A lúgosítás
komplex programja

Az emberi élet egy szüntelen alkalmazkodás környezetünkhöz. A túlélés érdekében élet-folyamataink meghatározott értékhatárok közötti tartományban zajlanak. Ezek állandóságát szervezetünk különböző szabályozó mechanizmusok útján igyekszik biztosítani – gondoljunk csak testhőmérsékletünkre vagy vérnyomásunkra. Ha ezek értékei bizonyos határértékek alá vagy fölé mennek, élettani szabályzóink kiegyenlítik az eltéréseket.

Méltatlanul kevés szó esik állandó mutatóink közül a sav-bázis egyensúly (PH) – azaz testünk folyadékaiban a hidrogén ion (H+) koncentrációjának – szabályozásáról. Szervezetünk sejtjeiben és sejt közötti állományában a kémhatás eltérő, de adott közegben csak szigorúan meghatározott értékek között mozoghat egészségünk károsodása nélkül. A vér normális PH értéke 7,38–7,42 között van, amit a különféle savasító vagy lúgosító hatások életveszélyes mértékben is eltéríthetnének, ha szabályozó mechanizmusaink ezt nem akadályoznák meg. Ilyenek például a lélegzés, a test folyadéktereiben található ún. puffer-rendszerek, valamint a vesében a hidrogén ionok kiválasztása, melynek során a kémhatás változásai lúgos vagy savas vizelet ürítésével kerülnek kiegyenlítésre. A vizelet kémhatása (PH-ja) 5,5–9,0 között van - a táplálkozás függvényében.

  Naponta ki vagyunk téve az állandóan változó mennyiségű savas és lúgos hatásoknak, illetve anyagoknak. Csak akkor érezzük jól magunkat, ha szervezetünkben a savak és a bázisok dinamikus egyensúlyban vannak, bázikus (lúgos) anyagok enyhe túlsúlya mellett.

A ma emberére azonban a túlsavasodás jellemző, melynek oka döntően a nem megfelelő táplálkozás, azonban más életmódbeli és környezeti hatások is befolyásolhatják ezt a mutatót. Közülük legelterjedtebb a dohányzás, az ésszerűtlen és túlzásba vitt fogyókúra, a mozgáshiány, a stressz és a mértéktelen alkoholfogyasztás. A túlzott fizikai megterhelés, illetve az egyéniségünknek nem megfelelő, túlzásba vitt sportolás szintén savas irányú eltolódást okozhat. Ez különösen edzetlen embereknél fordul elő, akik kampányszerűen akarnak sportolni. Ilyenkor a relatív oxigénhiány miatt tejsav szaporodik fel az izmokban, ezt „izomláz” formájában érezhetjük. A környezetünkben zajló folyamatok jellemzésére elég, ha az egyre gyakoribb savas esők hatásaival szembesülünk elpusztult erdeinkben.

A szervezet természetesen igyekszik kiegyenlíteni a túlsavasodást, ezért bázikus anyagokat von el saját magától. Ennek legáltalánosabb formája az, amikor kalciumot von ki a csontokból – előidézve ezzel a ma már népbetegségnek számító csontritkulás leggyakoribb kiinduló okát.

Hogyan ismerhetjük fel magunkon
a túlsavasodás jeleit?

Ennek mérése rendkívül nehéz, hiszen a szervezetből vett minták majdnem mindig normál értékeket mutatnak az élettani kiegyenlítőképesség miatt. Ilyenkor a diagnózis felállításában a különféle testi tünetek és panaszok az irányadóak:

  • kimerültség, levertség;
  • idegesség, nyugtalanság, depresszió;
  • fokozott stressz-érzékenység;
  • a koncentráció-képesség csökkenése, kisebb terhelhetőség;
  • csökkent ellenálló képesség;
  • egyes anyagcsere-zavarok;
  • izom- és ízületi bántalmak;
  • bőr-, haj- és körömelváltozások stb.
 

Sokszor nem is gondolunk arra, hogy különböző betegségeink hátterében a sav-bázis egyensúly felbomlása áll. A szervezetben zajló biológiai folyamatok kapcsán minden mindennel összefügg. A savasodás következtében gyengül immunrendszerünk, az egyre nagyobb számban jelentkező immunrendszeri betegségek hátterében gyakran egy egyszerű életmódváltással megoldható – tulajdonképpen banális – ok áll.

Mit tehetünk, hogy egészségünket és teljesítőképességünket optimális szinten tartsuk? Mindenekelőtt figyeljünk oda magunkra, egészségünket kezeljük hosszú távon megőrzendő értékként, amiért saját magunk vállaljuk a felelősséget. Már az ókori bölcsek is megmondták, hogy „medicus curat, natura sanat” – vagyis a természet gyógyít, az orvos csak kezel. Sem az egészségügy, sem az orvosok, vagy a gyógyszerek nem fognak helyettünk napi rendszeres testmozgást végezni, leszokni a dohányzásról és odafigyelni az étkezésünkre.

A testmozgást tegyük mindennapi szokásunkká, ne múljon el nap 40 perc folyamatos, megfelelő intenzitású testmozgás nélkül. Ha módunk van rá, szerezzünk be egy lépésmérőt, és addig ne pihenjünk le, amíg annak mutatóján nem látszik, hogy legalább tízezer lépést tettünk meg aznap. Ha úszásra vagy kerékpározásra nincs lehetőségünk, akkor egy kényelmes futócipőt húzva tegyünk egy intenzív sétát vagy kocogjunk. Rendkívül hasznos a hegyekben, friss levegőn eltöltött hétvégi néhány óra is. Akinek lehetősége van rá, vegyen egy fitness bérletet, és jó zenére mozogjon, táncoljon legalább kétszer hetente. Kellemes és egyben hasznos a friss levegőn végzett tartós és folyamatos kertészkedés is.

  Soha ne hivatkozzunk arra, hogy nincs időnk a sportra,
hiszen az átlag magyar
tv-néző
több mint három órát tölt naponta a televízió előtt!

Még ma szokjunk le a dohányzásról, alkoholt csak alkalomszerűen, minimális mennyiségben fogyasszunk! Kivétel ez alól a jó minőségű száraz fehér vagy vörösbor, amiből naponta 2-3 dl is elfogyasztható. Naponta legalább 1,5–2 liter folyadékot vegyünk magunkhoz főként ásványvíz, tiszta, szűrt csapvíz, gyümölcs- vagy zöldtea, frissen facsart zöldség- és gyümölcslé formájában! Kerüljük a cukrozott és szintetikus adalékokat tartalmazó szénsavas italokat, mert ezek csak fölösleges kalóriát és májunkat leterhelő anyagokat tartalmaznak!

A legfontosabb azonban a táplálkozás. A rendszertelenség az, ami a legtöbb embernél elhízáshoz vezet. Törekedjünk arra, hogy 2-3 óránként kis menynyiségű – amennyi nyitott tenyerünkön elfér – táplálékot vegyünk magunkhoz, ami döntően gabonából (köles, hajdina, bulgur, teljes kiőrlésű lisztből készült magos kenyerek, péksütemények), zöldségekből, gyümölcsökből álljon. Amennyiben állati fehérjét fogyasztunk, figyeljünk arra, hogy ennek döntő többsége olyan állatokból származzon, melyek a törzsfejlődés során az embertől minél régebbi időszakban alakultak ki. Nagyon egészségesek a tenger gyümölcsei, a hazai halfélék és a szárnyasok. Fogyasszunk minden nap kefirt vagy joghurtot, jó fehérje forrás a tojás és a túró is. Az általunk elfogyasztott élelmiszerek 80%-a legyen bázikus, azaz lúgosító hatású!

A közhiedelemmel ellentétben:
ami savanyú, az nem mindig savasít!

A száraz bor, a savanyított tejtermékek, a savanyú gyümölcsök és zöldségfélék - ízükkel ellentétben – lúgosító hatást keltenek a szervezetben.

A savanyú ízű ételek fontos szabályozó hatása, hogy csökkentik a szervezetben a tápanyagok felszívódási sebességét, ezért fogyasztásuk mellett például, nem emelkedik olyan gyorsan a vércukorszint. A kiegyensúlyozott vércukorszint érdekében is érdemes beiktatni étkezésünkbe savanyúságot, salátaféléket, akár 1-1 fröccsöt vagy limonádét (cukor nélkül).

