Aludjunk téli álmot!

A természetben most minden erre sarkall, ez irányba hat. Nyoma sincs a tavaszi zsongásnak, a nyári pezsgésnek, lassuló, nyugtató energiák vesznek minket körül. A színek tompábbak, a fények halványabbak, így Advent közeledtével itt az ideje, hogy kivételesen ne kifelé tekintgessünk, ne a külső világból várjuk az impulzusokat. Induljunk el végre befelé, csendesen, türelmesen keresgéljük a fényt odabenn. Nincs az évnek olyan időszaka, amely alkalmasabb lenne a belső utazásra, saját belső világunk feltárására, megértésére, és önmagunk „megszeretgetésére”. Mindez nem önzés, hanem a világ felé kiáradó szeretetünk alapfeltétele, első lépése.

Aludjunk tehát téli álmot! Ha tudunk…

Ideje behoznunk az egész éves rohanás miatt felgyülemlett alvás-lemaradásunkat, visszaadni magunknak azt a sok-sok órát, melyet percenként raboltunk el magunktól az év során. Sokan nyugdíjas korukra szeretnék halasztani a kiadós alvást, vagy tán még későbbre…

Elfelejtik, hogy az idősek nagy része már nem képes átaludni az éjszakát, a középkorúak a stressz miatt riadnak fel, sőt manapság már iskolás gyermekeink is gyakran álmatlanok.

Régen az emberek még tudtak aludni!

Sőt, életben is maradtak televízió, video, dvd, számítógép, internet és egyéb fontos mai „lételemek” nélkül. Szobájuk akkor úszott fényárban, ha besütött a nap. Alkonyat után maradt a félhomály, vagy egy szál gyertya. Számunkra furcsa módon: ők még beszélgettek, hosszan, kiadósan, vagy csendben örültek egymásnak, s értették, hogy az este sötétje azt üzeni, ideje nyugovóra térni.

Éjszaka nem tekingettek – álmukból gyakran felriadva - folyton az órára, nem éltek az idő rabságában, nyugodtan aludtak, s bizton számíthattak rá, hogy eljön a hajnal, és a kakas minden reggel időben ébreszti őket. Biológiai órájuk „egy rugóra járt” a természet körforgásával.

Ma sincs ez másként. Modern technikánk egyetlen találmányával sem voltunk még képesek átprogramozni biológiai óránkat, ezt az örök mechanizmust - mindössze áthágni, semmibe venni, megerőszakolni, számára teljesen idegen keretek közé kényszeríteni, melyért mindannyian komoly árat fizetünk.

Tudjuk, az idő kereke nem áll meg, sőt feltartóztathatatlanul rohan előre. Mégis, akár csak pár órára - pihenés, feltöltődés gyanánt - tehetünk egy-egy „időutazást” a régmúltba, amikor „techno-világunkat” magunk mögött hagyva, megteremtjük önmagunk vagy akár családunk számára is a csend, a meghittség légkörét, melyben engedjük, hogy a természet rendje érvényesüljön.

Aludjunk téli álmot!

Nagyon fontos ez! Lapunk hasábjait olvasva megérti, Kedves Olvasó, milyen veszélyeket rejt az álmatlanság, az önkizsákmányolás, az egészség-tudatosság hiánya. Mint mindig, ez alkalommal is a megoldási lehetőségekre koncentrálunk, megismertetjük az önérvényesítés egy új módszerével, és egy minden korosztály számára tökéletes, új sporttal: a Nordic Walkinggal.

Megköszönve egész éves támogató érdeklődését, bizalmát, ezúton kívánunk, Kedves Olvasónk, a meghitt ünnephez boldog családot, gyógyító simogatást, békés Karácsonyt, Boldog Új Évet.

Magazinunk útján képletesen elküldjük karácsonyfája alá Müller Péter Örömkönyvét, Szepes Mária és Nemere István: Az élet örök, illetve Blázsovics Sándor: Lélekerő című könyvét, s persze elmaradhatatlan Egészségnaptárunkat is, mellyel jövőre egész évben aktív, örömteli tevékenységre buzdítjuk.

a Paramedica