Fitness, wellness nyáron

 

Önmagában a stressz jó dolog is lehet, hiszen vadászó őseink életét is az mentette meg a ragadozóktól. A stressz mobilizálja tartalékainkat, szaporítja a pulzust, szűkíti az ereket, nyomja a vért a végtagokba, „pörög” a szív- és érrendszer. Annak idején a stressz ritka esemény volt, ma viszont folyamatos stresszben élünk, amihez a szervezet nem képes hozzászokni, így a stressz elveszítette pozitív küldetését. Életben maradásunk érdekében vagy a stresszt csökkentjük, vagy annak elviselésére, kompenzációjára szoktatjuk szervezetünket, például rendszeres testmozgással.

A fitness, a rendszeres és tudatos testmozgás kérdését, ezúttal nem a kondi-terembe járó egészséges fiatalok szemszögéből, hanem a közép-, vagy idősebb korúak életmódjára, egészségi állapotára vonatkoztatva vizsgáljuk. Mivel körükben a vezető betegség-, és halálok a szív- és érrendszeri betegségek kategóriája, így ezek időbeni megelőzésére, a már kialakult panaszok enyhítésére, az állapotromlás megakadályozására koncentráljuk mozgásterápiás tanácsainkat, melyeket az egyszerűség kedvéért értornaként is felfoghatunk.

Mindannyian saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a stressz eredeti funkciója, a pillanatnyi mobilizálás, az inspiráció, ami előre visz, már réges-régen a múlté. Manapság a szűnni nem akaró stressz kifejezetten kórossá válik, tehát megbetegít. A stressz révén keletkezett szabadgyökök rongálják az érfalakat, ehhez járul még a magas vérnyomás és emelkedett vérzsír (koleszterin) szint is. A koleszterin-kérdést azonban nem lehet egyszerűen diétával megoldani. Kár lenne mindent a rossz táplálkozásra fogni, hiszen az csak egyetlen tényező, melynek károsító hatása hatványozottan jelentkezik, ha hozzáadjuk a stresszt és az irodai ülő munka, a mozgáshiány következményeit. Tudni illik, ha szalonnát eszünk, de nincs stressz, akkor alacsonyabb a koleszterin szintünk, mintha gyümölcsöt ennék, de állandó stresszben élnénk.

A mozgás maga egy értorna! A visszerek a lábon főként a hajlam miatt alakulnak ki, ugyanis az érfalakban lévő rugalmasító anyagok, a kollagén, illetve a sima izom genetikailag meghatározott. Hosszas álló vagy ülő munka során pang a vér a lábban, ezért óránként 10-15 perces tornát kellene végezni cipő nélkül (pl. a lábujjakkal apró cetliket felvenni a földről, vagy kis gumilabdát nyomogatni) Álló munkánál érdemes gyógycipőt vagy instabil MBT cipőt hordani. Kitűnő értorna a 15 perces lépcsőzés is, amikor a lábfej első részével lépcső szélére állunk, és megkapaszkodva 15-20-szor szép lassan leengedjük a sarkunkat, majd rövid szüneteket beiktatva 3-4-szer megismételjük ugyanezt.

 

Visszerekre való hajlamnál a megelőzést szolgálja a nagy adag C-vitamin, a rutaszkorbin vagy a kecskeruta tea. Naponta egy citrom vagy narancs kifacsart levével sokat tehetünk egészségünkért.

Nőknél még a terhesség előtt érdemes elkezdeni a rendszeres értornát, amelyre a kerékpározás, a lépcsőzés, a szökdelés, az ugrókötelezés, tehát minden olyan mozgásforma, ami az alsó lábszár izmait igénybe veszi, ún. pumpa-funkcióját javítja. Tartsuk ugyanakkor szem előtt, hogy visszeresedésre való hajlam esetén a fogamzásgátló tabletták is fokozott kockázatot jelentenek. Visszerességre hajlamos kismamáknak sem a vitamin, sem a visszérkrém, sem a gyógyszer nem elegendő, egyik sem helyettesíti az aktív mozgást, pihenéskor a láb felpolcolását és a védőharisnyát.

A visszér kialakulásának első látható jelekor (sőt még előtte) kezdjük el az értornát, az aktív mozgást, ami nem lehet például súlyemelés vagy megerőltető erősport. A teljesítmény, a gyors irányváltoztatás (pl. futballnál) helyett részesítsük előnybe a könnyed futást, a fallabdát és a teniszt, ahol a láb első párnájára érkezünk, megfeszül az alsó lábszár, viszont a teljes talpat vagy a sarkat alig terheljük.

A látható, kialakult visszérproblémát sporttal eltüntetni ugyan nem lehet, de a további állapotromlás megakadályozható. Súlyos esetekben, ahol kidagadt, nagy, kanyargós erek láthatóak, általában már csak a műtét, esetleg az injekciós kezelés segít.

A rendszeresen végzett testmozgás értorna az artériák számára is, melyet váltott hideg-meleg vizes fürdővel, szauna utáni hideg zuhannyal is fokozhatunk. Amíg hozzá nem szokunk, eleinte ez kissé sokkoló, ám rendkívül felpezsdítő érzés, és nemcsak ereinket, de immunrendszerünket is rendkívüli módon stimulálja. A fürdés utáni durva töröközővel végzett ledörzsölés felszínes ereinket és több négyzetkilométernyi hajszálérhálózatunkat tartja karban.

Érrendszerünk egészsége szempontjából a tudatos, célirányos táplálkozásnak is tagadhatatlanul fontos szerepe van. Fogyasszunk minél több hidegen sajtolt olajat, halolajat, közben gondoljunk arra, hogy az északi népeknél szinte teljesen ismeretlen az érelmeszesedés. Mivel nem egyenes az összefüggés a zsíros ételek és a magas koleszterin szint között, és koleszterin nélkül nem is lehet élni, ésszerű mértékben lehet és kell koleszterint bevinni szervezetünkbe. Ebből a szempontból nagyon sokat számít a stressz, a máj állapota, s ne feledjük, szervezetünk maga is termel koleszterint. Mindig szerepeljen étrendünkben a mediterrán étrend egyik alapköve, a szűz olívaolaj, továbbá teljes kiőrlésű gabona, nyers rostok, fokhagyma, köles és zabkorpa, amely megköti, és nem engedi felszívódni a felesleges koleszterint.

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy büntetik azokat, akik egészségesen akarnak élni, mert a tiszta, bio-élelmiszerek két-háromszor drágábbak, mégis – májunk védelme érdekében – fogyasszunk minél több kontrollált helyről származó bio-ételt. Nem tudhatjuk, hogy milyen minőség, milyen vegyszerezettség áll az olcsó termékek hátterében. Higgyük el, a silány minőség fölötti bosszankodás sokkal tovább tart, mint az olcsó ár öröme!

Dr. Bakanek György

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk