Melegítő
téli ételeink

Kedves Olvasók!

Leveleikben rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mi tekinthető egészséges étrendnek
az egyes évszakokban, így ez alkalommal mindannyiuk számára összefoglaljuk a téli időszakban különösen ajánlott ételeket és táplálkozási elveket.

Bizonyára tapasztalták már, hogy ha csípőset, erőset esznek vagy isznak, hamarosan melegük lesz – a külső hőmérséklettől teljesen függetlenül!

Nincs a világon olyan nép, amelyik ne ismerte volna ezt fel. Már a Bibliában, az Ószövetségben is találunk utalást a fűszerek használatára, de igazán tudományos alapon a védikus, illetve a makrobiotikus táplálkozási rendszer magyarázza a jelenséget.

A makrobiotikus rendszer szerint táplálkozásunkat ajánlatos mindig az évszakokhoz igazítani, azaz a nyári melegben, amikor szervezetünk a hűtéssel van elfoglalva, s ennek érdekében sokat párologtat, akkor elsősorban friss (lehetőleg biológiailag tiszta) zöldségekre, gyümölcsökre van szükségünk.

A téli időszakban erre csak hosszantartó lázas állapot esetén gondolhatunk, amikor szintén indokolt a szervezet hűtése (erre friss zöldség- és gyümölcsleveket is használhatunk).

Fentiek miatt belátható, hogy mennyire tudománytalan, amikor a mi éghajlati körülményeink között – egyes népszerű táplálkozási irányzatokat minden kritika nélkül követve – a legnagyobb hidegben is sokan délig kizárólag gyümölcsöt, gyümölcslevet fogyasztva hűtik szervezetüket!

A hideg és meleg szabályozása, a hőreguláció bizonyos élettani keretek között teljesen automatikusan működik. Egy küszöbértéket meghaladva azonban szervezetünk meleg- vagy hidegérzettel jelzi, hogy kimerítette az automatikus szabályozás lehetőségeit, tehát tudatos cselekvésre késztet.

Vitathatatlan, hogy hideg téli időben megnő kalorikus energia igényünk. Ilyenkor többet, mást és többnyire gyakrabban eszünk. A téli táplálkozás alapját elsősorban a különféle gabonák (hajdina, rizsfélék, köles, kukorica, zab) képezik, de ajánlott az olajos és hüvelyes magvak napi rendszerességgel történő fogyasztása is. Az olajos magvak hidegen préselt olajai szintén fontos táplálékaink. A melegérzetet növelhetjük a tűz-energia ételeinkbe történő bevitelével, azaz sütéssel, főzéssel, párolással, bár ilyen esetekben a növényekben az élettani feladatokhoz nélkülözhetetlen enzimek denaturálónak. Emiatt szükséges minden nap egy kevés, télire elálló gyümölcsöt vagy zöldséget nyersen is elfogyasztanunk.

Jól ismerjük a sütés bizonyos hagyományos formáit, melyeket például a sült gesztenye, sült alma, a héjában sült burgonya vagy a sütőtök elkészítésénél alkalmazunk, de egyes zöldségnövényeknek is megvan a maguk régi fűszerezési, sütési vagy grillezési módja.

A csípős, melegítő fűszerezés az étlap minden fogására kiterjeszthető: paprikás pálinka étvágygerjesztőnek, majd egy jó halászlé, utána – szintén ésszerűen fűszerezett – túrós csusza, végül kedvenc borunk. Természetesen szánkózás, síelés, korcsolyázás után, vagy egyszerűen nagy hidegből hazaérkezve jól esik egy kellemesen fűszerezett forralt bor, utána pedig egy forró zuhany, vagy forró mustármagos lábfürdő.

Népgyógyászati tapasztalatok szerint a csípős paprika csökkenti a gyomornyálkahártya gyulladását is, de a csípős hagymafélék, a fokhagyma szintén régi, közismert népi gyógyszer.

Ugyancsak régi megfigyelés, hogy csípős növényi anyagokat tartalmazó kenőcsök nemcsak a bekent bőrfelületen, hanem a bőr alatti kötőszövetben is vérbőséget okoznak (szöveti hisztaminokat szabadítanak fel), javítva ezzel a vér- és nyirokkeringést, ami a kérdéses terület harmonikusabb működéséhez vezet.

 
Béky László
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk