„Betegház” hatás

Mintegy 20-25 évvel ezelőtt vált ismertté,
hogy egyes épületekben a bent tartózkodók
közül többen szenvednek olyan,
viszonylag enyhe betegségben,
amely az adott épülettel
(irodaház, többszintes lakóépület,
kórház, óvoda, iskola stb.)
hozható összefüggésbe.

Az ún. egészségtelen épület tünet-együttes (Sick Building Syndrome, SBS) tünetei igen változatosak (ld. táblázat), egyesek a szemben, az orrban és a torokban érzett ingerlő hatásra panaszkodnak, míg mások inkább az idegrendszer funkcionális állapotára utaló általános tüneteket (pl. fáradékonyság, lehangoltság, fejfájás) tapasztalják. A tünetek egyenként nagyon sokféle betegség kísérői is lehetnek, és első megközelítésben valóban jelentéktelennek tűnnek. Amikor azonban egyszerre több is jelentkezik, akkor már felmerül a gyanú, hogy a rossz közérzet hátterében komolyabb probléma van. Megerősíti az egészségtelen épület tünet-együttes gyanúját, ha e tünetek az adott épületben eltöltött idővel arányosan rosszabbodnak, ám távollét esetén csökkennek vagy meg is szűnnek.

Az egészségtelen épület tünet-együttes
fő tünetcsoportjai

1. Kötőhártya izgalom, orr és torok szárazság
• csípő, szúró, irritáló érzés
• rekedtség, hangelváltozás

2. Bőr izgalmi tünetek
• bőrpír
• csípő, szúró, viszkető érzés
• bőrszárazság

3. Neurotikus tünetek
• szellemi kimerültség
• memóriakapacitás csökkenése
• letargia, álmosság
• csökkent koncentráló-képesség
• fejfájás
• szédülés
• hányinger
• fáradtság

4. Nem-specifikus túlérzékenységi reakciók
• orr- és szemváladékozás
• asztmaszerű tünetek (egyébként nem asztmás személyen)
• spasztikus (nehezített) légzés

5. Szaglási és ízérzékelési panaszok
• megváltozott érzékenység
• kellemetlen szag- és ízérzés

Az épület egészségtelenné válhat eleve a tervezés, az építés, illetőleg a későbbiekben az üzemeltetés, fenntartás és használat következtében. A tünet-együttes kialakulásának megelőzése érdekében új épületek esetében érdemes alaposan végiggondolni a következő szempontokat:

Tervezés

  • A javasolt építési teleknél nem jelentkeznek-e rejtett gondok (pl. magas talajvíz, magas radon kibocsátás vagy az előző használatból eredő talaj szennyezettség)?
  • A tervező gondoskodott-e az összes ismert kockázati tényező figyelembevételéről (megfelelő alaprajz, könnyű tisztántarthatóság, megfelelő hőtényezők stb.)?
  • Milyen a helyi környezeti levegőminőség? Ha kifogásolható, ezt figyelembe vették-e a szellőzés és a szigetelés tervezése során?

Meglévő épületekben előforduló tünetek megelőzésére vagy megszüntetésére a következő eljárások javasolhatók:

Takarítás

Különös figyelmet kell fordítani az alapos takarításra a nyirkos, nedves helyeken, illetve ahol papírt, könyveket tárolnak. Lehetőleg úgy kell takarítani, hogy ne verjék fel a port. A szellőző berendezéseket (vezetékeket, szűrőket, rácsokat), valamint a rejtett zugokat (álmennyezet felett és álpadozat alatt) rendszeresen ki kell takarítani. Ahol nagy felületen van padlószőnyeg, ott vegyi úton kell a poratkákat elpusztítani.

Mindazt a sok fáradságot és költséget, amellyel a fokozott mértékű, szakszerű takarítás jár, meg lehet spórolni, ha a tervezés, a bútorzat megválasztása és a belső tér elrendezése során a takaríthatósági szempontokat is figyelembe vesszük.

Szellőzés

A szellőztetésnek két célja van: friss levegő biztosítása és a szennyezett levegő eltávolítása. Ehhez megfelelő légáramlás szükséges. Ugyanakkor a túlzott légáramlás huzatot okoz, és egyéb kellemetlenségekkel jár. A tünet-együttes kialakulásának gyakori oka a szellőzőrendszer rossz beállítása. Az erősen szennyezett levegő cseréjét biztosító szellőzés megtervezése és kivitelezése komoly körültekintést igénylő műszaki feladat.

Komforttényezők

Fentieken kívül az egészségtelen épület tünet-együttes megjelenésének valószínűségét számos egyéb, gyakran egyszerre ható fizikai tényező összeadódó hatása is megnövelheti. Ilyen például egy zsúfolt irodában a zaj, a fűtés rossz beállítása miatt a kellemetlen hőmérséklet, az alacsony páratartalom, végül a rossz megvilágítás, amely nemcsak koncentráló-képességet, a munka hatékonyságát rontja, de fáradtságot, fejfájást, sőt a látás romlását is eredményezheti.

Dr. Rudnai Péter
A témáról bővebben olvashat
szakértőnk későbbiekben megjelenő
Lakás – Egészség c. könyvében.
Info: rudnaip@okk.antsz.hu

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Kedvencek közé
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk