| |
 |
|
Ami rajtunk múlik |
Magyarországon a halálesetek felét a szív– és érrendszeri betegségek (főként szívizom-elhalás, agyvérzés), egynegyedét pedig a daganatos betegségek okozzák. Mindkét betegség-csoportra igaz, hogy kialakulásuk kockázatát életmódunk jelentősen befolyásolja. Mit is kéne tennünk, hogy ezeket a betegségeket lehetőség szerint messze elkerüljük? Semmi különöset!
Az egészség érték, vigyázzunk rá! Közhely, de attól még igaz. Vagy éppen azért igaz. Azért lett közhely, mert igaz. De mivel közhely, hát legyintünk rá. Pedig, ha igaz… |
|
 |
Fő vonalakban nincs egyéb teendőnk tehát, mint a dohányzás mellőzése, az alkohol-fogyasztás ésszerű határon belül tartása, a tudatos, átgondolt táplálkozás, a napi rendszeres, legalább félórás testmozgás és a túlzott napozás, a szoláriumozás mellőzése. Azt, hogy a dohányzás káros az egészségre, bizonyára minden dohányos tudja. A megfelelő táplálkozás elveivel is általában tisztában vagyunk (ezek röviden: sok zöldség és gyümölcs; teljes őrlésű gabonából készült péksütemények; mérsékelt mennyiségű, zsírszegény hús – főként baromfi és hal –, zsírszegény tej és tejtermékek; kevés cukor és édesség; mindezek változatosan elkészítve) Azt is tudjuk, hogy a fotelből tv-nézés helyett inkább kétszer meg kéne kerülnünk a háztömböt.
 |
|
Úgy tűnik, hogy ami egyszerű, és még csak nem is drága, az nem vonzó a számunkra! Pedig a fentiek jótékony hatását kutatók sok ember, több évtizedes megfigyelésével minden kétséget kizáróan igazolták. |
Daganatos betegség azonban a leggondosabban megtervezett életmód mellett is kialakulhat. Ilyenkor az a cél, hogy kifejlődése minél korábbi stádiumában felismerjük, és kezelésbe vegyük. Minél fiatalabb egy daganat, annál valószínűbb, hogy csak kialakulása helyén okoz bajt, a szervezet távolabbi részét még nem támadta meg. Ilyenkor általában kisebb megterhelést okozó kezelés is elegendő, ráadásul a gyógyulási esélyek is jobbak. |
|
 |
A daganatos betegségek tulajdonképpen semmiben nem különböznek a többi betegségtől. Nagyon ritka az a betegség, amit meg tudunk gyógyítani – a legtöbbet „csak” kezelni tudjuk. Gondoljunk csak a sokakat érintő magas vérnyomásra vagy cukorbetegségre. Gyógyszert kell szedni, rendszeresen ellenőrzésre kell járni, időnként átfogóbb orvosi vizsgálaton kell átesni. Közben mindenki éli a maga életét, dolgozik, gyereket nevel, stb. Így van ez a rákbetegséggel is. Mégis, a súlyos koszorúér-szűkületben szenvedő beteg büszkén meséli a rá váró műtét részleteit, az a nő viszont, akinél éppen észrevehető méretű emlőrákot találtak, még a családjának sem meri ezt elmondani, pedig az ő életesélyei összehasonlíthatatlanul jobbak.

|
|
Manapság már semmi nem indokolja a rákot övező pesszimizmust: a rákbetegségek nagy része jól kezelhető, sok esetben akár teljes gyógyulás is elérhető. Ennek feltétele azonban a daganat korai felismerése. A jellemző tüneteket és jeleket ugyan más is okozhatja, ám rákbetegség is meghúzódhat mögöttük, ezért észlelésük után feltétlenül szükséges az orvosi konzultáció. |
Íme a legfontosabb jelek és tünetek:
-
új vagy szokatlan csomó bárhol a testben;
-
az anyajegy kinézetének változása;
-
bárhonnan eredő rendellenes vérzés;
-
huzamosan fennálló köhögés vagy rekedtség;
-
folyamatos és meg nem magyarázott fájdalom a hasban;
-
emésztési zavar, tartós szorulás vagy hasmenés, esetleg a kettő váltakozása;
-
vér a székletben vagy a vizeletben;
-
megmagyarázhatatlan, gyors fogyás.
Az általános jeleken túl az emlő, a here és a bőr esetében önvizsgálattal, tapintással, megtekintéssel is meggyőződhetünk arról, hogy minden rendben van-e. Ha korábbi önvizsgálatunkhoz képest eltérést észlelünk, keressük fel a háziorvost. |
|
 |
A korai felismerés következő lépcsője a szűrővizsgálat. Egyes kedvező esetekben (főként a méhnyak-rák, emlőrák, vastagbélrák, de ide sorolható a prosztata– és szájüregi rák is) rendelkezünk olyan speciális vizsgálatokkal, amelyek alkalmasak a szervezetben megbújó, de még semmilyen tünetet vagy panaszt nem okozó daganatok kimutatására is. Magyarországon a 25–65 év közötti nők háromévente méhnyak-szűrésre, 45–65 év között pedig kétévente mammográfiás emlőszűrésre kapnak meghívólevelet. Nem helyénvaló tehát a szűrővizsgálat elhárítása azzal a megszokott fordulattal, hogy nincs panaszom, miért is mennék orvoshoz.
Dr. Cornides Ágnes
 |
|
E témáról részletesen olvashat szakértőnk „Ami rajtunk múlik” című,
a SpringMed Kiadó gondozásában megjelent könyvében,
amely megrendelhető
a kiadónál (T: 06/1-279-0527),
vagy a www.springmed.hu honlapon.
Szűréssel kapcsolatos info: szures@fovaros.antsz.hu
(Illuztrációk a könyvből) |
|
|