COPD az új népbetegség

Tények:

• A COPD az egyik leggyakoribb megbetegedés,
  és a 4. haláloki tényező a világon!
• A vezető halálokok közül egyedül a COPD mortalitási
  aránya nő folyamatosan!
• A COPD jelenleg a fejlett országokban
  a felnőtt lakosság 4–7%-át érinti!
• A COPD által érintetteket Magyarországon 300-500 ezerre
  becsülik, ami a regisztrált betegszám 6-10-szerese!

Veszélyeztetettek:

• a rendszeresen dohányzók;
• a 40 év felettiek;
• a tisztázatlan okból krónikusan köhögő emberek;
• a dohányfüstre érzékenyek.

A krónikus bronchitis (Chronic Obstructive Pulmonary Discase – COPD) világszerte terjed. Az első riasztó adatok még az 1950-es években Nagy-Britanniából származtak, ahol a 280 ezerre becsült beteg közül 5 éven belül 94 ezren haltak meg. A betegség hazánkban is létezik, a lakosság kb. 5–12%-át érinti. A magyar tüdőgondozók jelenleg 50 ezer beteget tartanak nyilván, ezek feltehetően a legsúlyosabb esetek közül kerültek ki. A valós gyakoriságot az önbevallásos vizsgálatok alábecsülik, mivel tünetet csak az előrehaladott esetekben észlelnek a betegek

A COPD esetében az obstrukció (nehézlégzés a légutak részleges beszűkülése miatt) tartósan, hónapokig fennáll, progresszív jellegű, nem teljesen visszafordítható folyamat, amely ártalmas részecskék és gázok okozta abnormális gyulladással van összefüggésben. Gyógyszerekkel kevéssé befolyásolható, s további jellemzője a krónikus köhögés és köpetürítés, de egyes esetekben a köhögés improduktív is lehet. A nehézlégzést többnyire a napi aktivitás kapcsán érzékelik a betegek. Az állapot romlása elsősorban a téli időszakban figyelhető meg, gyakran felső légúti fertőzéssel függ össze, ami később az alsó légutakra is tovább terjed. Ez alapvető eltér az asztmától, ami főként a nyári-őszi időszakban okoz légzési panaszokat, s az állapot gyógyszeres kezelésre, vagy idővel spontán is javul.

Ma az Egyesült Államokban a COPD a 4. halálok, és – a többi halál-okkal ellentétben (infarktus, stroke) – a mortalitás folyamatosan növekszik – 1996-ban meghaladta az évi 100 ezer főt. Mintegy 10 millió polgáron diagnosztizáltak COPD-t, de valódi számuk 24 millió körül lehet, hiszen a betegség korábbi életkorban kezdődik, mint gondolták.

A rizikótényezők közül a legmeggyőzőbb adatok a dohányzásról szólnak. A dohányosoknak gyakoribb, súlyosabb és gyorsabban romló légúti tünetei vannak. Az erős dohányos, ha elég sokáig él, bizonyosan eljut a légúti akadályozottsághoz. A dohányzás abbahagyása lassítja a légzésfunkció romlását, sőt a pipát vagy szivart szívók értékei is kevésbé gyorsan romlanak, mint a cigarettázóké. A passzív dohányzás ugyanígy kiváltó tényező lehet. A terhesség alatt dohányzóknak pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy a károsító anyagok döntő többsége átjut a placentán, így gyermekük majd fokozottan veszélyeztetett lesz, náluk a COPD tünetei sokkal hamarabb jelentkezhetnek. Bizonyos körülmények között a sütés, főzés és a fűtés során is ártalmas részecskék kerülhetnek a levegőbe, emiatt egyes országokban a nem dohányzó nőknél is gyakoribb a COPD.

Az USA-ban a dohányosok aránya régebben meghaladta a népesség 50 %-át, ami az erőteljes propaganda és ellenintézkedések hatására 26%-ra csökkent. Újabban a nők között emelkedett a dohányosok aránya. Felmérések szerint a dohányzási szokások összefüggnek a szociális helyzettel és az iskolázottsággal. Alacsony iskolázottságú, rossz anyagi helyzetben élő férfiak körében a dohányosok aránya meghaladja a 90%-ot. Állapotuk egyenes arányban áll a naponta elszívott cigaratták számával. Komolyabb tünetek általában 40 éves kor körül jelentkeznek, de már 45 éves korban súlyos légzési problémák léphetnek fel, ami rokkantsághoz, később végzetes légzési elégtelenséghez is vezethet. A dohányzás abbahagyása után kb. 5 évvel várható az állapotromlás lassulása, esetleg némi javulás, amire 65 év felett már csekély az esély.

A COPD hatalmas anyagi terhet jelent a családnak és a társadalomnak egyaránt. A Mintegy 2–4-szer gyakrabban mennek orvoshoz, mint a szívbetegek, egyszeri kórházi ellátásuk költsége közel 27-szer több mint egyéb betegség esetén, pedig a baj nagyrészt megelőzhető, s ezért érdemes mindent megtenni.

A COPD kezelésében első helyen a hörgő tágítók spray-k állnak, de a vér sav-bázis egyensúlyának romlása oxigénkezelést is szükségessé tehet. Fontos követelmény a fokozott folyadékbevitel is. A fulladás és a köpet mennyiségének fokozódása, elszíneződése, a láz és a légzési kapacitás 50% alá csökkenése bakteriális fertőzést valószínűsít – ez esetben kétségtelenül szükségessé válik a körültekintően megválasztott antibiotikus kezelés.

Prof. Dr. Kisgyörgy János
akadémikus