Mikor kezdődik a családtervezés?

   


Minden kismama tudja,
hogy a szülésre fel kell
készülni, s hogy milyen
fontos a várandósgondozás
a magzat optimális
fejlődése és az anyuka egészségvédelme miatt.
Sajnos azzal csak a
„családtervezők”
– tehát a gyermekeik
vállalását tudatosan
előkészítő párok –
vannak tisztában, hogy
nemcsak a szülésre,
hanem a fogamzásra is
érdemes felkészülni.

A fogamzás pillanatában dől el a gyermek neme; hogy egészséges lesz-e vagy beteg; de még az is, hogy milyen adottságokkal jön a világra. Ráadásul csak a fogamzásra is felkészült várandósok képesek a magzati fejlődés legérzékenyebb időszakában, a megtermékenyítéstől számított 3. és 8. hét között a leendő gyermekükre igazán vigyázni. A várandósgondozót a nők többsége ugyanis már csak ezt követően keresi fel. A fogamzáskor létrejött genetikai program alapján épp az említett „kritikus” időszakban alakulnak ki a szervek és testformák, ezért ilyenkor az ártalmas külső tényezők megzavarhatják a fejlődést, és rendellenességeket okozhatnak.

A fogamzásra történő felkészüléskor az első lépés a családtervezők „alkalmasságának” az ellenőrzése. A családfa-értékelése alapján dönthető el, hogy szükség van-e genetikai tanácsadásra, illetve érdemes-e a legújabb géndiagnosztika segítségével az esetleges betegséghajlamot előre jelezni. A leendő kismama egészségi állapota szakorvosi segítséget is indokolhat például epilepszia, cukorbetegség, depresszió és egyéb betegségek esetén.

A családtervező nő hüvelytisztaságának vizsgálatával a gyakori nemi úton terjedő fertőzések tárhatók fel, amelyek fogamzás után a magzatra is veszélyesek lehetnek, így mindenképpen kiküszöbölendők. Egyes fertőzések kellemetlen tünetekkel (pl. ún. folyással) járhatnak, a „petefészek” (pontosabban a kismedence) gyulladásai viszont akár meddőséget is okozhatnak. A fertőzések előzetes kezelése nélkül a kórokozók a fogamzást követően a magzatot is komolyan veszélyeztetik, mivel a hüvelyből feljutnak a méhbe, ott pedig magzatburok-gyulladást idéznek elő. Ez önmagában is veszélyes, mivel (pl. szeretkezés alatt) könnyen a magzatburok megrepedéséhez, és ez által koraszüléshez vezethet. A magzatvízbe kerülő kórokozókat azonban a magzat le is nyeli, ennek pedig tüdőgyulladás lehet a következménye. Sőt, a magzat vérkeringésébe behatoló baktériumok és vírusok agyhártya- és agyvelő-gyulladást, ezáltal pedig értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. E súlyos veszélyek azonban a nemi szervi fertőzések korai felismerése után a partnerre is kiterjedő hatékony kezeléssel kivédhetők. Ugyanígy a leendő apa ondójának fertőzöttsége is szakorvosi kezelést indokol. A rubeólán és bárányhimlőn még át nem esett nőket érdemes védőoltásban részesíteni e magzatokra veszélyes vírusfertőzések kivédése érdekében.

A fogamzásra történő felkészülés optimális ideje három hónap. Ennek kezdetekor helyes abbahagyni a fogamzásgátló-tabletták szedését, a dohányzást, italozást, drogozást. A cigarettában lévő nikotin ér-összehúzódást okoz, emiatt a magzat éhezik, mert nem jut hozzá a vér által közvetített táplálékhoz. Ráadásul a vörösvértestekben az oxigén helyét így a szénmonoxid foglalja el, s az ultrahangvizsgálatok során is látszik, hogy a magzat szinte fuldoklik az oxigénhiány miatt. A következmény: a fejlődés visszamaradása, ezért jóval kisebb súllyal jön a világra. Újabb kutatások szerint azonban a várandósság alatti cigarettázás a magzatban végtaghiányt és ajakhasadékot (régen nyúlszájnak nevezték) is okozhat. A kismama szeszesital vagy drog fogyasztása elsősorban a magzat agyát károsítja, emiatt értelmi fejlődése messze elmaradhat genetikai adottságaitól. Bizton állíthatjuk, hogy jelenleg ezek a káros szenvedélyek és mentális mérgek jelentik a legnagyobb veszélyt a születendő gyermekekre.

Az ébredési hőmérséklet mérésével megállapítható a petetermelődés időpontja, melynek ismeretében hamarabb lehet elérni a fogamzást. A pete csak 24 óráig életképes! A fogamzás optimális napjának a petetermelődést megelőző napot tartjuk, mivel így kivédhető a túlérett pete esetleges megtermékenyülése.

Már ekkor – tehát a fogamzás előtt 3, de legalább 1 hónappal – feltétlenül el kell kezdeni a magzatvédő-vitaminok szedését, melyek legfontosabb komponense a folsav, de bizonyított a B2, B6 és Bl2 vitaminok fejlődési rendellenességeket kivédő hatása is.

Érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni az egészséges táplálkozásra, például a sózás csökkentésére, valamint az ivóvíz jódhiányának pótlására, mivel ez utóbbi kedvezőtlenül befolyásolja a magzat értelmi adottságait. Tanácsos rendszeres tornával felkészíteni az izomzatot a szülésre, majd szép női alak visszanyerésére.

A fogamzás bekövetkeztét a manapság kapható érzékeny terhességi tesztekkel igen korán ki lehet mutatni, s a korai ultrahang-vizsgálattal felismerhetők az igen ritka, de nagyon veszélyes méhen kívüli terhességek (ekkor még van mód gyógyszeres kezelésükre), valamint az ikermagzatok (ők speciális gondozást igényelnek). A kismamáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a kis szederszerű magzatkezdeményből ekkor – a fogantatástól számított 3. és 8. hét között – lesz a „kisember”, vagyis az embrió, akire épp ebben az időszakban úgy kell vigyázniuk, mint a szemük világára. A magzatvédő vitaminokat legalább a várandósság 12. hetéig helyes szedniük.

Az életadásra ilyen gondosan felkészült kismamák újszülöttjei az átlagosnál életerősebbek, egészségesebbek és értelmesebbek, esetükben a koraszülések előfordulása 50%-kal, a fejlődési rendellenességeké 33%-kal, az értelmi fogyatékosságoké pedig közel 70%-kal ritkább a szokásosnál.

 
Prof. Dr. Czeizel Endre
orvosgenetikus
Tanácskérési igény bejelentése a
06/1-273-1913 telefonszámon
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk