Ősi közegünk a víz

Eddigi ismereteink szerint ÉLET a Földön nem jöhetett volna létre „kozmikus energia” nélkül.
Heisenberg – többek között – ennek a felismerésének köszönhette, hogy Nobel-díjat kapott. Megállapítását hitelesíti – az ember vonatkozásában – ismert csillagászunk, Kulin György könyvének címe: „Az ember kozmikus lény”.

 

Ennek a „teremtés"-nek első ősi természetes közege a víz, a világtenger.

Emlékét évmilliók óta őrizzük: a tengerek sótartalma 350/00, fajsúlya 1,035, ehhez viszonyítva az ember fajsúlya nőknél átlag 1,030, férfiaknál 1,040, azaz átlagban pontosan 1,035.

Az élet nehézségei kiolthatatlan vágyat keltenek bennünk a „paradicsomi” múlt, a víz felé. A cél: a megkönnyebbülés – a szó szoros értelmében is. Archimedes törvénybe is foglalta: „a folyadékba mártott test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított folyadék súlya”. Tehát egy 80 liter vízkiszorítású ember súlya szárazon 80 x 1,035 = 82,8 kg, míg vízben csupán 2,8 kg. Ha nyakig merülünk a vízbe, akkor súlyunk a szárazon mért súlyunknak mindössze 10%-a, azaz kb. 8,0 kg.

Érdeklődésünk az „őshon”, a tengerek iránt talán azért megkülönböztetett, mert testsúlyunk csökkenése a sós vízben még jelentősebb, szinte lebegünk, hiszen fajsúlyaink közel állnak egymáshoz. Ez a hasonlóság születéskor a legkifejezettebb, majd az életkor növekedésével szervezetünk vízhányada fokozatosan csökken, ám jelentősége életünk végéig megmarad. Figyelemre méltó, hogy legfejlettebb szervünk az agy víztartalma a legmagasabb: 90g%, a többié ezt követi: belek 85, vese 80, máj és izmok 79 g%.

Ha vízszintes testhelyzetben lebegünk a vízben, rendkívüli módon elősegítjük a vérkeringés regeneráló hatását. A II. világháború angol miniszterelnökének, Churchillnek az életmódja híven tükrözi ezt a kedvező hatást. Dél körül 3 órát lebegett egy medencében (még magánrepülőgépén is útközben) miközben beszédét memorizálta. Ezzel oldotta a szellemi koncentrálás feszültségét. Ezután 1–2 óra alvás következet, s a tárgyalások csak délután 5 óra után kezdődhettek. „Ezzel a módszerrel egy napból kettőt csinált” – írja kezelő orvosa, Moram.

A volt NDK-ban a szív- és vérkeringési rendszer fejlődésére gyakorolt hatása miatt 10 éves korig hivatalosan támogatták az úszás oktatását, és csak ezek után került sor sportágválasztásra.

Vízben lebeghet az, aki még nem tanult meg járni (pl. csecsemő), vagy betegség (baleset, ízületi kopás okozta mozgásszervi elváltozás), illetve magas életkora miatt már nem mozgásképes a szárazon. Jelentős mértékben gyorsítja gyógyulásukat, s ez a regenerációs hatás Aquafit terápiával még tovább fokozható. Függőleges testhelyzetben habszivacs mellény biztosít veszélymentességet az úszni nem tudó vagy súlyosan mozgás-fogyatékosok számára is. A testhelyzet labilitása ingerli egyensúlyozó szervrendszerünket, ami fiatal korban a mozgás finom koordinációjának fejlődéséhez, időskorban vagy betegség esetén pedig újratanulásához feltétlenül szükséges (pl. strok-betegség, Parkinson-kór, baleset utáni állapot).

Csecsemőúszás

A fogantatástól születésünkig ősi természetes közegben vagyunk, ez a „magzatvíz”. A vizes közegben élők akkor kerülnek szükséghelyzetbe, amikor oxigénhiány lép fel szervezetükben. A szárazföldi, melegvérű élőlények légzésének természetes ingere a „széndioxid felszaporodás”. Megfigyelések szerint az átálláshoz kb. 1/2–1 év szükséges. A csecsemőnek nagyon tetszik a lebegő testhelyzet, fejlődését valóban elő is segíti. Otthonos mozgása a víz alatt azonban ne terelje el figyelmünket arról, hogy késleltetheti a légzés átállását széndioxid-vezérlésre. Ez a mechanizmus esetleg szerepet játszhat a túlzott stressz-hatás alatt lévő csecsemő ismeretlen eredetű halálában!

Búvárkodás

Virtus, versengés vagy képességeink hibás megítélése oda vezethet, hogy tovább tartózkodunk víz alatt, mint kellene. Kritikus ponton elvész veszélyérzetünk! Sajátságos lelki állapot, „mámor” kerít hatalmába bennünket, és a kritikátlan bátorság vízbe fulladást eredményezhet. Megelőzése érdekében alapszabály, hogy víz alatt soha ne legyünk egyedül, társunk látótávolságon belül legyen, hogy veszélyhelyzetben (már a viselkedés megváltozásakor is) lehetősége legyen a segítségnyújtásra.

Dr. Lángfy György
Konzultációra bejelentkezés: 06/70-385-5020

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Kedvencek közé
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk