Éhezünk. Már jó ideje, és egyre jobban. Rögtön felmerül persze a kérdés: ugyan, hogy lehetne gondosan és rendszeresen teletömött hassal éhezni?

A szervezet minden egyes sejtjének szüksége van energiára, amely a tápanyagok, azaz fehérjék, zsírok és elsősorban szénhidrátok elégetése során keletkezik. E folyamatok mintegy „melléktermékeként” rendkívül erőteljes oxidáló hatású kémiai anyagok – szabad-gyökök – is keletkeznek, melyek károsíthatják a sejteket. A szervezeten belül a szabad-gyökök képződését fokozza – többek között – a dohányzás, a radioaktív sugárzás, a légszennyezés, egyes gyógyszerek, a kimerítő sportolás, valamint a gyulladásos folyamatok.

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nő a szív- és érrendszer eredetű halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett ún. esszenciális, vagyis a szervezet által elő nem állítható, ám normál működéséhez nélkülözhetetlen zsírsavcsoport a védőfaktor.

A téli időszakban szervezetünknek nem csak a hideg és a különböző vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell birkóznia a fényhiány következtében fellépő lehangoltsággal, fáradtsággal, a szellemi frissesség hanyatlásával. Közeleg a tavasz, vegyük tehát sorra, mi mindent tehetünk, hogy újra „felpörögjünk”, hogy fizikai és szellemi teljesítményünk újra a régi legyen.

Már alig várjuk, hogy beköszöntsön a tavasz, s véget érjen a kellemetlen, hűvös, párás idő, ami ráadásul ugyancsak kedvez egyes fertőző ágensek elszaporodásának. A hosszú tél során meggyöngült immunrendszer és az aktív kórokozók találkozásakor egyértelmű, melyik lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve, tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében az elégtelen folyadékfogyasztás, egy újabb fertőzés, esetleg valamilyen krónikus betegség, vagy tényleg egyszerű felfázás áll.

Közeleg a tavasz! Alig várjuk, hogy magunkba szívhassuk a zöldellő természet illatát. A napfényben fürdő hegyoldalak, virágzó rétek képe azonban, napjainkban minden ötödik honfitársunk számára, csupán rémálmaik díszlete lehet. Egyre növekszik ugyanis azok tábora, akik már a füvek és virágok gondolatára is tüsszögési rohamot kapnak, fújják az orrukat, és sűrűn könnyeznek.

Az ember maximális csonttömegét 25-30 éves korra éri el, ami a következő 20-25 évben nem változik lényegesen, ám idővel hormonjaink védő funkciója – nőknél korábban, férfiaknál később – megszűnik. Ekkor már rajtunk a sor, hogy ténylegesen tegyünk csontjaink védelme érdekében.

Az élet: a mozgás! Annak korlátozott volta, egyben életterünk beszűkülését is jelenti. Hogyan juthatunk el idáig? Talán észre sem vesszük, hogy veleszületett mozgékonyságunk ellen nap, mint nap milyen aprónak tűnő, de súlyos vétkeket követünk el.

Már a középkorban rájöttek arra, hogy a fogközöket is meg kell tisztítani az ételmaradéktól. Ennek nem csupán esztétikai funkciója van (bár az sem elhanyagolható), hanem egészségügyi oka is. A fogak közzé beszorult ételmaradék elrothad, és fogszuvasodást okoz. Régen csontból készült fogvájóval próbálták megtisztítani e nehezen elérhető területet, később pedig cérnával. Mennyivel egyszerűbb manapság a viaszos, mentolos fogselymekkel! Legalábbis annak, aki használja…

A télvégi, kora tavaszi időszakban a gyermekek, de a felnőttek körében is az egyik leggyakoribb betegség a felső légúti gyulladás, melynek fő tünete a köhögés. Hátterében – a fertőzésen kívül – allergiás vagy asztmás folyamat is állhat. A köhögés sokszor kínzó, kellemetlen tünet, mégis hasznos jelenség. Egyrészt a légutak tisztítására szolgáló, fontos védekező reflexünk, melynek célja az idegen anyagok, a nyák eltávolítása. Másrészt sokféle formája, jellege van, ami diagnosztikai jelentőségű, elárulja az orvos számára, milyen betegséggel áll szemben.

Lassan itt a tavasz, s alig sikerül kilábalnunk az influenzajárványból. A hagyományos kínai orvoslás a megfázás és az influenza elleni védekezésben a leghatékonyabb és legegészségesebb módszert: a természetes gyógynövényeket ajánlja. Az immunrendszer megerősítését segítő táplálkozás mellett fontosnak tekinti a helyes életkörülmények biztosítását, így a nem túlfűtött, de páradús lakókörnyezetet, s annak rendszeres fertőtlenítését.

A fülzúgás évezredek óta kínozza az embereket. Ez a tünet csengés, berregés, búgás, morajlás, sziszegés, ciripelés formájában leggyakrabban a reggeli és esti órákban jelentkezik. A fülzúgás (tinnitus) olyan hang hallása a fülben, ami az esetek többségében nem a külvilágból származik. A kérdés, hogy vajon hányan halljuk?

Népgyógyászati megfigyelések során számos gyógynövény immunrendszert támogató tulajdonságát ismerték már fel. A reprodukálható hatás eléréséhez meg kell találni azokat az aktív komponenseket, hatóanyagokat, amelyek a gyógyító tulajdonságot okozzák. Ezen immunrendszert védő gyógynövények közül egy kísérletekkel jól alátámasztott, igazolt immun-stimuláló hatású gyógynövényt, a Shiitake gombát mutatjuk be.

A Manuka az őslakos maorik nyelvén az új-zélandi teafa neve. Ez az örökzöld fa Új-Zélandon és dél-kelet Ausztráliában őshonos. Majd minden részét természetes gyógyszerként használják: a kakariki papagájok a leveleivel és kérgével tisztítják meg tollazatukat a parazitáktól. Leveléből kellemes tea készíthető: Cook kapitány matrózait is ezzel gyógyították.

Az açai (ejtsd: ászáj) bogyó egy Brazíliában őshonos pálmafa termése. Az amazóniai bennszülöttek az „élet fájaként” tisztelték.

A goji az utóbbi időben a nyugati orvostudomány érdeklődést is felkeltette. Az ázsiai emberek a jó közérzet, a magas életkor és a vitalitás gyümölcsének tartják.

Sokat olvashatunk – szakemberek tollából – a tavaszi méregtelenítésről, nézzük meg, hogyan fest mindez egy kicsit más szemszögből nézve.

A rákbetegségek 90%-a külső környezeti hatások miatt alakul ki, ehhez természetesen hozzájárul még az egyedi genetikai háttér is, ami hajlamosító tényező. A környezeti rákkeltők lehetnek fizikai, kémiai és biológiai eredetűek, melyek egy része otthonunkban is megtalálható. Napjaink rákgyógyításának középpontjában a beteg áll, ám a daganatot „kiprovokáló”, a beteget körülvevő környezettel, az őt érő mindennapos, káros hatásokkal már senki sem törődik. A kórházban megkapja a kezelést, majd hazatér ugyanabba a környezetbe, amely betegsége kialakulásához bizonyos mértékben nagy valószínűséggel hozzájárult.

A hasnyálmirigyrák a rákbetegségeknek mintegy 2%-át teszi ki, azonban az ebből a betegségből bekövetkező elhalálozás a negyedik leggyakoribb a rákbetegségek között. A betegség 90%-ban az 50 év felettieknél alakul ki. Az 5 éves túlélési idő kevesebb, mint 5%. Emiatt rendkívül fontos azoknak a rizikófaktoroknak a tudatosítása, melyek befolyásolhatják a betegség kialakulását.

Az elhízás ma már egy olyan különleges népbetegséggé vált, amely folyamatosan terjed az egyre fiatalabb korosztály körében is. Nem csoda, hiszen, minden második, gyerekeknek szóló tévéreklám édességet hirdet. A túlsúly nemcsak esztétikai probléma, különösen gyermek- és serdülőkorban komoly önértékelési zavarokhoz, gátlásokhoz vezethet. Nem is beszélve a plusz kilók súlyos egészségkárosító következményeiről, a cukorbetegségtől a magas vérnyomáson át, egészen az életet is veszélyeztető érszűkületig. Mégis az elhízásé a jövő?

