Száraz bőr – egy életen át?

Szervezetünk egyik legnagyobb és legbonyolultabb feladatot ellátó szerve a bőr, mely megvéd bennünket a külvilág ártalmaitól, a hidegtől és a melegtől, az apró karcolásoktól egészen a súlyos sérülésekig, s nem utolsósorban az egyre szaporodó kémiai ártalmaktól.

Bőrünk ellenálló képessége teljesen egyéni. Már az öröklés folyamán meghatározódik ellenanyag rendszerünk összetétele, alkalmazkodó képessége. Bőrünk állapotát genetikai adottságainkon túl korunk, nemünk, faji hovatartozásunk, életmódunk és életvitelünk is meghatározza. Egészségünknek bőrünk és közérzetünk pontos összhangja egy igen fontos fokmérője.

Az egészséges, finom, bársonyos tapintatú bőr, kellően pigmentált, rugalmas felszíne tompán fénylik. Soha nem szárad ki a természetes zsírsavak (gliceridek), és az izzadságmirigyek folyamatos működése következtében.

A száraz bőr felszíne érdes, olykor apró lemezek válnak le róla, ráncosodik, színe halvány, fénytelen a természetes zsírok hiánya miatt. Egyes felmérések szerint a hazai lakosság akár 20%-át is érintheti ez a probléma, melynek görög eredetű elnevezése (atopia) is aláhúzza felismerésének és kezelésének szükségességét.

Jellegzetes tünetei gyakran már csecsemőkorban láthatóvá válnak. A bőr halványszürkés színű, korpázik, vízhiányos, repedezésre hajlamos és viszket. A viszketésre természetes módon mindenki először dörzsöléssel, majd vakarással reagál, ami szinte önfenntartóvá válik. A beinduló immunválaszt a kialakult gyulladás és nedvezés létrejötte igazolja. Az érzékeny bőrű csecsemő fejbőrén gyakran tapadós, szürkés foltok láthatóak, melyeknek „koszmó” a neve. Az arcon a szemöldök szélei hiányoznak, alig látható a szőrzet. Az első három hét után szokott megjelenni mindkét orcán szimmetrikusan a vérbő alapú, beszűrt, a szőrtüszők gyulladásával kísért tej- vagy tartósítószer okozta gyulladás. Kezdetben a pelenka viselése enyhe gyulladást idézhet elő főleg a hajlatokban és a bőrredőkben, amiket esetleg a fürdető-, mosó- és öblítő szerek is provokálhatnak. A fogak megjelenésének gyakori előfutára az olykor test szerte fellobbanó, viszkető bőrgyulladás, főleg a könyök- és a térdhajlatokban, valamint nyaktájon. A fogak nehéz áttörése – mint stressztényező – gyengíti a bőr védekező rendszerét, és felborul a természetes mikro-flóra egyensúlya is.

Két-három éves korig a száraz bőrű kisgyermek gondos testápolás mellett csaknem tünetmentes. Bőre a későbbiekben is szinte kezelés nélkül tünetmentessé válik nyáron, napozást követően, majd állapota ősszel ismét romlani kezd. A legkorábbi jel az ujjbegyek kiszáradása, amely szinte valamennyi ujjat érintheti a kézen. Gyakori tünet még a szájszélek berepedése, kipállása mindkét szájzugban. Nem ritka a fülcimpák berepedése sem, súlyosabb esetekben pedig a már említett térd- és könyökhajlatok gyulladása is kialakulhat. Az őszi idő beálltával a kézfejeken szárad ki elsőként a kisgyermek bőre, ami szürkés barnává is alakulhat, ha elhanyagolják. A száraz bőrű gyermekeken a természetes védekezés zavarát igazolja a vírusos szemölcsök megjelenése a tenyéren, illetve a körömágyak körül. Ugyancsak közösségekben, főleg uszodákban fertőznek a kis kerek, gombostűfejnyi nagyságú uszoda szemölcsök. Nem ritkák az atkás fertőzések sem.

Tíz éves kortól a pubertáskor végéig, a hormonális rendszer éretté válásáig, a száraz bőrön újabb bőrgyulladások alakulhatnak ki. Igen kellemetlen lehet a száj körüli bőrgyulladás, aminek hátterében emésztési- és felszívódási zavarok állnak. Gyakori, hogy az egyébként is fém érzékeny serdülő bőrén a fogszabályzó viselését követően test szerte fokozódnak a bőrgyulladások. Feltétlenül vegyük figyelembe ezt a tényezőt is a fogszabályzó kiválasztásánál. A feszült, nehezen alkalmazkodó serdülők tenyerén és talpán először viszkető, majd apró hólyagos elváltozások keletkezhetnek. A napozást vagy a szolárium használatát követően a már lebarnult területeken – főleg az arcon, a felkarokon és a vállakon – fehéren elkülönülő, apró lemezekkel korpázó foltok jelenhetnek meg. Ezek a foltok nem gombák, hanem a bőr természetes baktériumainak telepei. A serdülők és fiatal felnőttek számára igen fontos, hogy testápolóikat, kozmetikumaikat kifejezetten a száraz és érzékeny bőrűeknek ajánlottak közül válasszák ki.

Felnőtt korra kialakult védekező rendszerünk már csak az igazán nagymértékű provokációkra reagál, amik lehetnek vegyi anyagok, táplálékok, gyógyszerek. A száraz bőr állapotát tovább súlyosbítják az anyagcsere betegségek, a cukorbetegség, a máj megbetegedései, valamint a vérképző szervek betegségei is. Ez esetekben az alapbetegség gyógykezelésével a bőr állapota is automatikusan javul.

Az idős ember bőrének zsíralja a kor előrehaladtával egyre jobban vékonyodik, a felhám cigarettapapír vékonyságúvá válik, az erek szinte áttetszenek a bőrön. Idős korban a bőr általában száraz, gyakoriak az éjszakai bőrviszketések, amiket a nagy mennyiségben szedett gyógyszerek is súlyosbíthatnak.

A száraz bőr elkísér egy egész életen át. Ne tekintsük betegségnek, hiszen ez egy velünk született, természetes biológiai változat! Szervezetünk amúgy is többszörös védőgátakkal igyekszik megvédeni bennünket a különféle mérgektől és ártalmaktól. Az első pillanattól kísérjük figyelemmel kisgyermekünk alkalmazkodását az egyes táplálékokhoz, az otthoni környezethez, a tisztálkodásnál használt anyagokhoz, később pedig tágabb környezetéhez, iskolájához, munkaköréhez stb. Tudatos odafigyeléssel, bőrtípusunknak megfelelő, folyamatos, célirányos ápolással, szükség esetén szakorvosi segítséggel, kezeléssel biztosan megelőzhetjük, hogy a száraz bőr apróbb kellemetlenség mellett komolyabb panaszokat, kínzó bőrbetegségeket is okozhasson.

Dr. Major Endre