Nehogy kétségünk támadjon, a nyárvége időjárása egyértelműen tudtunkra adta: itt a vége! Nincs több lazítás, napozás, netán fürdőzés! Ugyan hol is tehetnénk ezt? Ugorjunk csak szépen vissza a jól megszokott „mókuskerékbe"!

Manapság a legtöbb ember túlhajszolt. Csoda hát, hogy mindenki fáradt és gyakran szétszórt? Mégis mit tehetnénk, hogy jól tudjuk koncentrálni, javuljon memóriánk, és energiaszintünk is magasan szárnyaljon?

Tudjuk, hogy az idegrendszer két működési formája közül a szimpatikus mód a hétköznapi élet kihívásainak való állandó megfelelést segíti különféle eszközök – köztük a pozitív stressz – útján, míg a paraszimpatikus állapotot akkor éljük meg, amikor pihenünk, kikapcsolódunk, sportolunk, boldogok vagyunk, s élvezzük az életet. Semmi gond nem lenne e kettő egyensúlya esetén, ám ki dicsekedhet ezzel napjaink túlhajszolt élettempója mellett?

Manapság naponta átlagosan ötször ejtjük ki a „stressz” szót. Betegeim életmódjukat, nehézségeiket jellemezve röviden így fogalmaznak: „hát stresszes”. Mintha ez teljesen természetes, az élet velejárója, a szükséges rossz lenne, amit el kell viselni. Közben feszül minden izmuk, görcsben áll a gyomruk, fáj a fejük, nem tudnak aludni, csak szenvednek. Fáradtak, majd depressziósak lesznek. S hogy örülni, lelkesedni is lehetne, már le is mondtak róla.

Egy éve erősen hullik a hajam, mennyisége már a harmadára csökkent. Sok helyen kértem már segítséget. Néhányan hormonális rendellenességre gyanakodtak, de – negatív laborleleteimet látva – a többség szerint a stressz az oka. De hiszen én nem is vagyok stresszes! – hallom nap, mint nap pácienseim kísértetiesen egybehangzó panaszát.

A túlsúly és az elhízás az egész világon egyre növekvő gyakoriságú népbetegség, melyet 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet is egyértelműen betegségnek nyilvánított.

Alapszabály: ideges, fáradt, dühös ember ne egyen!!! A stresszes életmódot folytató ember fogyasszon a nap első 2/3-ában energiában, lassan oldódó szénhidrátban és fehérjében dúsabb táplálékot, amelyből a reggelire elfogyasztott szénhidrát energiatartalma legalább 11 óráig kitart, utána a reggeli lassabban oldódó fehérjéi látják el energiával.

Bizonyított, hogy a stressz a cukorbetegség idő előtti kifejődéséhez vezethet. Tudjuk, hogy a pszichés stressz inzulin rezisztencia felléptét, és csökkent glukóz tolerancia (a cukorbetegség előállapota) létrejöttét eredményezheti.

A „Természetes eredetű anyagok az onkológiában” munkacsoport 2002-ben alakult meg a Kecskeméti Onkoradiológiai Központban. A szakemberek célja, hogy segítséget nyújtsanak az onkológiai kezelés előtt, alatt és után alkalmazható komplementer kezelésekhez, valamint a végstádiumú betegek élettartamának növeléséhez, életminőségének javításához, hiszen a daganatos betegeknek más és más természetes anyagokra lehet szükségük életútjuk különböző szakaszaiban.

A szenvedélybetegségek, a dohányzás, az alkohol, és a drogok, mind-mind pótcselekvések. A valódi problémákról terelik el a figyelmet a gyors megnyugvásra, ellazulásra, megkönnyebbülésre vágyó, önmagukhoz különösen kíméletlen emberek.

Modern életvitelünk egyik legnagyobb tehertétele, hogy környezetünkben egyre több mesterséges vegyülettel, vegyszerrel vesszük körbe magunkat. Az új, a természetben meg nem található kémiai anyagokat természetesen „saját érdekünkben”, életünk könnyebbé tételére fejlesztjük ki. Mégis azt tapasztaljuk, hogy ezek a fejlesztők, ellenünk fordulnak újabb és újabb betegségeket okozva.

„Józan észnek az emberek azoknak az előítéleteknek az összességét nevezik, amelyeket 18 éves korukig beléjük neveltek.” (Albert Einstein)

Az aminosavak tanulmányozása korszakalkotó jelentőségű a betegségek természetének kutatásában. Ennek nyomán már eredményeket értek el többek között az öregedés késleltetése, a szívbetegségek megakadályozása, az emlékezet javítása, a depresszió és stressz leküzdése, az alvászavarok korrigálása, az ízületi gyulladások és herpesz gyógyítása, illetve az allergia kezelése terén.

Lapszámunk kiemelt témájához, a stressz következményeinek feltérképezéséhez kapcsolódóan körkérdést intéztünk egymástól független szakemberekhez: Dr. Szentirmai Zoltán osztályvezető főorvoshoz az Országos Onkológiai Intézetből, Dr. Somlyai Gáborhoz , a biológiai tudományok kandidátusához és Dr. Robert Lyons Egyesült Államokban élő orvos-természetgyógyászhoz, hogy megtudjuk: pszichoszomatikus betegségnek tekinthető-e a rák, azaz okoz-e rákot a stressz.

A természetben élő organizmusok fejlődésük során saját fenntartásuk érdekében olyan mechanizmusokat fejlesztettek ki, amelyek gyakran úgy működnek, mint egy-egy kis gyógyszergyár.

A halolaj – antioxidáns tulajdonsága mellett – bizonyítottan hatásos sokféle betegség kezelésében, az asztmától kezdve a szív- és érrendszeri problémákig. Gyógyhatásának pontos mechanizmusa eddig ismeretlen volt, ám úgy tűnik, a kutatók most egyre közelebb jutnak a megoldáshoz.

A gránátalmát (Punica granatum) Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy becsben tartották spirituális és egészségügyi szempontból egyaránt. Már az ókorban is szellemi-testi erősítő élet-elixírként tisztelték.

Földgolyónkon több olyan népcsoport is él, akiknél szinte teljesen ismeretlen a rákbetegség. Ezt a tényt az általuk naponta fogyasztott nagyobb mennyiségű sárgabarack magbélnek tulajdonítják. Ismert, hogy a sárgabarack magja egyebek mellett B17-vitamint is tartalmaz.

Citromfű, Közönséges orbáncfű

Sokan úgy gondolják, természetes, hogy a kor előrehaladtával romlik a memóriájuk, nehezebben koncentrálnak. Van azonban egy pont, ahol mindannyian megálljt parancsolnánk az elfelejtett neveknek, gondolatoknak.

Számos statisztika szerint az egészségkárosító tényezők között – főként az ún. „fejlett” országokban – vezető helyet foglal el a stressz. Mit tanácsol az ájurvéda évezredes bölcsessége a stressz kezelésére és szervezetünk egészséges egyensúlyának helyreállítására?

A sikerbetegség

A potencia szó eredetileg hatalmat, valamire való képességet jelent, az impotencia pedig ezek hiányát.
A szexuál-pszichológusok régóta tudják, hogy a nem szervi eredetű merevedési problémák esetén az okot a napjainkban fokozódó egzisztenciális vagy párkapcsolati feszültségekben kell keresni.

A mindennapi bosszúságok, életrövidítő feszültségek oldására már a nyugalmas, békebeli XIX. századi Európában is igény mutatkozott. Ezt igazolja az első jelentős stressz-oldó módszer kidolgozójának, Sebastian Kneippnek a munkássága, amely elsősorban a vízkúrák sokrétű alkalmazására terjedt ki.

Munkánk során egyre több időt töltünk a számítógép előtt. Kényszerű ülő életmódunk már önmagában is egészségügyi kockázatot jelent, amit tovább súlyosbít a billentyűzet megállás nélküli használata, és folyamatosan a képernyőre meredő tekintetünk.

Amennyiben megválaszthatjuk a dolgozószoba épületen belüli helyét, saját törekvésünk és elvárásunk függvényében helyezhetjük akár a hírnév, akár a karrier vagy a pénz, gazdagság bagua-területére (lásd 2006/1. és 2. számunkban). Ne helyezzük viszont a szobát például egy hosszú folyósó végére, mivel ott az energiák agresszívan érkeznek, mérgező nyílként hatva a szoba energetikai rezgéseire.

Manapság környezetünk kétszázszor több ingert tartogat számunkra, mint a '70-es, '80-as években. Ehhez képest az éltető energia, és a szervezetünk „életben tartását” szolgáló egészséges, nyers, élő táplálékok bevitele a töredékére csökkent.

A földi élet mintegy 3-3,5 milliárd éves fejlődésének végén alakult ki a legkomplexebb, legbonyolultabb egység, az emberi agy. A stressz, az agy vezényelte emberi rendszer sajátos megbetegedése.

Egyre kevesebb időnk és energiánk jut önmagunkra és szeretteinkre. Közben egyre szaporodnak a napi stressz-hatások, melyekkel igyekszünk felvenni a harcot, s közben észre sem vesszük, hogy egyre kevésbé tudjuk életünket a maga teljességében megélni.

Rohanó hétköznapjainkban kétféle embertípussal találkozunk, az egyik minden baját, problémáját, mulasztását az állandó stresszre fogja, s ezt el is kell hinnünk neki, mert tényleg mindig feszült, ha másért nem, hát azért, mert annak érzi magát. A másik típus úgy véli, csak a külvilág stresszes, csak a többiek idegesek, ingerültek, mások viselkednek vele agresszíven.

Fejtse meg weboldalunkon biorejtvényünket és küldje el nekünk!

Napjainkban a stressz szóval fejezzük ki a külső agresszív ingerek (zaj, fenyegetettség), illetve a kényelmetlen lelki állapotok kiváltotta - többé-kevésbé rendszeres - feszültséget, szorongást vagy kedvetlenséget. Talán meglepő, de szervezetünk ugyancsak stresszként éli meg a váratlan nagy örömöt is.