Szervezetünk belső egyensúlyához ugyanúgy hozzátartoznak a „rosszindulatú” baktériumok, mint az egészségünk fenntartása érdekében hasznosak. A civilizáció csapdái – stressz, bizonytalanság, étkezési szokásaink megváltozása, az élelmiszerek megkérdőjelezhető minősége és a sok-sok adalék – bizony felborítják a kényes egyensúlyt, így a hasznos baktériumok már nem képesek megzabolázni a rosszindulatú fajtákat, s az eredendően kis mennyiségben jelen lévő Candida Albicans telepek túlszaporodnak nyálkahártyáinkban.

A verőerek elmeszesedése, illetve az ezzel kapcsolatos betegségek olyan gyakoriak, hogy nem csak az egyén, hanem az egész társadalom problémáját jelentik. Magyarországi demográfiai adatok szerint az érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek az 1970-es évek elejétől napjainkig töretlenül a haláloki lista első helyén szerepelnek mind a férfiak, mind a nők esetében. Túlzás nélkül állítható, hogy népbetegségről van szó.

Az öregedés „elkerülhetetlennek” tekintett következményeit, a ráncokat, a memóriacsökkenést, a szív- és érrendszeri betegségeket, a szexuális teljesítmény csökkenését, vagy épp a csontritkulást, sőt még a daganatos betegségeket is szívesen fogjuk kizárólag a genetikára, pedig esetleges kialakulásuk, annak mértéke és ideje nagyrészt az életstíluson, életmódon múlik. A táplálkozásbeli módosítások csakúgy, mint a rendszeres fizikai aktivitás a „korkontroll életmód-tortának” csak egy-egy szeletét képezik. Cikkünkben a korkontroll-táplálkozás legfontosabb receptjeit mutatjuk be.

A bőr természetes öregedési folyamatának első jelei 40 éves kor körül jelentkeznek. Ez a folyamat valójában már sokkal korábban, a 25. életévtől kezdetét veszi, érdemes tehát idejében hadat üzennünk a ráncoknak, olyan korán, amikor még nem is gondolunk rájuk.

Könnyű mindent a „tavaszi fáradtság” számlájára írni, és ráfogni a mögöttünk álló hosszú, sötét és vitaminokban szegény télre! Amikor a gyakori fáradtság, erőtlenség, kedvetlenség és visszatérő fejfájások mellé emésztőszervi vagy allergiás panaszok is társulnak, vegyük ezt intő jelnek: itt az ideje a tavaszi méregtelenítésnek, tisztító kúrának.

A böjtöt manapság sokan csak szépítő, karcsúsító célzattal alkalmazzák, pedig a táplálékfelvételről való önkéntes részleges vagy teljes lemondás az emberiség legősibb gyógymódja. Elődeink a böjtölést egyrészt aktív megelőzésnek, másrészt a kialakult betegségek egyik fontos gyógymódjának tekintették. E hagyományokat követve alakultak ki a böjt mai, modern életformához igazított változatai. A böjtöt ne tévesszük össze semmilyen divatos diéta-irányzattal, és ne éljük meg nélkülözésként! Aki jól böjtöl, nem éhezik.

Aphrodité – a szerelem istennője – lába nyomán csodás növények nőttek, amikor kilépett a tenger habjaiból. Ezért azokat a gyümölcsöket, virágokat és a belőlük nyert illatszereket nevezik afrodiziákumoknak, melyeket különösen alkalmasnak tartanak a szerelmi vágy felkeltésére, illetve fokozására. Nemcsak Cipruson, de nálunk is megtalálható a varázslatos növények számos fajtája. Íme az a néhány bűbájos fűszer és étel, melyekkel az éjszakáinkat is megédesíthetjük.

A nőknek fontos ékesség a haj, de így van ezzel a legtöbb férfi is. A munkában és a magánéletben is fontos a külső megjelenés a belső kisugárzás mellett. Az ápolt külső vitathatatlanul növeli az önbizalmat. A boltokban kapható samponok és egyéb szerek külsőleg általában segítenek, ám ez nem mindig elég.

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!