Kedves Olvasók!

Hiába közeledik a tavasz, a Szerkesztőségbe érkező sok-sok levél tanúsága szerint még nem hagytuk magunk mögött a hideg, nedves idővel járó meghűléseket, köhögést, náthát, lázat. Sokan elhúzódó „influenzáról” panaszkodnak, ezért fontosnak tartom tisztázni e betegségek körül kialakult félreértéseket.

Influenza (s a hozzá hasonló fertőzéses megbetegedések) oka minden esetben vírus. Magas lázzal és végtagfájdalommal jár, nem jellemző rá a hurutos köhögés, s a légúti megbetegedési formációk. Antibiotikumra nem reagál, téves tehát az a felfogás, hogy biztonsági okokból – a másodlagos fertőzés kivédésére – adjunk antibiotikumot, mert ez a terápia kifejezetten rontja az ún. hasi immunitást, tönkretéve a belek normál mikroflóráját.

A megbetegedések másik nagy csoportja bakteriális eredetű fertőzésekre vezethető vissza.

Itt az esetleg jelentkező láz alacsonyabb, gyakorta társul hozzá a felső és alsó légutak megbetegedése, garat- és gégehurut, hörghurut, tüdő- vagy mellhártyagyulladás. A köhögés lehet száraz, de hurutos, váladékos is. A célzott antibiotikum kezelés eredményes lehet, de nem önmagában!

Mindkét kórformának közös alapterápiája a pihenés, az alvás, a böjt, a bőséges folyadékfogyasztás, azaz elősegíteni mindazt, amit a szervezet amúgy is igényel és jelez. Tehát a fáradtság, álmosság, a száj kiszáradása és az étvágytalanság nem „kellemetlen tünetek”, melyeket sürgősen – akár órák alatt – el kell tüntetni különféle csodaszerekkel, hanem a szervezet bölcs üzenetei arra nézve, hogy mi a teendő.

A láznak is fontos feladata van: elpusztítani a kórokozókat, elégetni a toxinjaikat és megteremteni a lehetőséget, hogy a betegség információját tartalmazó sejten belüli és kívüli vízállomány struktúrája újrarendeződhessen. Tehát a láz ellen tehát tilos harcolni, csak megfelelő keretek között kell tartani – különösen csecsemők és szívelégtelenségben szenvedők esetében.

Immunrendszerünk működését izzasztó, nyákoldó, hurutoldó hatású gyógynövényteákkal is elősegíthetjük a következő választékból: hársfavirág, kakukkfű, martilapu, tüdőfű, citromfű, bodzavirág, ánizsmag, fehérmályva gyökér, izsóp, szappangyökér, kankalingyökér, mentafélék, ibolyagyökér- és virág, ökörfarkkóró. Ízesítésre kiváló a hársfaméz. Készíthetünk teát vöröshagyma főzetből, ezt karamellizált cukorral ízesítsük. A hurut oldására tegyünk a mellkasra főtt meleg burgonya- vagy hagymapakolást. Alkalmazhatjuk az inhalálás előző számokban ismertetett módjait is. Ismert hurutoldó anyag a fokhagymás méz, a kettévágott, kivájt fekete retekben pár óráig pihentetett méz és a méhpempő.

Fontos, hogy a hurut ne támadja meg a középfület, a legkisebb fülpanasszal is forduljunk orvoshoz, a dobhártya felszúrása kisebb kellemetlenség, mint az elhanyagolt, elgenynyesedett dobüregben a hallócsontok elpusztulása, amely halláskárosodáshoz vezet. Épp most időszerű az immunrendszer erősítésének egyik legtermészetesebb módja: a tavaszi rügy- és hajtás kúra. Februárban már duzzad a hársfa rügye, ami kiváló hurut- és nyákoldó hatású. Pár napig fogyasztott 1-2 maréknyi rügy csökkenti a garat, gége és légcső gyulladásos panaszait.

Erdei sétáinkon megtalálhatjuk a bodza fanyar rügyét, a szeder kókuszos vanília ízű hónalj hajtását, de a már tél végén virágzó tyúkhúr sem maradhat ki a sorból. A vadrózsa egészen speciális, savanykás zamata, a málna, ribiszke és áfonya hajtásai, a ragadós galaj zöldborsóra emlékeztető íze, a turbolya, amely pezsdítően ánizsos, a savanykásan keserű galagonya- és szőlőrügy, a pitypang, az útifű és a cickafark harsogóan keserű íze mind hozzátartozik a tavaszi méregtelenítő program változatossá és természetessé tételéhez.

Ezekben a rügyekben, hajtásokban a növény egészéhez képest sokszorosára feldúsult a vitaminok, makro- és mikroelemek, szerves savak és egyéb biológiailag aktív anyagok mennyisége, melyek tél végére „kiéhezett” szervezetünknek óriási „tavaszi lendületet” adnak.