| |
Veséink védelmében
Itt a tél, s vele a hűléses megbetegedések „szezonja”. Egyre többen keresik fel a rendelőket különféle vese- és húgyúti panaszokkal. Tanácstalanok, hogy visszatérő problémáik hátterében elégtelen folyadékfogyasztásuk, vagy egyszerű felfázás, talán egy újabb fertőzés, esetleg valamilyen krónikus betegség áll-e. Nincs idő tanakodni! Az év végi rohanásban, a megfelelési kényszer, stressz, félelmek és szorongások közepette semmire sincs idejük, a legkevésbé önmagukra…
 |
|
Az európai orvostudomány szerint a vesék elsődleges szerepe a szervezet folyadék-háztartásának szabályozásán keresztül, a vízben oldott egyes méreganyagok kiválasztása, bizonyos élettanilag fontos anyagok cirkulációba való visszajuttatása.
|
A vizelet folyamatosan kiemelkedően fontos, jelzés értékű információkat ad szervezetünk működéséről, mindenkori állapotáról.
A vizelettel kapcsolatos zavaroknál fontos elkülöníteni, hogy azok a hólyag vagy a vese, esetleg mindkét szerv megváltozott működésének következményeiből adódnak-e. Fontos tudnunk, hogy egyes magas vérnyomás megbetegedések is lehetnek vese-eredetűek. Ilyen esetben a vérnyomás és a boka körül jelentkező ödéma mérséklésére célszerű a napi folyadék mennyiséget egész napra elosztva, kortyonként elfogyasztani. A vese működése ugyanis a nap 24 órájában viszonylag egyenletes, s terhelt szív-érrendszeri működés esetén a lökésszerű folyadékbevitel miatt a többlet a bokák körül kilép és kötőszöveti ödéma formájában további zavarokat okozhat.
A vesék egy másik megbetegedése a ciszta, illetve a policiszta. Amíg egy, esetleg két-három nyugalomban lévő cisztáról van szó, addig rendszeres szakorvosi ellenőrzés mellett nincs ok az aggodalomra. A baj az ún. policisztás veséknél kezdődik. Vesénként mintegy 1 millió elemi nefron biztosítja a működést és poli- (azaz számtalan) ciszta jelenléte esetén, az idő előrehaladtával térszűkítő folyamat indulhat be, melynek eredményeként a vese elveszítheti működőképességét. Ennek jele lehet az általános rossz közérzet, a testből áradó vizeletszag, a vérben kórosan megemelkedett karbamid és kreatinin szint. Végső esetben a dializálás jelenthet csak megoldást.
A vesék, elsősorban a vesemedence gyulladása – amennyiben nem kezelik kellő hatékonysággal – krónikussá válhat, ami szintén vese-elégtelenséghez vezethet. Sokadszor hívom fel a Kedves Olvasók figyelmét arra, hogy a vese eredetű krónikus betegségek kezelése, folyamatos orvosi ellenőrzése alapvetően meghatározza az életminőséget! A hólyag és a vese gyulladása esetén az orvos mérlegeli a célzott antibiotikum terápia szükségességét, amely bizonyos esetekben elkerülhetetlen! Ez esetben azonban gondoskodnunk kell a bélbarát mikroflóra belekbe, és hunanofil flóra hüvelybe történő visszatelepítéséről.
Amennyiben a vese, a vesemedence állandóan irritált állapotban van, s egy-egy hámsejt leválik, arra a vizeletben oldott anyagok lerakódhatnak, ez pedig vesehomok, később különféle összetételű vesekő képződésével járhat. A tudomány bizonyította, hogy a kalcium-oxalátos vesekőnek semmi köze sincs a szervezetbe bevitt kalcium mennyiséghez, így a csökkentett kal-cium-bevitel sem a megelőzést, sem a gyógyulást nem szolgálja, ellenben csontritkuláshoz vezethet!
Jó vesetisztító a zsurló, aranyvessző és nyírfalevél tea, fertőtlenít a medveszőlő tea, gyulladáscsökkentő a cickafark, pásztortáska, apróbojtorján, körömvirág tea, általános tisztító a zeller, petrezselyem és lestyán levél, a borókabogyó (csak 1-2 szem!) Fontos, hogy a lábunk mindig melegben legyen, de megelőzés vagy panasz esetén jó szolgálatot tesz a talp sóval történő melegítése, a derékra kötött meleg sál, vagy a hólyag fölé tett száraz korpafű pakolás. A kismedence vérellátását javíthatjuk intim tornával vagy Aviva tornával, a hagyományos kínai orvoslás körébe tartozó masszázsokkal, moxaterápiával, illetve akupresszúrával, akupunktúrával, különféle fizioterápiás módszerekkel. Öngyógyító programunkat sikerrel egészíthetjük ki a könnyen elsajátítható, otthon végezhető talp-reflexológiával is. Természetesen a vese bárminemű megbetegedésénél tilos az állati fehérje, és minden könnyen oldódó szénhidrát, erős, csípős étel, illetve az alkohol is.
|
|