A testben előforduló mennyiségüktől függően két csoportot különböztetünk meg: makroelemeket és mikroelemeket (nyomelemeket).

A makroelemek olyan ásványi anyagok, amelyek viszonylag nagy mennyiségben találhatók meg az emberi testben. Közülük az egyik legismertebb a kalcium, amely egy átlagos felnőtt testében kb. 1 kg-os mennyiségben van jelen. Oldott állapotban fontos szerepet játszik az ideg- és izomműködésben, szerkezeti anyagként pedig a csontok és a fogak fő építőeleme.

További makroelemek a nátrium, kálium, magnézium, vas, cink, mangán, réz és a jód. A szervezetben található mennyiségük grammos nagyságrendben mérhető.

A nyomelemek lényegesen kisebb, gyakran csak a gramm ezred részével mérhető mennyiségben, sokszor csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben. Ma kb. 60–70 féle nyomelemet tartunk számon. Amilyen kicsi a mennyiségük, olyan nagy a jelentőségük. A nyomelemek a szervezet élettani folyamataiban központi szerepet játszó fehérje molekulák indítókulcsai, jelentős szerepük van a hormonális rendszer szabályozásában és az idegműködésekben is. A kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling megállapítása szerint a betegségek jelentős részét a nyomelem-háztartás egyensúlyának felbomlása okozza.

1840-ben Justus von Liebig német vegyész az ún. minimum-törvényben kimondta, hogy a talajban a növény fejlődését az igényeihez képest legkisebb mennyiségben jelen lévő ásványi anyag határozza meg. Ha az egyik anyag hiányzik, a másik hasznosítása is zavart szenved! Ha csak a legjobban hiányzót pótoljuk, a sorban következő anyag hiányállapotával találjuk szembe magunkat! Mindig a leggyengébb láncszem határozza meg a lánc erősségét!

Mára ezt a törvényt kiterjesztették az állatvilágra is, a nyomelemeken túllépve alkalmazzák a vitaminokra, sőt az aminosavakra is. Azonban a mikro-tápanyagok esetében nem csak azok hiánya vagy túlsúlya lényeges, hanem egymáshoz viszonyított arányuk is. Az anyagcsere egy nagyon bonyolult, finoman összehangolt rendszer, melynek egyes részei nem függetlenek egymástól. A mikro-tápanyagok csak rendszerben fejtik ki hatásukat.

A szervezet ásványi anyag igénye gyermek- és serdülőkorban, terhesség és szoptatás idején megnövekszik, nem is beszélve az olyan speciális állapotokról, betegségekről, amelyekben az ásványi anyag felvétel romlik, vagy a kiürítés fokozódik.

Milyen forrásból juthatunk elegendő mennyiségű ásványi anyaghoz? Néhány évtizeddel ezelőtt még kézenfekvő lett volna felsorolni a különféle élelmiszereket, mára azonban már egyértelművé vált, hogy táplálékaink útján nem juthatunk hozzá a szükséges mennyiséghez. A tápláléklánc ma a következő: beteg növény, beteg állat – s a lánc végén ott az ember. Mára tévhit lett az, hogy táplálkozunk is, amikor eszünk. Ahhoz viszont, hogy szükségleteinket étrend-kiegészítőkkel fedezni tudjuk, tisztában kell lennünk a megfelelő összetétellel, mennyiségekkel, arányokkal.

Az ajánlott mennyiség meghatározásához ismerkedjünk meg az ortomolekuláris orvoslás fogalmával, melynek megalkotásában nem kisebb jelentőségű tudósok, mint Szent-Györgyi Albert és Linus Pauling vettek részt. Lényege, hogy az emberi szervezetben a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek optimális – és nem minimálisan elegendő (!) – mennyisége szükséges ahhoz, hogy testileg-lelkileg jól érezzük magunkat.

Táplálék-kiegészítőnk kiválasztásánál vegyük figyelembe szervezetünk valós napi igényeként legalább 1200 mg kalcium, 600 mg magnézium, 18 mg vas, 15 mg cink, 4 mg mangán, 2 mg réz, 225 mcg jód és minimum 60-féle nyomelem bevitelét.

Igen nagy különbség van a betegségek kialakulását mérséklő, illetve a tökéletes egészségi állapotot biztosító mikro-tápanyag mennyiségek között!

XX. század első felében viszonylag ritkán fordultak elő – a vashiány kivételével – ásványi anyag és nyomelem hiányos állapotok. Manapság e téren a legnagyobb kockázatot táplálkozási szokásaink jelentik. Hazánkban az emberek 80%-a jódhiányosan táplálkozik, a golyva előfordulásának gyakorisága csaknem az egész országban meghaladja a nemzetközileg elfogadott 5%-os arányt.

Finnországban arra a következtetésre jutottak, hogy a nyomelem-hiány Down-kórt is okozhat. Megfigyelésük szerint a fehér kenyér térhódítása óta, az utóbbi 15-20 évben nőtt a Down-kór gyakorisága. A jelenséget a teljes kiőrlésű gabonában meglévő, viszont a fehérkenyérből hiányzó szelén hiányával hozzák összefüggésbe.

Szintén finnországi vizsgálatokból derült ki, hogy a szilíciumhiány szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában. Az egészséges verőér szilíciumtartalma többszöröse az érelmeszesedésben szenvedőkéhez képest.

Az USA-ban végzett felmérések szerint mind a serdülő, mind a felnőtt nők kevesebb, mint 20%-a fogyaszt elegendő vasat. A fiatal férfiak esetében sem sokkal jobb ez az arány 40%-nál.

A változókor után a nők közel felének alacsony a csonttömege, amely számos ásványi anyag mellett leginkább a kalcium hiányára vezethető vissza. Hazánkban ma közel 900 ezer ember szenved különböző mértékű csontritkulásban, amely már egyre fiatalabb életkorban jelentkezik. Ebben a gyenge minőségű táplálék a főbűnös.

Dr. Colgan, a neves táplálkozás szakértő szerint, ha a tejfehérjék és a tojásfehérje képezik étrendünk fő fehérjeforrását, nagymértékben csökkenthetik kalciumkészletünket, a ma divatos szénsavas üdítőitalok pedig még tovább rontják a helyzetet. A C-vitamin viszont akár 100%-kal is javíthatja a kalciumfelszívódást. Újabb tanulmányok azt mutatják, hogy a multivitamint és többféle ásványi anyagot tartalmazó készítmények a csont sűrűségének sokkal nagyobb növekedését eredményezik, mint kalcium akár egymagában, akár D-vitaminnal együtt.

Mára számos ásványi anyag, nyomelem szerepét elég pontosan feltérképezték, tehát már tudjuk, hogy melyik hiánya, milyen tüneteket okoz. Ne feledjük azonban, hogy az egyoldalú ásványianyag-pótlás csak újabb (más jellegű) hiányállapot kialakulásához vezethet.

A tápanyaghiányok az évek során felhalmozódnak, ez a folyamat manapság már csecsemőkorban elkezdődhet. A tápanyaghiányos gyerekek és felnőttek kedvetlenek, hamar elfáradnak, figyelmüket nem tudják tartósan összpontosítani, több pihenésre, alvásra van szükségük, reggel mégis fáradtan ébrednek. Észre sem veszik, hogy ahhoz képest, amilyennek lenniük kéne, csak lézengenek, vegetálnak. Egy ember ennél sokkal többre képes!

Szerencsére testünk élő anyaga időről-időre megújítja önmagát, szervezetünk sejtjeinek több mint 97%-a évente kicserélődik – még génjeink DNS-ének szerkezete is. Figyelem! Mindez kivétel nélkül azokból az anyagokból épül fel, melyet napi táplálékainkkal magunkhoz veszünk. Nem mindegy tehát, hogy miből építünk magunknak új testet!

E témáról bővebben olvashat Dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott egészség címmel a Free Choice Kiadó gondozásában megjelent könyvében. Free Choice Központ 1085 Budapest, József krt. 14. Nyitva tartás és tanácsadás: h–p 10–18h Tel: 1-413-1090, Fax: 1-413-1091 – Web: www.freechoice.hu