daganatok kialakulása. Ennek oka az, hogy a gluten fenntartja a vékonybél és más szervek elleni antitestek termelését, melyek a szervezetben lévő transzglutamináz nevű fehérjéhez kötődnek, és amelyek a vérben is megjelennek az aktív betegség idején. A vérvizsgálatok ma már akkor is jelzik a betegséget, amikor még nincsenek tünetek. Ugyanígy, a tünetek megszűnése után fennmaradó antitest-pozitivitás azt igazolja, hogy a szervezetet folyamatosan gluten éri, és arra kórosan reagál, így a szövődmények bármikor megjelenhetnek. Újabb kutatások szerint az antitestek nemcsak a beteget károsíthatják, hanem – terhesség esetén – a méhlepényen áthatolva a magzatot is.

Amerikai kutatók az elmúlt években azon dolgoztak, hogy olyan enzimeket fejlesszenek ki, melyek étrend-kiegészítőként alkalmazva, segítenek a gluten felszívódás előtti lebontásában, ártalmatlanná tételében. Ezek a kutatások rendkívül biztatóak, és a már forgalomban lévő étrend-kiegészítők között is találtak olyanokat, melyek speciális kombinációban – laboratóriumi körülmények között – adagonként akár 1 gramm glutent is le tudnak bontani.

A jelenleg Magyarországon is folyó klinikai vizsgálatok azt tanulmányozzák, hogy ezek a készítmények valóban képesek-e magát a kóros immunreakciót is megszüntetni, és ennek jeleként csökkennek-e a vérben a transzglutamináz elleni antitestek. Addig ugyanis, amíg ezek az antitestek a vérben még mérhetők, aktív betegséggel kell számolni. A kezelés célja tehát a negatív antitest eredmények elérése, melyhez a diéta betartása is szükséges. Az enzimek használatának akkor lehet szerepe, amikor – például utazásnál, vendégségben, étteremben – nincs mód glutenmentes étel biztosítására. Nem szabad azonban az addig folytatott diétát elhanyagolni, mert az klinikai visszaeséssel járhat. A hosszabbtávú felmérések eredményére még várnunk kell, addig is tanácsom a glutenmentes diéta lehető legpontosabb betartása.

A coeliakia gyógyszeres kezelését vizsgáló tanulmányokkal kapcsolatban érdeklődni lehet a proteaz@yahoo.com e-mail címen.

Dr. Korponay-Szabó Ilma
egyetemi docens,
Heim Pál Gyermekkórház Coeliakia Centrum főorvosa
Tel.: (1) 459-9100/1436

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk