Fussunk neki!

Jörg Blech német író legújabb könyvének témája a mozgás. Alaptétel, amit talán valahol legbelül mindenki sejt, hogy a ma élő emberek „szénája" nem áll valami jól, legalábbis, ami a mozgást illeti. A WHO szerint a világon évente legalább kétmillióan halnak meg pusztán a testi inaktivitás miatt. Aki túl sokat pihen, a szó legszorosabb értelmében: berozsdásodik. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegedések, a rák és a demencia, az ízületi- és csontfájdalmak mind-mind kapcsolatba hozhatók a mozgáshiánnyal.

Világszerte probléma a mozgáshiány, az emberek 60 százaléka naponta 30 percnél is kevesebb időt szentel még a mérsékelt mozgásra is, ami nem több, mint például egy gyorsabb séta. A legtöbben nem is vagyunk tudatában a veszélynek. Hiába a modern orvostudomány, hiába a számtalan, jobbnál jobb gyógyszer – csodákat nem várhatunk tőlük, mert sajnos nem képesek jóvá tenni mindazt, amit testi tétlenségünkkel magunk ellen vétünk.

Blech könyvében sétára hív minket, a séta során pedig az emberi testet járja körbe. Elmagyarázza, miként működnek a szervek – a szív, az agy, az izmok és a csontok –, egyben bepillant az orvostudomány legújabb kutatási eredményeibe és azok gyakorlati működésébe. Elkalauzol például a NASA kutatóközpontjába, ahol öt egészséges férfit az űrrepülés előkészítéseként több hétre ágyba fektettek, hogy kiderítsék, vajon mi történik akkor, amikor az asztronautáknak hosszabb ideig szűkös helye, szinte mozdulatlanul kell kitartaniuk. Az eredmény lesújtó volt: a makkegészséges férfiak fizikai kondíciója, állóképessége olyan rohamosan romlott, hogy ketten enyhe sportterhelés után elájultak. Mindannyian alvászavarokkal küzdöttek, és félelmektől szenvedtek, lelkileg is labilisak lettek, környezetükre ellenségesen reagáltak.

A lipcsei egyetem szívközpontjának kutatói viszont azt vizsgálták, hogy miként hat a testedzés a szívbetegekre. Ha a betegek egészen addig kapálóztak az ergométeren, amíg mellkasuk fájni nem kezdett, a vizsgálatok szerint, jelentősen fokozódott az új őssejtek képződése – mint tudjuk, az őssejtek - sok egyéb jó „tulajdonságuk” mellett - még a megrongálódott érrendszer megújítására is képesek.

Példáink is azt igazolják, hogy ha nem mozgatjuk meg tagjainkat, összes szervünk és sej-tünk lassan, de biztosan beszünteti munkáját. Ezzel ellentétben, ha a testet arra használják, amire eredetileg „teremtődött", vagyis mozgásra, akkor – csodával határos módon - képes még a károsodott szerveket is megújítani, felfrissíteni.

Blech szembeszáll Hippokratész 2000 év óta érvényes tételével, miszerint csakis a nyugalom és a pihenés gyógyít. A gyakorlatban ugyanis pontosan ennek ellentéte látszik bebizonyosodni. Mindennapjainkba sajnos még nem hatolt be ez a felismerés, sőt az orvosok körében is csak lassan terjed. Sokuk még mindig csak pirulákat ír fel magas vérnyomás, artrózis, egyéb mozgásszervi panaszok, vagy csontritkulás ellen, de nem ír elő mozgásterápiát. Teszik ezt annak ellenére, hogy már régóta, tanulmányok sora igazolja a tudatos, célzott testedzés, a mozgásterápia hatásosságát ezeknél a betegségeknél is. Vitathatatlan ugyan, hogy a „sportreceptek" felírásán vajmi kevés a haszon - a betegeknek viszont annál több.

Blech nem hagy kétséget: csak akkor indulhat el jóirányú változás, ha mindannyian közösen, sőt egyenként is teszünk lusta létünk ellen. Ne halogassuk az első lépést, „holnapra", mert az soha nem jön el! Aki még ma feltápászkodik a fotelból, és edzőcipőt húz, az gazdagon megajándékozza magát: egészséggel.

Jelinek Mária
Korkontroll szaktanácsadó
www.korkontroll.hu