Bármilyen furcsa, a szervezet lúgosításának komplex programjához tartozik fentieken kívül a helyes légzés elsajátítása, a pozitív gondolkodás, a különféle relaxációs technikák elsajátítása, a stressz kezelésére alkalmas számos bevált módszer, amelyek könyvekből, előadásokon és gyakorlati bemutatókon is megtanulhatók.
 

Mai rohanó világunkban nem mindig megoldható a kiegyensúlyozott táplálkozás, így sok esetben nem jut be elegendő lúgosító anyag szervezetünkbe, ez főként az amúgy is savasító hatású, stresszel teli időszakokban jelenthet problémát. Ilyen esetekben válasszunk napi táplálékaink mellé olyan étrend-kiegészítőket, amelyek a létfontosságú bázikus hatású ásványi anyagokat és nyomelemeket a friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz hasonló természetes arányban tartalmazza. Szervezetünk fentiekben leírt komplex lúgosító programjának megkezdését követően javuló közérzetünk, növekvő teljesítőképességünk fogja igazolni, milyen nagy lépést tettünk egészségünk helyreállítása és megőrzése útján.

Dr. Bakanek György

TERMÉSZETES ALAPANYÚ BIO- ÉS REFORMÉLELMISZEREK, GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNYEK, TESTSÚLYOPTIMALIZÁLÁS, ALLERGIA- ÉS CANDIDA VIZSGÁLAT - GYÓGYNÖVÉNY SZAKÜZLETÜNKBEN.
Cím: 1149 Budapest XIV., (Zugló) Bosnyák téri piac 9-es faház
Tel.: 06-30-95-07-852
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk
 
   
LÚGOS
SEMLEGES
SAVAS
ÉLELMISZEREK
ZÖLDSÉGEK

spenót
petrezselyem
kelkáposzta
karalábé
metélőhagyma
zeller
sárgarépa
cukkíni
kelbimbó
burgonya
karfiol
hónapos retek
padlizsán
paradicsom
zöldbab
fejes saláta
kínai kel
fokhagyma
vöröshagyma
gomba
zöldpaprika
brokkoli
uborka

spárga

zöldborsó
lencse
bab

   
GYÜMÖLCSÖK

feketeribiszke
banán
sárgabarack
kiwi
szőlő
cseresznye
körte
ananász
narancs
meggy
őszibarack
alma
eper
dinnye
grapefruit

   
SAVANYÚSÁGOK

savanyú káposzta
almaecetek
borecetek
ecetes uborka

   
OLAJOK, ZSÍROK

margarin

napraforgóolaj
olivaolaj

vaj

   
ITALOK

narancslé
(100%-os)
paradicsomlé (100%-os)
citromlé (100%-os)
vörösbor (száraz)
presszókávé
almalé
ásványvíz (szénsavas)
fehérbor, pezsgő (száraz)
grapefruitlé
(100%-os)
kakaó

tea

cola
tej (pasztőrözött)
barna sör

ÉDESSÉGEK

dzsem, lekvár
mogyorókrém
fagylalt

méz

kristálycukor
keserűcsokoládé
jégkrém
tejcsokoládé
teasütemény

   
CSONTHÉJASOK

madula
dió
mogyorókrém
földimogyoró
pisztácia

   
KENYEREK, TÉSZTAFÉLÉK, TOJÁS

kétszersült

tojásfehérje
rizs (előfőzött)
kenyér (fehér búzából)
kenyér (rozs)
zsömle
rizs (hántolt)
kukoricapehely
tésztafélék tojással
tésztafélék tojás nélkül
grahamkenyér
tojás
zabpehely
rizs (hántolatlan)
tojássárgája

   
TEJTERMÉKEK

író (tejsavó)
sűrített tej
gyümölcsjoghurt
kefir tejföl
tejszín
joghurt
lágysajt
zsíros túró
camambert
keménysajt
ömlesztett sajt

   
HÚSOK

hering
tőkehal
véres hurka
bárányhús
virsli (sertés)
marhahús
sertéshús
kacsa
tyúkhús
borjúhús
pulykahús
májas hurka
pisztráng
szalámi
liba
sertésmáj

   
Forrás: Prof. Dr. Jürgen Vormann, a Müncheni Betegségmegelőző és Táplálkozástudományi Intézet igazgatója