Táplálkozás – környezet – egészség 1.

Az ételektől betegszünk meg?

Ez év márciusában az Egészséges Táplálkozásért Egyesület többek között az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Onkológiai Intézet támogatásával nagysikerű szimpóziumot szervezett neves hazai és külföldi szaktekintélyek részvételével. Az előadásokból kiderült, hogy a magyar lakosság egészségi állapota szinte katasztrofális, egyre több komoly betegség terén „nyerjük el” a világelsőséget, pedig egészségünk nagyrészt – 60%-ban – csak rajtunk, azaz életmódunkon, környezetünkön és táplálkozásunkon múlik.

Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem tanára szerint a népegészségügyi állapotot a következő tényezők befolyásolják:
– 10-15%-ban a genetikai háttér. Ez nálunk, magyaroknál történelmünkből, a népek igen nagyfokú keresztezettségéből adódóan kitűnő.
– 20-25%-ban az egészségügyi intézményi háttér. E két tényező együtt mindössze 40%-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy hiába hibáztatjuk felmenőinket, vagy a magyar egészségügyi intézmények állapotát és szolgáltatásait, egészségünk nagyobb részt, 60%-ban igenis tőlünk függ, illetve olyan tényezőktől, amelyeket befolyásolni tudunk. Ezek felét, azaz 30%-ot az életkörülmények, életmódunk, környezetünk állapota tesz ki, míg a másik fele, ugyancsak 30% a táplálkozás függvénye, amely viszont már kizárólag a mi felelősségünk.

Az 1960-as években Finnország vezette Európában a legtöbb betegség terén a statisztikákat, akkor mi még a középmezőnyben voltunk. A finnek és köztük főleg a nők, a háziasszonyok követelésére kormányuk olyan átfogó egészségügyi reformokat, egészséges táplálkozást segítő intézkedéseket vezetett be, melynek eredményeként a lakosság egészségi állapota ugrásszerűen javult, így a „mezőnyben” megnyugtató módon hátra kerültek, míg mi az „élre törtünk”, és többek között a rákos, valamint szív- és érrendszeri betegségek tekintetében szomorú módon vezetünk. Kérdés, mikor és hogyan tudjuk követni a finn példát?

Prof. Dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa hozzáfűzte, hogy a finnek sikerrel szorították vissza a dohányzást és az alkoholizmust is, nekünk ezen a területen még igen sok tennivalónk van. Évente 33-34 ezer ember hal meg daganatos betegségek következtében, és a daganatos esetek száma évente még nagyobb ütemben, 60-65 ezer fővel emelkedik. Figyelemre méltó, hogy a nők férfiakét mintázó életmódja, körükben a dohányzás terjedése miatt a nőgyógyászati daganatok és a mellrák helyett már náluk is a tűdőrák a vezető halálok.

Ugyancsak sok áldozatot szednek a helytelen táplálkozással, elhízással összefüggő emésztőrendszeri betegségek. Otthon könnyebb megvalósítani az egészséges táplálkozást, de a közétkeztetésben, az iskolai büfékben is gyökeres változásokra lenne szükség a tiszta, bio-élelmiszerek bevezetésével, részarányuk növelésével.

Prof. Dr. Darvas Béla, egyetemi tanár, a MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének adatait ismertetve elmondta, hogy egyes karcinogén hatású növényvédő szerek (pl. DDT) gyártását és használatát a világon már mindenhol betiltották, de a fejlődő országok az utóbbi 10 évben „kormányzati segélyként” még jelentős készleteket kaptak, melyeket vélhetően fel is használnak. Ezt bizonyítják egyes „harmadik világból” érkező, nem ökológiai termesztésből származó élelmiszerek vizsgálati adatai. Svédországban soha nem használtak DDT-t mégis kimutatták a fák kérgében, ami azt bizonyítja, hogy a permetezés utáni csapadékba kerülő, a felszíni vizekből elpárolgó vegyszerek a csapadék útján kiszámíthatatlan módon, a világ bármely részét szennyezhetik.

Prof. Dr. Pusztai Árpád a Skót Tudományos Akadémia tagja arról számolt be, hogy 1995-98. között megbízott szakértőként részt vett egyes génmanipulált növények élettani hatásának vizsgálatában. Állatkísérletekkel kellett volna bizonyítaniuk, hogy adott génmanipulált (GM) termékek nem okoznak sejtburjánzást a szervezetben. A kísérletek során azonban ennek az ellenkezője derült ki, így a vizsgálatot azonnal leállították, s a gyártó cég által „kozmetikázott” eredményeket hozták nyilvánosságra.

Az emberek érthető módon idegenkednek minden újszerű technológiától, bár az eddigiek végeredménye mindig kiszámítható volt, míg a géntechnológiával előállított, önreprodukcióra képes sejtek emberi szervezetre gyakorolt hatása egyelőre még beláthatatlan.
Sorozatunk következő részében a biotermesztés hazai lehetőségeit mutatjuk be, és szót ejtünk még a GM termékekről, illetve a bio-élelmiszerekről is.

(Forrás: az Egészséges Táplálkozásért Egyesület konferencia anyagai)