Szexuális úton terjedő vírusfertőzések és következményeik I.

„Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig”
(Mózes ötödik könyve 4.5)

Az antibiotikumok felfedezése óta átmenetileg csökkent a baktériumok okozta, szexuális úton terjedő fertőzések száma, előtérbe került azonban a vírusok szerepe, mivel – egyes mikrobiológusok szerint – a nemi szervek gyakrabban fertőződnek meg vírusokkal (és egyes nyálkahártya sejtekben szaporodó baktériumokkal). Különösen fontos az, hogy az STF csoportba tartozó DNS vírusok szerepet játszhatnak a rosszindulatú daganatok kialakulásában is.

A legfontosabb STF (szexuális úton terjedő fertőzés) csoportba tartozó vírusok: humán herpesz vírus 2-es típusa (HHV-2), humán papilloma-vírusok (HPV-1/100), Epstein-Barr vírus, Kaposi sarcoma (KSHV), hepatitis B vírus (HBV), humán cytomegalo-vírus (HCMV), az AIDS kapcsán ismert HIV, humán T-sejtes leukémia vírus (HTLV1/2), hepatitis C vírus (HCV).

A férfiak és a nők kockázata jelentősen különbözik a vírusfertőzések szempontjából. A spermában jelenlévő vírusok a hüvelyben tovább ott maradnak, az ondó fehérvérsejteket is tartalmaz, amelyek termelhetik a vírusokat, megkönnyítve ezzel a hölgyek fertőződését.

E szempontból különösen jelentős az első szeretkezés, mivel szűzhártya fizikai sérülése megsokszorozza a fertőzés kockázatát a vérrel terjedő vírusok esetében (HBV, HIV, HTLV és HCV).

A másik kockázati tényező az, ha baktériumok és vírusok együtt vannak jelen a nemi szervekben. Bármilyen gyulladás a nemi szervek bőrén vagy nyálkahártyáján megtízszerezi a fenti vírusfertőzések valószínűségét. Óvszer használatával csökkenthető ugyan a kockázat, de a humán papilloma-vírusokra ez nem érvényes. Az egyetlen megnyugtató mód a tartós partnerkapcsolatok ápolása.

Az ajak herpesz (HHV-1) bizonyos keresztvédettséget, immunizálást biztosít a genitális herpesz vírussal szemben (HHV-2). Magyarországon a gyermekek jelentős része megfertőződik a bölcsődében, az óvodában, valamint a szülő- nagyszülő-gyermek kapcsolat során az ajak herpesz vírusával, így nálunk lényegesen ritkább a genitális herpesz előfordulása, mint pl. az USA-ban, vagy a világ más részein, ahol az ajak herpesz fertőzöttség csak 50% körül van. Ott a lakosság fele a nemi kapcsolatok kezdetén, életében először a HHV-2 vírussal találkozik, ami súlyos hólyagos betegséget okoz. Közös tulajdonsága valamennyi herpesz vírusnak, hogy ha valaki egyszer megfertőződött, akkor a vírus egész életén át a szervezetében marad.

Humán papilloma vírus (HPV) – már népbetegség! A fogamzásgátló tabletták szedésével megszűnt a terhességtől való félelem, s ez gyakoribbá tette a partnerváltásokat, így a HPV terjedését is. A vírusok egy része kizárólag nemi kapcsolat során terjed, s egész életen át ott marad a hámréteg alapsejtjeiben. A HPV papillomák, azaz szemölcsök kialakulását okozza, amik a fertőzött egyének 90%-ában – az immunrendszer segítségével – néhány hónap alatt eltűnnek. A ma ismert mintegy 100 HPV genotípus közül 13 kiemelkedően nagy daganatkeltő hatással rendelkezik. A HPV által keltett daganatok – főként méhnyak rák – esetében 98%-ban a HPV-16 vírus szerepel.

Ne essünk kétségbe HPV fertőzés esetén, hiszen a szemölcsök megjelenésétől a rosszindulatú daganat kialakulásáig 7–15 év telik el! Először „jóindulatú daganatok”, szemölcsök keletkeznek, melyek 70–90%-át az immunrendszer néhány hónap alatt leküzdi. Mivel a HPV a természetes immunitást bénítja meg, ezért a fertőzést követően sem gyulladás, sem immunválasz nem alakul ki. Ma még sajnos senki nem tudja, hogy miért képtelen az immunrendszer valamennyi HPV fertőzés szaporodását visszaszorítani.

Új védőoltás HPV ellen! Vancouverben 2005. április 30. és május 5. között tartott 22. Nemzetközi Papillomavírus Konferencián mutatták be az enyhén daganatkeltő, leggyakoribb vírusok elleni, illetve a legveszélyesebb HPV-16 és 18-as típust is tartalmazó védőoltásokat. Arról számoltak be, hogy a beoltott asszonyok között tízszer kevesebb daganatot megelőző állapot ill. szemölcs alakult ki, mint az oltatlan asszonyokban. Magyarországon a járványtan szakemberei szerint a fiataloknak még a szexuális élet megkezdése előtt, 12 éves korban a hepatitis B védőoltásokkal együtt lehetne beadni a vakcinát. A megelőzésen túl a kutatók most a fertőzést követő (ún. poszt-expozíciós) védőoltás kifejlesztésén dolgoznak, ami a következő évtizedben egy valódi rákellenes védőoltás lehet.

Nagy Károly és Ongrádi József: Vírusok által okozott urogenitális fertőzések. Orvosi molekuláris virológia (Szerk. Berencsi György), Medicina Könyvkadó, Budapest, 2005
Czeglédy Judit: Papillomavírusok. Orvosi molekuláris virológia. (Szerk. Berencsi György), Medicina Könyvkadó, Budapest, 2005

Prof. Dr. Berencsi György
Dr. Csire Márta
Dr. Younes Saleh Ali

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk