Címlapunk derűjét küldjük Önnek minden fáradt, szomorú, csalódott, vagy éppen magányos napjára az előttünk álló hűvös, nedves, párás, ködös időszaknak. Bármikor rátekinthet, s máris töltekezhet mosolyból, meghittségből, biztonságot nyújtó érintésből, sőt melengető napfényből is, ami ilyenkor már igen ritka és megbecsült vendég nálunk – jobb híján a gyertya fényével és a kályha melegével helyettesítjük.

A nagy meleg után hirtelen ősziesre fordult az idő. Szervezetünknek a nyári, vitaminokban dús étkezés, több testmozgás után kényszerűen át kell állnia egy másfajta életvitelre. A rossz idő sok embert a szobába kényszerít, a szabad levegőn kertészkedést, sétát felváltja a TV és számítógép előtti ücsörgés és nassolás. Mindez óhatatlanul elősegíti az elhízást, ami egyik legfőbb kockázati tényezője a szív-érrendszeri és az agyi érbetegségeknek (infarktus, gutaütés, szélütés, stroke).

„Owens doktor leül egy karosszékbe Szadako ágya mellé. Hol az arcára, hol a kezére vetődik tekintete. Szadako nem vesz róla tudomást. Úgy tűnik, nem is tudja, hogy ott ül mellette, és feszülten figyeli kezének természetellenesen lassú mozgását.

Idén hosszú ideje nem tapasztalt magasságokba emelkedett egyes allergén növények pollenkoncentrációja. Nem csodálhatjuk hát, hogy a szakrendeléseken sok új allergiás beteg jelentkezett, mások szokatlan tüneterősségre, vagy első ízben jelentkező enyhébb-súlyosabb asztmás tünetekre panaszkodtak. Lássuk, mit mutatnak a számok arról a betegségről, melyről az első pollenvizsgálatokat végző orvos, Charles Blackley 1870-ben még azt írta, hogy a kontinensen olyan ritka, hogy a legtöbb orvos még nem is hallott róla, nemhogy látott volna ilyen beteget!

Jelenleg a magyar lakosság 8%-a asztmás, ez az arány azonban ismeretlen okokból rohamosan nő. Az allergiás, főként a szénanáthás betegek esetében különösen fontos a megfelelő kezelés alkalmazása, ugyanis ők kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.

Bár itt az ősz, s az idő egyre hűvösebb, nedvesebb, mégsem vehetjük természetesnek, ha valaki hosszú ideje, visszatérő módon köhög, köhécsel. A háttérben ugyanis komoly egészségügyi problémák is állhatnak, ahol a korai diagnózis akár életmentő is lehet.

Az allergiára visszavezethető nehéz légzés az egész év folyamán időszerű téma, hiszen ahány ember, annyi allergén. Van, aki a penészgombákra, van aki a poratkákra, s még többen, akik különféle pollenekre allergiásak, így bőven van kiváltó ok, amiért köhögünk, fulladozunk. Nézzük meg hát, mi is történik asztma esetén, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésünkre!

Egy felnőtt ember tüdeje kereken 400 millió tüdőhólyagocskát tartalmaz. A szén-dioxid és oxigén cseréjéért felelős felület nagysága összesen kb. 80 m² – a bőr felületének mintegy 44-szerese. Normál légzésnél a tüdő-garat teljes térfogatának kb. 10%-a telik meg friss levegővel (fél liter), míg fizikai terhelés, sport esetén akár 6 liter levegőt is be tudunk szívni.

A homeopátia alkalmazásának és a homeopátiás gyógyszerek gyártásának kezdetei a XVIII. századra nyúlnak vissza. Manapság a világnak már több mint 80 országában ismerik és alkalmazzák a homeopátiát. 2002-ben például a franciák közel 36%-a szedett homeopátiás készítményeket gyógyulása érdekében. Magyarországon is egyre növekszik e mellékhatásoktól mentes, természetes gyógymód híveinek és használóinak száma.

A rheumatikus, ízületi és gerincfájdalmak, panaszok alternatív módszerekkel – például nyirokmasszázzsal, csontkovácsolással, lágy izomkontrollal, tradícionális thai masszázzal – jelentősen javíthatók. Léteznek otthon végezhető terápiák is, egyik ilyen a „fakírok ágya”, azaz a Kuznyecov-féle applikátor, melyet a vállalkozó szellemű reumások és ízületesek figyelmébe ajánlok.

Ősszel és tavasszal igen sokan – a statisztikák szerint minden tizedik ember – tapasztalja, hogy gyomorpanaszai kiújulnak, fokozódik a jellegzetes gyomortáji fájdalom, még többen vannak, akiket „csupán” a savasság, a „gyomorégés” kínoz, akár egész éven át. E tünetek jelentőségét nem szabad alábecsülnünk, ezért tekintsük át röviden, mit kell tudnunk róluk.

Gyomorégés, gyomorsav-túltermelés, gyakori savas felböfögés, reflux, fekély-gyanú – rohanunk az orvoshoz, első a Helicobacter-teszt, majd jön a nagy dózisú antibiotikumos kezelés. Az utóbbi években felmerült: lehet, hogy ágyúval lövünk verébre? Kutatók szerint ugyanis a H.pylori védő funkciót tölthet be a nyelőcsőben, sőt jelenléte állítólag az allergia és asztma megelőzésében is jótékony lehet.

A tudomány jelenlegi állása szerint, a cukorbetegség kezeléséhez szükséges inzulin adagolása injekció segítségével történik. Emiatt a betegek – állapotuktól függően – napi 2-5 szúráson esnek át. Számukra jelenthet nagy könnyebbséget a szájon át adagolható inzulin.

Német kutatóorvosok legújabb vizsgálati eredményei szerint magas rosttartalmú gabonafélék és magnézium rendszeres fogyasztásával csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.

Jörg Blech német író legújabb könyvének témája a mozgás. Alaptétel, amit talán valahol legbelül mindenki sejt, hogy a ma élő emberek „szénája" nem áll valami jól, legalábbis, ami a mozgást illeti. A WHO szerint a világon évente legalább kétmillióan halnak meg pusztán a testi inaktivitás miatt. Aki túl sokat pihen, a szó legszorosabb értelmében: berozsdásodik. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegedések, a rák és a demencia, az ízületi- és csontfájdalmak mind-mind kapcsolatba hozhatók a mozgáshiánnyal.

A csontritkulás tulajdonképpen csonttömeg-vesztést jelent. Kialakulásában szerepet tulajdonítanak a családi hajlamnak, a kalciumszegény táplálkozásnak, valamint a nemi hormonok hiányának. Tudnunk kell azonban, hogy a csontokat elsősorban az izmok befolyásolják, így az izommunka csökkenésével – azaz az életkor előrehaladtával – csökken a csontok tömege is, méghozzá 35–40 éves kor felett évi 1–1,5%-kal.

Kalciumkészletünk 99%-át a mintegy 215 db csontunk tartalmazza. A női ösztrogén hormon gátolja a csontállomány leépülését; élénkíti a bélben a kalciumfelvételt a táplálékból; fokozza a kalcitonin pajzsmirigyhormon termelését, hogy a szervezet ne vonjon el túl sok kalciumot a csontokból. Idősebb korban az ösztrogén-hiány mellett a D-vitamintermelés is csökken, így a bélből kevesebb kalcium tud felszívódni, ráadásul kevesebbet is mozgunk, ami csökkenti a csontépítő sejtek aktivitását.

Negatív kicsengése ellenére a klimax nem tragédia. Sőt helyes életszemlélettel a nemi virágzást követő új, fontos életszakasz lesz. Az irodalomban Dante ítélte meg helyesen, aki a negyventől ötvenéves korig terjedő életszakaszt klimaxnak, azaz csúcsnak nevezte. Az élet csúcsára feljutott ember – legyen az férfi vagy nő – nem fejezte be az életét, a csúcsról való visszaút is örömteli, igen boldog évtizedeket hozhat. Ahogy a kirándulásoknál sem csak a célhoz vezető út, hanem a visszaút is örömet jelent.

Az idő tagadhatatlanul nyomot hagy bőrünkön! A drága kozmetikumok, kezelések, bőrfiatalító kúrák mellett azonban nem árt szembenéznünk mindazzal, amit bőrünk ellen mi magunk nap, mint nap elkövetünk.

A legtöbb nő a 40. életév elérkezését egyfajta „vízválasztóként" éli meg. Úgy érzik, ezzel vége a fiatalságuknak, s minden szépnek és jónak, ami vele jár. Innentől középkorúnak tekintik magukat, s lopva figyelnek minden apró jelre, változásra, amit a „öregedés előszelének” tekinthetnek, miközben a klimaxnak még a gondolatát is elhessegetik. A karcsúság, fittség, a szép hamvas bőr, dús haj eddig a természet ajándéka volt, mindez többé-kevésbé a továbbiakban is fenntartható, ám sokkal keményebben meg kell dolgozni érte. De hogyan?

A magazinok a férfitémák közül leginkább a potenciazavarokkal foglalkoznak, igen keveset olvashatunk a teremtés koronáinak – manapság egyre gyarapodó – termékenységi gondjairól, s ugyancsak keveset az amúgy igen gyakori prosztata panaszokról. Elöljáróban leszögezzük, hogy az ötven év feletti férfiak felének lesz életében prosztataproblémája.

Régen a javasasszonyok köhögésre, fulladásra a martilapu teáját javasolták, s ezt ajánlják a mai természetgyógyászok is, hiszen ez az emberiség egyik legrégebben használt gyógynövénye. A légúti betegségek közül a legtöbb problémát a krónikus hörgőgyulladás és az asztma okozza. Nagymamámtól erre is örököltem egy receptet, melyet kissé kibővítve, most közreadok a Kedves Olvasóknak.

Kedves Olvasó! Cikksorozatunk végére értünk. Igyekeztünk Önökkel megismertetni a virágesszencia-terápia alapelveit, a szerek elkészítését és főként az esszenciák használati területét. Fontos kiemelnünk, hogy míg a homeopátia a testi tünetekből indul ki, az egész embert test és lélek egységeként szemlélve, addig a virágesszencia-terápia felborult érzelmi világunk megnyilvánulásaiból indul ki, hogy segítséget nyújtson. Ezért e két terápiás módszert elválaszthatatlan „testvéreknek” tekinthetjük.

Miként képes egy „kavics” gyógyítani? Vegyünk szemügyre egy követ: korántsem egy élettelen képződmény, hanem egy precíz kristályszerkezet alapján fölépülő, a rezgéseket hosszútávon tárolni képes teremtmény. Miután a Világmindenség-ben minden – még a mi materiális világunk is – rezgés, illetve a rezgések egymásra hatásából fakadó rezonancia, így képes hatást gyakorolni az emberi szervezetben zajló folyamatokra is.

A fogyásról, hasmenésről, diffúz testi tünetekről a legtöbb páciensnek rögtön a rák jut eszébe. Ezek után nagy megkönnyebbüléssel nyugtázzák, ha kiderül, hogy „csak” lisztérzékenységben szenvednek. Bár a daganatos betegekével tényleg nem hasonlítható össze, de a cöliákiások kálváriája sem egyszerű történet.

A vashiányos állapot éppúgy veszélyes lehet, mint ha a szervezet a kelleténél többet raktároz el belőle. Helyes étrenddel biztosítani tudjuk a szükséges mennyiséget, azonban egyes betegségek – Crohn, lisztérzékenység – miatt csökkent felszívódás esetén nagyobb körültekintés szükséges.

A University of Hong Kong ausztrál tudósokkal közös kutatásba kezdett. Daganatos betegektől vérmintákat gyűjtenek, majd laboratóriumi eljárások során a fehérvérsejtek egy meghatározott csoportját „kiképezik” a rosszindulatú sejtek leküzdésére. Az így kezelt sejteket visszafecskendezik a daganatos betegek szervezetébe, hogy azok önállóan küzdjék le a kórt. Az eljárást elsőként vírusos eredetű daganatos betegségek esetén kívánják alkalmazni.

A felmenők és a leszármazottak közti hasonlóság mindig is nyilvánvaló volt. Külső tulajdonságainkon kívül gyakran természetünk is szüleinkére emlékeztet. Nagy kérdés, hogy ki tehet a betegségeinkről, elődeink, s tőlük örökölt génjeink, környezetünk, melybe belecsöppentünk, avagy mi magunk, hétköznapjaink során kialakított szokásainkkal, életmódunkkal?

Minden valószínűség szerint az élőlények immunrendszere az egyik leghatékonyabb rákellenes fegyver. Erre bizonyíték a spontán tumor regressziók léte emberekben és állatokban egyaránt.

Egyes öregedéselméletek szerint bizonyos mennyiségű stressz szükséges a szervezet védekező mechanizmusainak stimulálásához. A stresszre is igaz tehát, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mennyiségben viszont méreg. Talán furcsán hangzik, de lassúbb az öregedés mérsékelt stresszben, mint teljesen stresszmentes körülmények között. Hogyan lehetne „receptre felírni” a fiatalító stresszt a gyilkos stressz helyett?

Még a legbékésebb természetű emberek életében is előfordulnak problémás helyzetek, nézeteltérések. Ez nem baj, sőt! A konfliktusok viszik előbbre a világot. Ahhoz, hogy valami új jöjjön létre, előbb gyakran egy problémának, feszültségnek kell kialakulnia, amely „kikényszeríti” a változást, megoldása pedig így vagy úgy, előrelépést jelent. Az ember viselkedése konfliktushelyzetben több tényezőtől függ: beállítódásától, önértékelésének és önismeretének fokától, aktuális érzelmi állapotától, a konfliktusban részt vevők kapcsolatától stb. Hogyan kezeled a konfliktusokat?

Minden házasság valójában két házasság: az egyik a férfi, a másik a nő fejében lakozik. Amikor válásra kerül a sor, gyakran nem is az a kérdés, miért válnak el a felek, hanem az, hogy miért házasodtak össze. A válási szándék ugyanis leggyakrabban a „rejtett házassági elvárások” zátonyra futását jelzi.

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!