Táplálkozás és anyagcsere a szomatológus szemével

 

A globális élelmiszerkereskedelem egyrészt tönkreteszi az adott földrajzi területen élő termelőket, másrészt a távolról érkező növényi és állati eredetű táplálék összetétele károsan hathat egy más táplálkozási kultúrában élő közösségre. Szélsőséges példaként, nem lenne szerencsés nyers fókahájjal etetni Afrika éhezőit, miközben az eszkimókat „nyers sárgarépa reformétkezésre” állítanák át.

A táplálkozás tudományát nem lehet felületesen kezelni. Az Föld egyre növekvő népességének élelmiszerrel történő ellátása már most is lehetetlen feladatok elé állítja az országokat. Jelenleg 6,3 milliárd ember él a Földön, de számuk 2010-re elérheti a 7–7,5 milliárdot. Jelenleg évente kb. 40 millió ember hal éhen - a tudósok véleménye szerint kinőttük Földünket. Ekkora népességnél a biológiai, ökológiai egyensúlyt csak dupla földfelszín-mérettel lehetne megoldani. Az élelmiszertermelés komoly válságot él át napjainkban, s ebbe beleszólnak még a klimatikus változások is.

A szomatológia tudományterülete az élő ember anatómiájával és életfolyamatainak kutatásával foglakozik. Ennek megfelelően elsősorban az ember anyagcseréjét vizsgálja a biológiai összefüggések feltárásával.

 

Az étkezéssel bevitt táplálék meghatározott biokémiai folyamatokon megy keresztül azért, hogy az ember számára hasznos energiatermeléshez szükséges alapanyagokat biztosítsa. Az emésztés és a felszívódás fő szerve a vékonybél. Itt történik a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak emésztése, az összes makromolekula építőelemeire való bontása. A vékonybélből a feldolgozott és számos biokémiai folyamaton átment tápanyag a vastagbélbe jut. A bélbaktériumokkal és azok az emésztésben betöltött szerepével az utóbbi évtizedekben intenzíven foglalkozik a tudomány.

A szervezet számára hasznos bélbaktériumok csecsemőkorban települnek fokozatosan a béltraktusba. Az újszülöttek tápanyagcsatornája sterilnek és csíramentesnek tekinthető. A születést követően a bélcsatornában oxigén van jelen, ezáltal a káros az anaerob baktériumok nem képesek szaporodni. A folyamatos táplálást követően a mikroflóra egyre komplexebbé válik. Az anyatejes táplálás esetében már az első hetekben megjelennek a bifidobacteriumok és a laktobacilusok. Ezek a baktériumok hozzák létre és tartják fenn a vastagbél kémhatását (pH-érték), ezzel mintegy védelmet biztosítva az külső káros mikrobák ellen. Anyatejes táplálás esetében ezek a folyamatok természetes úton jönnek létre.

A felnőttkori jellemző baktériumflóra a vegyes táplálkozás bevezetésével jelenik meg. A bélbaktériumok az emésztetlen táplálékokat, elhalt hámsejteket, a bélfalat bevonó nyákot használják fel táplálékként. A természetes bélflóra soha nem tekinthető állandónak – a táplálkozással, az életvitellel, esetleges sugárzással, gyógyszerfogyasztással, antibiotikus kezeléssel, kémiai anyagok bevitelével – mind mennyiségében, mind összetételében folyamatosan változik.

A bélbaktériumok működését nem az ember szabályozza, csak életközösség jön létre, melynek során mindkét biológiai lény egymás életét, anyagcseréjét ki egészíti és optimalizálja. A bélbaktériumoknak szerepük van a gyomor és bélrendszer egészséges működésén kívül az immunrendszer erősítésében is.

A bélflóra aktivitása a különböző szakaszokon specifikusan eltér egymástól. Ezek jellemzően összefüggést mutatnak a vastagbél betegségeinek lokalizációjával. A vastagbél rákos megbetegedéseinek 60%-a a leszálló ágat érinti, a szigma és a végbélszakasszal együtt. A felszálló ágban az élelmiszer 6–16 órát tartózkodik. Ebben a szakaszban a baktériumok növekedése gyors. Jellemzően itt keletkezik a hidrogén és a széndioxid. A leszálló ágban sok fehérje található, egyre kevesebb a folyadék, a baktériumok növekedése lassul, a lebontott táplálék összeáll végtermékké. Ez az időtartam 12–36 óra.

Látható tehát, hogy egy emberben felfoghatatlan létszámú baktériumsereg végzi szakadatlanul a munkáját. E mikroorganizmusok nélkül az élet elképzelhetetlen. Önmagában az emberi szervezet - steril környezetben - nem tudna semmit kezdeni az élelmiszerekkel. A szimbiózisban velünk élő baktériumok - saját életük fenntartásával - segítik a táplálékok feldolgozását, lebontását olyan biokémiai molekulákká, amelyek képesek felszívódni az emberi szervezetben, és biztosítják az emberi élet fenntartását.

 

Dr. Szacsky Mihály
szomatológus, egyetemi tanár

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk