Ha fáradt a szív… Az életkor előrehaladtával a szervezet teljesítményének csökkenése természetesnek tekinthető változás. Egyes szerveink esetében ez a csökkenés eltérő mértékű lehet, ám bekövetkezése közel sem törvényszerű!

A 80 éves egészséges emberek szívének teljesítménye a 20. életévhez viszonyítva átlagosan 30%-os csökkenést mutat, ami nem zavarja az életfolyamatok fenntartását. Az életkor előrehaladtával gyakoribbá váló – a szív működését befolyásoló – betegségek azonban már jelentős további teljesítmény csökkenést eredményezhetnek. Amennyiben ez bármely életkorban eléri a 60–70%-os mértéket, akkor az életkilátásokat jelentősen rontó szívelégtelenség lép fel, ahol segítség nélkül kevés az esély az 5 éves túlélésre.

Gyakoribb tünetei: a nehézlégzés, a légszomj, melyet nem minden esetben kísér mellkasi fájdalom, továbbá a fáradékonyság, az erősebb szívdobogás érzése, a lábdagadás, a gyakorivá váló éjszakai vizeletürítés, de kialakulását jelezheti bármely szervünk olyan tünete, ami a vérkeringés csökkenésére vezethető vissza.

A teljesítmény csökkenésének hátterében meghúzódhat a szívizomzat gyengülése, a szív percenkénti ütésszámának csökkenése, a vér keringtetési képességét rontó ritmuszavar, a szívbillentyűk felnyílásának vagy záródásának elégtelensége. A szív mindig elszenvedi a szervezet egészét terhelő megbetegedést. Nem elég tehát a szívgyógyászati következmény időleges rendezése, hanem az alapbetegség megoldására is törekednünk kell. Mindenkinek saját érdekében tudnia kell, hogy – felmenői idült megbetegedései ismeretén – milyen betegséghajlamokkal kell számolnia, hogy azok tudatos megelőzése érdekében tenni tudjon.

Vannak olyan élettani helyzetek, amelyek még betegség hiányában is szívgyógyászati tüneteket idéznek elő. Ilyen például a hölgyek változó kora, ami mérföldkő a szív- és érrendszeri változások szempontjából. A női nemi hormonok csökkenő termelése miatt változás áll be a szív ingerképző rendszerének és az erek simaizomzatának működésében, melynek tünetei lehetnek a ritmuszavarok, illetve a vérnyomás ingadozása. Ezek kivizsgálása fontos, mert a változó kort követően a szív- és érrendszeri betegségek és szövődményeik gyakorisága tekintetében a hölgyek utolérik az azonos korcsoportú férfiakat.

Mit tegyünk, ha tüneteink vannak?

Azon túl, hogy orvoshoz fordulunk, gondoljuk végig az előző évek életvitelét.
• Volt-e vérnyomás ingadozásra utaló tünetünk?
• Volt-e kezelést igénylő, hosszas lefolyású egyéb betegségünk?
• Hogyan táplálkoztunk?
• Milyen szellemi igénybevételnek, stressznek voltunk kitéve?
• Mennyi időt szántunk kondicionáló fizikai aktivitásra?

Fentiek ismerete az ún. nem gyógyszeres kezelési módszerek szempontjából fontos. A szívizomzat működését javító nyomelemeket, vitaminokat tartalmazó étrend, az egyénre szabott kondicionáló tréning és a túlzott megterhelések kerülése már fél vagy egy év után érezhető állapot javulást eredményez, ezzel együtt az életkilátások is javulnak, s az esetleg szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthetővé válik.

Életviteli korrekciónk a megelőzés családon belüli modelljévé válhat, melyet gyermekeink és unokáink is – a természetes életvitelt formáló mintaként – követhetnek.

Ne feledjük, hogy a szív teljesítményének csökkenésével járó megbetegedések többsége évtizedek alatt, a meglévő hajlam talaján, táplálkozási és életviteli szokásaink révén, szinte észrevétlenül alakulnak ki!

…, hogy sokáig maradhass közöttünk!!!
Tiszta szívvel, emberséggel, szív – és érgyógyászati szakellátással, tanácsadással az infarktus és az agyi érbetegség megelőzéséért.
Veszélyeztetettség felmérés, gondozás, teljes körű ellátás szervezése.
Rendelésvezető:
Dr. Polyák József
belgyógyász -, kardiológus-, klinikai farmakológus szakorvos a magas vérnyomás ellátásának „Európai minősítettségével” rendelkező orvosa
1137-Budapest, Katona J. u. 27.
Előjegyzés: 06 (1) 270 0472