Az izzadásról őszintén

Szervezetünk „klímaberendezése”

Az izzadás egy teljesen természetes folyamat. A verejtéket az irhában lévő verejtékmirigyek termelik és azok kivezető csövén, a pórusokon át kerül a bőrre. Az izzadást a szimpatikus idegrendszer szabályozza, amely a szervezet belső környezetének állandóságát biztosítja ezáltal. Akkor is verejtékezünk, ha izgatottak vagyunk, félünk vagy stressz ér bennünket.

Amikor a nyári kánikulában vagy sportolás közben a testünkről patakzó verejtékkel küszködünk, nem gondolunk arra, hogy – bár valóban kényelmetlen – az izzadás mégis hasznos, sőt nélkülözhetetlen dolog, hiszen nélküle nem működne a szervezet „klímaberendezése”.

A verejtékezésnek köszönhetjük, hogy testünk hőmérséklete állandóan 37° C körül marad.

A melegben nagy mennyiségben kiválasztott verejték a bőr felszínéről elpárologva hűti a szervezetet. A verejtékkel sót is veszítünk, ezért a víz mellett ennek pótlása is fontos a nyári melegben! A szauna méregtelenítő hatásának magyarázata, hogy izzadáskor méreganyagok is távoznak a szervezetből.

A test jellegzetes illata az emlősöknél nagyon fontos szerepet játszik a szexuális magatartás szabályozásában, a saját terület kijelölésében és az állati közösségen belüli hierarchia meghatározásában. Az ember azonban inkább szabadulni szeretne a testszagtól és a ruhát szennyező, károsító verejtéktől. A jól ápoltsághoz manapság már hozzátartozik a különféle dezodorok és izzadás gátló szerek használata.

A bőrben kétféle verejtékmirigy létezik. Az apokrin mirigyek a hónaljban, az emlőben és a nemi szervek környékén találhatók. A szőrtüszőbe nyílnak, méretük és aktivitásuk a serdülőkorban, hormonális hatásra nő meg, majd az idős korban ismét csökken. Váladékuk tejszerű csepp a szőrtüsző nyílásában. Az ekkrin verejtékmirigyek az irha alsó rétegében lévő gomolyagszerű csöves mirigyek, melyek szabadon nyílnak a bőr felszínén. Testünkön mintegy 2 millió ekkrin verejtékmirigy található. Számuk testtájanként változó, a tenyéren és a talpon a legtöbb: 400-600/cm2. Működésüket az idegrendszer szabályozza, a hormonális rendszer nincs rájuk közvetlen befolyással. Az ekkrin verejték szagtalan, átlátszó, sós ízű folyadék, amelynek 99%-a víz, Ásványi sókat és tejsavat tartalmaz, összetétele hasonlít a vérsavóéhoz.

A normális környezeti hőmérsékleten, nyugalmi állapotban észlelt fokozott verejtékezést hiperhidrózisnak nevezzük. Ez lehet általános vagy helyi jelenség. Általános hiperhidrózis észlelhető kövér embereken, stressz hatására és a trópusi klímához való alkalmazkodáskor. Különböző betegségek – pl. lázas állapotok, vércukorszint-csökkenés, a pajzsmirigy fokozott működése, idegrendszeri kórképek – is fokozott izzadással járhatnak. A kóros izzadás belsőleg nyugtatókkal és verejték-elválasztást csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A betegség tüneteként jelentkező hiperhidrózis oki kezelését az alapbetegség gyógyítása jelenti.

A helyi izzadás a tenyéren, talpon és a hónaljban okoz kellemetlen tüneteket, mivel itt a hőszabályozástól függetlenül, stressz és érzelmek hatására is fokozódhat a verejték termelés – az emberek többségét ez zavarja a leginkább.
Hazánkban a népesség legalább 1%-a szenved kóros izzadásban. 50% a hónalj, 40% a tenyér-talp, 10% az arc izzadásáról panaszkodik. (Az USA-ban egy 2004-es felmérés szerint a lakosság 2,8%-ának okoz az erős izzadás jelentős, az élet minőségét rontó panaszokat.)

A lábizzadás helyi okai a nem szellőző, zárt, gumitalpú cipő, a műszálas harisnya lehetnek. A fokozott talpi izzadástól felpuhul a szaruréteg, ez gombás fertőzésekre és a vírusos szemölcsök terjedésére hajlamosít. A felázott, elhalt sejteket az elszaporodott baktériumok elbontják, kellemetlen „lábszagot” okozva. Lábizzadás esetén az allergiát okozó formalin helyett a gyógyszertárban kapható alumíniumklorid-oldatot vagy a szalicilsavat és timsót tartalmazó hintőport használjuk. Az izzadás enyhítésére különféle stresszoldó módszerekkel (autogén tréning, agykontrol, stb.) is kísérletet tehetünk.

A tenyéri-talpi izzadás kezelésének korszerű, hatásos eszköze a hetente többször végzett iontoforézis is, melynek során az izzadó területet vízbe merítve elektromosan töltött részecskékkel blokkolják a verejtékmirigyek aktivitását. A 10-15 kezelés utáni javulást követően már heti 1-2 fenntartó kezelés elegendő.

A fokozott hónalji izzadást az ekkrin verejtékmirigyek stressz hatására megnövekvő verejték elválasztása okozza. A hónaljban ömlik a verejték, lecsuroghat a testre, átáztatja a ruházatot. A hónalj kellemetlen szagát elsősorban az apokrin verejték bomlástermékei okozzák, az ekkrin verejték pedig – a hajlatot nedvesen tartva – kedvez a baktériumok elszaporodásának.

A kóros izzadás súlyos pszichés zavarokat, depressziót okozhat!

A helyi izzadás gátló szerek az ekkrin verejtékmirigyek kivezető csövében fejtik ki hatásukat, átmenetileg csökkentve a verejték elválasztást. E pórusösszehúzó hatás mechanizmusa még nem teljesen tisztázott. A dezodornak nevezett termékek csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak, és a bomló verejték kellemetlen szagát semlegesítik, illetve fedik el, tehát nem csökkentik az izzadást. A hónaljban alkalmazott izzadás gátlók nem korlátozzák a szervezet többi verejtékmirigyének hőszabályozó tevékenységét.

Sebészi kezelés: a körülírt verejtékezést megszüntető műtéti megoldások nem veszélytelenek. A hónalji verejtékmirigyek teljes kimetszése jelentős műtét, részleges elroncsolásuk viszont gyakran csak részben eredményes.

A helyi kezeléssel nem befolyásolható, fokozott tenyéri és hónalji izzadás tekintetében a kozmetológiában ránctalanításra használt botulinum toxin injekciós alkalmazása jelentett forradalmi változást. A hónalj kezelését egy ún. jód-próba előzi meg, amellyel pontosan meghatározzuk a legerősebben izzadó területet. A injekciót igen felszínesen adjuk a bőrbe, hónaljanként 10-15 pontot kezelünk, fájdalomcsillapításra nincs szükség. Az izzadás a 3. napon kezd csökkenni és 1 hét múlva maximális a hatás. A hónalj kezelésekor a hatás tartama 9-12 hónapot is elérhet. A tenyér kezelése sokkal nehezebb, több pontot kell szúrni, több gyógyszer szükséges hozzá és fájdalmasabb, hatása is rövidebb, általában 4-6 hónapos. Ha a hatás gyengülni kezd, a kezelés bármikor ismételhető. Érdekes megfigyelés, hogy az ismételt kezelés hatása általában jóval hosszabb ideig tart, és egyeseknél (a kezeltek kb. 25-30%-ánál) egyetlen kezelés is tartós javulást eredményez.