ÉS EGÉSZSÉG

Érelmeszesedés, szívinfarktus, gyomor- és nyombélfekély, a fogak romlása, diftéria, fogínygyulladás, bűzös lehelet… Milyen kapcsolat nyomozható ki ezen tünetek és betegségek között?

A világ különböző klinikáin, laboratóriumaiban végzett kutatások, s a szakirodalomban közölt eredmények rávilágítottak a szájflóra összetételének, egyensúlyának az egész szervezetre gyakorolt hatására.

A fogorvosok a fogakra, fogínyre, s a száj nyálkahártyájára gyakorolt hatását vizsgálták, míg a mikrobiológusok főként a baktériumok tenyésztésével tanulmányozták a kérdést. Kiderült, hogy a szájban élő mikrobák jelentős része táptalajon egyáltalán nem, vagy csak alig tenyészthető. Ilyenek például a szifilisz, azaz vérbaj kórokozóinak közeli rokonai, a treponemák, melyeket sokáig figyelemre sem méltattak, mert azt hitték, hogy nem okoznak betegséget. Hozzájuk hasonlóan a helikobakter spiráloktól sem féltek mindaddig, míg ki nem derült róluk, hogy a gyomorfekély kórokozói. Ma már tudjuk, hogy a treponémáknak fontos szerepük van a fent említett betegségek kiváltásában. Mivel nem is tenyészthetők, sőt egyszerű fénymikroszkóppal sem láthatók, megfigyelésükhöz sötétlátóteres vagy ultramikroszkóp szükséges. Ha a treponemák jelen vannak a szájüregben, biztosak lehetünk abban, hogy még sok más anaerob mikroba is él a környezetükben.

A szájban élő mikrobák hatása sokféle lehet.

1. A fogak romlásánál – a fogak vagy a száj nyálkahártyájának legkisebb sérülése is kaput nyit a mikrobák támadása előtt.
2. A szájflóra és a gingivitis – fogínygyulladás – közvetlen kapcsolata is bizonyított. Előrehaladott gyulladásnál a fogak gyökeréről lezsugorodik a foghús, a fogíny, így a fogak kilazulnak, akár kézzel is kiemelhetővé válnak.
3. A fertőző betegségek kialakulásáért a szájban élő mikrobák is felelősek. Így például a spirohéták fuzobaktériumokkal társulva anginás megbetegedések kiváltói lehetnek, sőt a torokgyík (diftéria) kórokozói is gyakran előfordulnak a szájüregben.
4. A sejtfalból felszabaduló endotoxinok elősegíthetik az érelmeszesedés kialakulását. A szájban elpusztuló mikrobák endotoxinja azonban nem kerül az epe detoxikáló hatása alá, úgy mint a bélben élő mikrobáké.
5. Az érelmeszesedést kutató szakemberek felhívják a figyelmet a szívinfarktust elősegítő hatásra is, tehát a szájflóra közvetve kihatással lehet az infarktusok gyakoriságára is.
6. A gyomor- és nyombélfekély kialakulásában elsődleges szerep jut a baktériumoknak, így a szájüreg és a gyomor közvetlen kapcsolata miatt gondolnunk kell a szájflórának a gyomorüreg mikrobáival való kölcsönhatására is.
7. A társadalmi érintkezés egyik kellemetlen, zavaró tényezője a szájban élő mikrobák bűzös anyagcsere terméke, amely a „nehéz lehelet” okozója lehet.

Felvetődik a kérdés, hogy mi befolyásolja, alakítja ki egy-egy ember szájflóráját.

A kisgyermek ételének kóstolásakor fertőzhet a szülők szájflórája. Ujjszopással, cumival tovább növekednek a fertőzés forrásai. A későbbiekben az orális szex révén a száj- és más testüregek nyálkahártyáin élő mikrobák keverednek. A legkülönbözőbb szexuális magatartású emberek csókkal továbbadják a mikrobákat, és így a szájban soha nem látott kavalkád alakulhat ki. Bizonyára nem meglepő, hogy a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást és az egészségtelen táplálkozást is a negatív tényezőkhöz kell sorolnunk, melyek gyengíthetik a szájüreg immunrendszerét.

A kórokozók többségével szájüregünk egészséges védelmi rendszere megbirkózik, így elsődleges feladatunk ennek védelme. Fogyasszunk sok nyers zöldséget, almát és rágjunk intenzíven! Kerülendő minden cukorféleség, s az étkezés utáni fogmosással billentsük helyre a száj pH-értékét.

Apróbojtorján, kamilla, körömvirág és tölgyfakéreg teák fogyasztásával erősíthetjük immunrendszerünket, és védhetjük a száj nyálkahártyáját. A fogmosás utáni öblítővízben 1-2 csepp citrom- vagy borsmentaolaj, esetleg cserszömörce segít az egészséges szájflóra karbantartásában.

Fontos, hogy ne csak közvetlen szájüregi tünetek – afták, bűzös lehelet, rossz szájíz, fogínysorvadás, fogínyvérzés stb. –, hanem belgyógyászati panaszok esetén is – emésztési problémák, gyomorfájás, érelmeszesedés stb. – gondoljunk a szájflóra egyensúlyának esetleges megbomlására.

A treponémák szervezetből történő eltávolításához fenti javaslatok mellett megfelelő orvosi beavatkozás is szükséges, így a védekezés első lépése a kimutatásukon alapszik.

Szájflóra vizsgálat: minden szerdán 16–19h INTERLAB Orvosi–Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium 1143 Budapest, Hungária krt. 70. Telefon: 220-58-89