Metabolikus szindróma

Az összetett anyagcserezavar megelozése és kezelése

A magyar népesség körében csaknem minden ötödik embernél megfigyelhetők a tünetegyüttes jellegzetességei. Laikusok is könnyen felismerhetik: elég, ha kimennek a strandra, máris feltűnik az elhízott, „sörpocakos”, holdvilágarcú honfitársaink döbbenetesen nagy száma.

 

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Földünkön ma már több az elhízott ember, mint az éhező. Az elhízást sokan többé-kevésbé normális állapotnak tekintik, s maguk a betegek sincsenek tudatában életveszélyes állapotuknak, maximum magas vérnyomásuk gyógyszeres csökkentéséig jutnak el. Azt sem tudják, hogy ez az állapot a cukorbetegség „előszobája”, aminek kialakulásával következményes szív- és érrendszeri betegségekre – például szívinfarktus, stroke, perifériás érelzáródás, stb. – és életminőség-romlásra számíthatnak. A cukorbetegség kialakulásával a betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlanná válik, gondozása sok-sok lemondással, munkaképesség-csökkenéssel, rendszeres gyógyszeres kezeléssel jár. Életük még a leggondosabb kezelés mellett is sok évvel rövidül meg.

 

Tudom, hogy mindez vészjóslóan hangzik, de célom rádöbbenteni az érintetteket egészségi állapotuk komolyságára, tarthatatlanságára, mert a metabolikus szindróma (MS) idejekorán felismerhető, és a korai stádiumban még hatékonyan kezelhető.

"Semmi sincs új a nap alatt”. E tünetegyüttesről számos régi orvosi beszámolót ismerünk. Morgagni olasz orvos már 250 évvel ezelőtt összefüggést talált a hasi (férfias, „alma” vagy android típusú) elhízás, a magas vérnyomás, érelmeszesedés, éjszakai légzéskimaradás és a köszvény között. Más orvosok, kutatók is hasonló megfigyelésekről számoltak be, de a sokféle tünet közös okát, kiinduló pontját csak 1988-ban sikerült „megfejtenie” egy Reaven nevű kaliforniai kutatónak. Elmélete szerint a kóros eltérések közös oka a szövetek, szervek inzulinnal szembeni „érzéketlensége”, az inzulinrezisztencia (IR), és az ebből következő inzulin-túltermelés, a hiperinzulinémia (HI).

Ezek kialakulását Reaven egyrészt genetikai okokkal, másrészt környezeti tényezőkkel (pl. mozgásszegény, ülő életmód és túlzott kalóriabevitel) magyarázta. A XXI. században a metabolikus szindróma már bekerült a genetikai ártalmak katalógusába, ismertté váltak a 3-4. kromoszómán elhelyezkedő azon gének, melyek együttes hibája (a társuló környezeti tényezőkkel együtt) a szindróma kialakulásához vezetnek. Jóval több teendőnk van azonban a környezeti tényezők megváltoztatásával, javításával.

A MS-t tehát a 2-es típusú cukorbetegséghez vezető tünetegyüttesnek tartják. Hazánkban a diagnosztizált cukorbetegek aránya 5%, azaz 500 ezer ember, de becslések szerint ugyanennyi a még fel nem ismert esetek száma. Európa felnőtt lakossága körében a metabolikus szindróma gyakoriságát 20-25%-ra becsülik, míg az Egyesült Államokban még többre, az afrikai származású és spanyol ajkú etnikumon belüli nagyobb gyakoriság miatt.

 

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség definíciója szerint „a MS civilizációs betegség, genetikus hajlam alapján, helytelen életmód és táplálkozás hatására lappangva, tünetszegényen kialakuló progresszív anyagcserezavar (cukor-intolerancia, kóros zsíranyagcsere, felgyorsult véralvadás), magas vérnyomás, alma formájú elhízás, amely az inzulinrezisztencia és ennek talaján kialakult hiperinzulinémia következtében érelmeszesedéses elváltozásokat idéz elő, és korai halálhoz vezet."

 

Az ún. „halálos négyes” első tagja az MS-re jellemző hasi elhízás mértéke nemek és etnikumok szerint változó. A nőies jellegű, ún. körte-típusú elhízás ugyanakkor más betegségekre hajlamosít: mozgásszervi problémák, visszér-bántalmak, esetleg trombózis és tüdőembólia.

A MS diagnózisának feltételei az alábbiak:

  1. Kórosan nagy derékbőség (haskörfogat) – férfiaknál 90, nőknél 84cm, vagy ennél nagyobb.
  2. Kórosan magas szérum triglicerid-szint – 1,7mmol/l-nél több.
  3. A védő hatású HDL-koleszterin alacsony szintje – férfiaknál 1,03, nőknél 1,27mmol/l alatt.
  4. 130/85Hgmm-nél magasabb vérnyomás.
  5. Kórosan magas éhgyomri vércukorszint – 5,9mmol/l felett.

Fenti 5 kritériumból bármely 3 együttes fennállása esetén metabolikus szindrómáról beszélünk.

Reaven felfedezése óta eltelt több évtized alatt a kutatók számos meglepő felismeréssel szolgáltak az MS kialakulásának lehetséges okait illetően. Angol kutatók megfigyelése szerint az időre, de alacsony (2500grammnál kisebb) súllyal született gyermekeknél nagyobb a MS kialakulásának kockázata, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a diszlipidémia és az infarktus rizikója. Ennek okaként egyrészt a méhen belüli fehérjehiányos táplálkozást, másrészt a kis súlyú újszülöttek túltáplálása miatt kialakult gyerekkori kövérséget jelölték meg.

Újabb kutatások fényt derítettek arra, hogy a szervezetünkben futó sok kilométernyi kisereket belülről bélelő hártya – endotélium - nemcsak mechanikai védő funkciót lát el, hanem létfontosságú hormonszervünk is. Érszűkítő hatású endotelint és értágító nitrogén-oxidot termel, melyek mennyisége egyensúlyban van. Érelmeszesedéskor az érszűkítő hormon termelése kerül túlsúlyba, így csökken a véráramlás, ez pedig ördögi körként súlyosbítja az érelmeszesedést. A károsodást a szervezetben képződő mérgező szabad gyökök is fokozzák.

A régi mondás szerint: „a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el”. Már 150 éve tudjuk, hogy a zsír- és szénhidrát-anyagcsere szorosan összefügg. Későbbi felismerés, hogy MS és 2-es típusú cukorbetegség esetén a triglicerideket bontó enzim kevésbé aktív, a májban viszont a zsírépítő enzimek fokozottan működnek. Így a triglicerid-szint emelkedik, a védő HDL-koleszterin-szint csökken, ami fokozza az érelmeszesedést.

Régen azt hitték, hogy a hason felhalmozódott zsírréteg csupán passzív zsírtárhely. Ma már tudjuk, hogy a zsírszövet aktív hormonális működést fejt ki, gyulladásra jellemző anyagokat, citokineket és hormonhatású vegyületeket termel, melyek rontják a szív- és érrendszeri, illetve a cukoranyagcsere folyamatokat.

Korábban az éhgyomri vércukorszintet tekintették irányadónak, csak azt mérték. Ma már tudjuk, hogy az étkezés utáni emelkedett szint jobban jelzi a szív- és érrendszeri kockázatot, mivel vérnyomásnövelő, trombózisra hajlamosító tényező.

A MS jellegzetes tünetei közé sorolják az alvás alatti légzéskimaradást (alvási apnoe). Az éjjel hangosan horkolók egy része időnként „elfelejt” lélegezni, hosszabb ideig kimarad a légzésük. Ez súlyos agykárosodást okozhat, másrészt ők gyakrabban kapnak szívinfarktust. Nappal ülve is elalszanak, többnyire elhízottak. Manapság az átlagos alvási idő 1-2 órával megrövidült, a rövidebb alvás pedig elősegíti a diebetesz kialakulását.

A metabolikus szindróma kezdete nagyrészt már a gyermek-, vagy serdülőkorra vezethető vissza, a megelőzést sem elég tehát az első tünetek megjelenésekor kezdeni, a kisgyermeket a helyes családi minta kialakításával és átadásával kell a szülőknek az egészséges életmód és táplálkozás alapelveivel megismertetni. A fiatalok körében egyre koraibb életkorban divattá váló dohányzás esetében is sikeresebb a prevenció, az odafigyeléssel, nevelő munkával a rászokás megakadályozása, mint a már kialakult szenvedélybeteg leszoktatása. A dohányzás és a metabolikus szindróma nyilvánvaló összefüggéseiről – úgy érzem – senkit nem kell meggyőzöm.

A legújabb kutatásokban kiderült, hogy mind a MS, mind a 2-es típusú diabétesz kifejezetten hajlamosít számos rosszindulatú betegség (pl. emlőrák, méhtestrák, vastag- és végbélrák) kialakulására. Ebben vélhetően a tartósan magas vércukorszint, a magas széruminzulin-érték és bizonyos gyulladásos tényezők egyaránt szerepet játszanak.

A szindróma kezelésének helyes szemlélete holisztikus, minden egyes komponensével külön-külön is foglalkozni kell. Elsődleges a nem gyógyszeres gondozás, vagyis az egészséges életmód és táplálkozás, a sok mozgás, a normális testsúly elérése és megtartása. Talán ez a legnehezebb, hiszen – tapasztalatom szerint - a betegek sokkal szívesebben szednek be akár napi 8-10 tablettát is, mint hogy fél órát tornázzanak, fussanak vagy ússzanak. Felvilágosító munkánk célja e szemlélet mielőbbi, gyökeres megváltoztatása.

Prof. Dr. Halmos Tamás
egyetemi tanár, belgyógyász, diabetológus, lipidológus

 

E témáról, a kezelés módjairól, adott betegségek javasolt étrendjéről részletesen olvashat a szerző
Metabolikus szindróma
c. könyvében, amely megrendelhető
a SpringMed Kiadónál:
www.springmed.hu,
tel.: 06/1-279-0527.

 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk