Az antioxidánsok szerepe
a betegségek megelőzésében

Mai életmódunk és környezeti adottságaink közepette igen ritka az az ideális állapot, amikor a szervezetünkben zajló káros oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző ún. antioxidánsok között egyensúlyi állapot van. A szabadgyökök a szervezet szinte összes molekuláját károsíthatják, a fehérjéket, a lipideket, sőt még a DNS-t, a géneket is, nem csoda hát, ha idő előtt öregszünk, betegszünk. A kérdés csak az: mit tegyünk? Mit együnk-igyunk?

 

Az orvostudomány két legnagyobb problémája: a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek befolyásolása. Az elmúlt évtizedekben alaposan feltérképezték és befolyásolták a szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító tényezőket. Emiatt az Egyesült Államokban és Finnországban, majd a nyugat-európai országokban is csökkenni kezdett a szívinfarktus halálozás. A daganatos betegségek megjelenési gyakorisága azonban alig változott. Vélhetően mások a rizikó faktorok, de nagyrészt ugyancsak környezeti tényezőkről van szó, melyek között az esetek 30-40%-ában táplálkozási tényezők szerepelnek.

A kutatók egyre világosabban látják, hogy mi játszódik le a szervezetben molekuláris szinten. A szervezetbe jutó oxigén molekulák a sejtjeinkkel reakcióba lépnek, ami energiatermelődéssel jár, de a folyamat melléktermékeként ún. szabad gyökök keletkeznek. Ezek párosítatlan, szabad elektronjukat a szervezet létfontosságú molekuláinak károsítása, rombolása útján kötik le. E káros folyamatot oxidációs stressznek nevezzük.

A környezetszennyezés, táplálkozási szokásaink, az élvezeti szerek, illetve többek között a sugárhatások is hozzájárulnak a szabad gyökök képződéséhez, ezáltal különböző betegségek kialakulásához és az öregedéshez.

A szervezet védekező mechanizmusa a főként táplálékkal bevitt természetes antioxidánsokat hívja segítségül, feltéve, hogy azok megfelelő mennyiségben és összetételben állnak rendelkezésre. Közülük a legismertebbek: a C- és E-vitamin, a Zink, Magnézium és Szelén. C-vitamin többek között a paprikában, citrus-félékben és a káposztában, E-vitamin főleg növényi olajokban, búza csírában, tojássárgájában, margarinban, hüvelyes zöldségekben található. Zinket elsősorban a húsok, belsőségek, tengeri ételek, Magnéziumot a gabona-, dió- és mogyorófélék, míg Szelént a halak és vadhúsok tartalmaznak nagyobb mennyiségben. A mesterséges antioxidánsokat különböző tabletták, kapszulák, táplálék kiegészítő formájában forgalmazzák.

 

Vizsgálatok bizonyították, hogy a szokványos nyugati táplálkozáshoz képest a mediterrán étrend többszörösen csökkenti az újonnan fellépő infarktusok száma. Amerikában 118 000 ápolónő táplálkozását vizsgálva megállapították, hogy akik magas antioxidáns-tartalmú tápanyagokat fogyasztottak, azok között ritkább a daganatos, illetve a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Szakértők szerint a legjobb természetes források: brokkoli, káposzta, homoktövis, áfonya, vörösbor, citromfű, olíva- és tökmagolaj, spenót, paradicsom, teljes kiőrlésű gabonafélék, fekete ribiszke, hüvelyesek és nem utolsó sorban a zöld és rooibos teák.

Egy amerikai vizsgálat szerint a napi 4 csésze teát elfogyasztók között jóval ritkább a szív- és érrendszeri betegség, mint a nem teázóknál, sőt zöldtea hatására még a koleszterinszint csökkenéséről is beszámoltak. Egy 12 országban végzett vizsgálat szerint a teafogyasztásnak a vastagbél és végbél daganatok kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet antioxidáns polifenol tartalmuk miatt (átlag 0,9g/liter). Két nemzetközi kongresszuson bemutatott tanulmány szerint a zöldtea antioxidánsai szignifikánsan hatásosabbak a rák megelőzésben, mint ami a gyümölcsökben és zöldségekben kimutatható. Egy pohár teában található antioxidánsok mennyisége jelentősen felülmúlja egy alma antioxidáns tartalmát.

A Kínából származó Oolong tea antioxidáns tartalma 40%-kal múlja felül a zöldteát, míg az Afrikából érkező Rooibos (vörös fokföldi rekettye) teát a legmagasabb antioxidáns tartalma miatt az élettani öregedést lassító tulajdonságai mellett többek között még allergiás tünetek kezelésre is használják.

A polifenolokat, flavoidokat tartalmazó élelmiszerek tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott, indokolt és biztonságos, hiszen semmilyen mellékhatás nem várható.

Dr. Pados Gyula
c. egyetemi docens, kandidátus,
a Táplálkozási Fórum Elnöke

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk