A „menedzser-betegség” A megnövekedett felelősség, az ebből adódó állandó készenléti állapot és stressz hosszú távon nemcsak a test, hanem a lélek immunrendszerét is gyengíti. Az így kialakult tünetegyüttes neve: menedzserbetegség.

A menedzserbetegség mögött sok minden meghúzódhat, de kialakulásáért általában egy adott szituáció illetve élethelyzet a felelős. A folyamatos stressz jelentősen gyengítheti a szervezet védekező mechanizmusait. Természetesen ez a készenlét és feszültség bárki életében előfordulhat, de a pszichés zavarok és a legtöbbször ezek hatására kialakult szenvedélybetegségek sokkal gyakoribbak a vezető beosztásban dolgozók, a közéleti személyiségek és a művészek körében. Jellemző, hogy az illető a munkát, s vele együtt a stresszt is hazaviszi, így az állandó igénybevétel megakadályozza regenerálódását.

Ugyanennyire gyakori, hogy az egyén magánélete problémái elől menekülve temetkezik a munkába. Ebből alakulhat ki olyan állapot, amikor az ember már nem talál örömet a munkájában, azt csak nyűgnek tekinti, a vele járó felelősséget pedig nyomasztónak.

Mindkét esetben gyakoriak a szorongásos tünetek, a kedélyzavar, az ingerültség, türelmetlenség, az érzelmi zavarok és hirtelen hangulatváltozások. A legtöbb esetben ezeket testi tünetek is kísérik: izzadás, heves szívdobogás, állandósult fejfájás, vérnyomás-emelkedés, alvászavar, kialvatlanság, potenciazavar. Ebből pedig magas vérnyomás, szívinfarktus, cukorbetegség alakulhat ki, sőt ilyen körülmények között még a daganatos betegségek kialakulásának valószínűsége is nagyobb.

E tünetek észlelésekor az emberek többsége nem fordul orvoshoz, hanem „öngyógyításba kezd”, méghozzá tudatmódosító szerekkel. A szenvedélybetegségek 80%-ánál maga a káros szenvedély „csak” tünet, a valódi gondot az előbb felsorolt eltérések jelentik.

A 40 évnél idősebbek általában az alkoholhoz nyúlnak, a fiataloknál viszont egyre gyakoribbak a kemény drogok, elsősorban a kokain, ugyanakkor mindkét korosztálynál előfordul a játékszenvedély. Becslések szerint a magyar lakosság mintegy 10%-a küzd alkoholproblémával, ám az alkoholisták és a drogfüggők 80%-a nem kezelteti magát, csak komoly egészségkárosodás esetén fordul orvoshoz. Hasonló a helyzet a mentális betegséggel küzdőknél is.

Magyarországon az alkoholizmus társadalmilag elfogadott, megtűrt jelenség, a pszichés problémák azonban még mindig tabunak számítanak. Egy depressziós könnyebben elveszítheti az állását, mint egy alkoholista.

A nem kezelt menedzser-betegségeknek komoly gazdasági vonzata is lehet, hiszen az érintettek sokszor milliárd forintokról és rengeteg ember sorsáról dönthetnek. A legtöbben mégis eltitkolják panaszaikat, hiszen a menedzserről kialakult képbe nem fér bele a betegség. Sokan nem gondolnak arra, hogy már az első „kiborulásokat" követően is sokat segíthet egy pszichológus. Bár a kiváltó okokat – egyebek között a stresszt – nem tudják kiiktatni, a szakember segíthet a regenerálódásban, vagyis azon képességek elsajátításában, amelyek visszaállíthatják a lélek egyensúlyát. Ilyen lehet a relaxáció, a pozitív jövőképek felvázolása, a legrosszabb eshetőség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom.