Lisztérzékenység – a XXI. század új népbetegsége Van-e lisztérzékeny az ismerősei között ? Mivel kínálná meg, ha meghívja vacsorára? Sokan csodálkoznak e kérdésen, pedig a legújabb felmérések szerint legalább minden századik honfitársunkat érinti. Annyira gyakori, hogy mindnyájunk közvetlen környezetében is kell lennie lisztérzékeny embernek, bár gyakran maguk az érintettek sem tudják, hogy panaszaikat a búzafélék fogyasztása tartja fenn.

Mi váltja ki?

A coeliakia a kalászos gabonafélék (búza, árpa, rozs) gluten nevű és hasonló fehérjéinek fogyasztása miatt jön létre, az arra hajlamos egyénekben. Számukra a kalászos gabonák nemcsak lisztként, hanem minden formájukban (pl. müzli, búzadara) ártalmasak, a nem kalászos növényekből készített lisztek (pl. rizsliszt, kukoricaliszt, szójaliszt, burgonya, sárgaborsó) viszont nem okoznak problémákat. Ezért a coeliakia helyes magyar neve gluten-érzékenység.

Kik hajlamosak rá?

A hajlam örökletes, a coeliakiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy 10%-a szintén érintett. A tünetek megjelenhetnek kisgyermekkorban, de néha csak időskorban. A tünetszegény betegeket gyakran nem ismerik fel, ezért náluk nagyobb az esély arra, hogy idővel szervi károsodások alakuljanak ki. A coeliakiát okozó gének ma még pontosan nem ismertek, de azt már kimutatták, hogy a magyar népesség 30%-ánál előforduló HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 sejtfelszíni szöveti antigén fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Hogyan alakul ki ?

A táplálékkal bejutó fehérjék - így a gluten is - idegenek a szervezet számára, de az élelmiszerekkel szemben az immunrendszer normálisan toleránssá válik. A gluten a HLA-DQ2 vagy DQ8 molekulához úgy kötődhet, hogy az immunrendszer aktiválódik. Az aktiváló formát a glutenből a szervezetben a transzglutamináz enzim hozza létre. Az aktiválás következtében az immunrendszer sejtjei és ellenanyagtermelése a szervezet saját fehérjéi ellen, főként a transzglutamináz enzim ellen kezd dolgozni, autoimmun betegség jön létre. Számos autoimmun betegséget ismerünk, ilyen pl. a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy betegségek. Coeliakia esetén az autoimmun reakciót a gluten fogyasztása tartja fenn, és glutenmentes diétával a tünetek teljesen megszüntethetők. A diétát egész életen át folytatni kell, mert ha újra gluten kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik.

A transzglutamináz enzim a szervezet minden szövetében előfordul, ezért a betegség tünetei sokfélék. A bélbolyhok helyén sima felszín alakul ki, így romlik a felszívódás, ám glutenmentes diéta mellett a vékonybélbolyhok képesek teljesen regenerálódni.

Jellemző tünetei: krónikus hasmenés, puffadás, soványság; vashiány, vérszegénység; fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése (a nyomelem- és vitaminhiány miatt); tejcukor emésztési zavar; csontrikulás; alacsony termet; fogzománc hibák, a fogak korai romlása; viszkető, hólyagos bőrbetegség (főként térd-könyök-fartájékon); visszatérő hólyagok, afták a szájban; máj- ill. veseműködés zavarának jelei; nőgyógyászati problémák, gyakori vetélés; más szervek autoimmun betegsége; egyes idegrendszeri betegségek; a coeliakia gyakoribb Down-kóros és IgA hiányos betegek között.

Fenti problémák közül sok csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá, ugyanakkor nem minden betegnek vannak emésztőszervi panaszai. Ajánlott a coeliakiás betegek rokonainak a vizsgálata, valamint az inzulin-függő cukorbetegek és más autoimmun betegek szűrése vérvizsgálattal.

Hogyan diagnosztizálható?

A transzglutamináz elleni ellenanyagokat a vérből mutatják ki. Újabban lehetőség van a coeliakia antitestek otthon, egy csepp vérből elvégezhető gyorsteszttel való kimutatására is.

Pozitív antitest lelet esetén szükség van a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatára is, melyhez a mintavétel szintén csekély igénybevétellel elvégezhető. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért megerősítő vizsgálatok nélkül nem szabad csökkenteni a glutenbevitelt, nem szabad tehát glutenmentes diétát kezdeni.