Hanyatlás idősen és fiatalon

 

Az időskori hanyatlás és elbutulás magából az időskorból adódóan is bekövetkezhet, ám gyakran valamilyen idegrendszeri betegség következményeként lép fel. Ismeretesek azonban olyan, szintén idegrendszert érintő betegségek is, amik már fiatal felnőttkorban visszafordíthatatlan módon aláássák az egészséget.

A Parkison-kór (PS) az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség. Világszerte 1000 lakosra átlagosan 1–2 eset jut. Az új megbetegedések aránya viszont már 10 000 lakosonként 1–2 fő. A férfiak és a nők csaknem egyenlő arányban betegszenek meg. Gyakorisága 65 év felett növekszik, a hazai lakosság 1–2%-át érinti.

Kialakulásában bizonyítottan genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak.

Anatómiailag az agy mélyen lévő magvainak és összekötő pályáinak betegsége. Műszerrel kimutathatóan az agy cukoranyagcsere zavarán alapszik. Kiváltó okai között szerepel az agyi „boldogsághormon”, a serotonin, s néha a noradrenalin hiánya is.

Tünetei: mozgásszegénységgel, jellegzetes görnyedt testtartással, az izomfeszültség fokozódásával és a nyugalomban lévő végtagok remegésével jár. Gyakran társul hozzá – a betegek 40%-ánál súlyos mértékű – depresszió. A mentális hanyatlás során elsősorban a felidézés, a kivitelezés, a tervezés és a meglévő ismeretanyag károsodik.

Gyógyítására műtéti eljárások is léteznek, de ezek visszafordíthatatlan károsodást okoznak az idegszövetekben. Megjelenését illetően lehet tüneti (más betegségekhez – pl. ALZ – társult), és ún. másodlagos (pl. gyógyszer okozta) PS.

(Ismert betegek: II. János Pál pápa, Jasszer Arafat, Muhammad Ali, s kivételként a fiatalkori formára: Michael J. Fox.)

A XX. század betegségeként is emlegetett Alzheimer-kór (ALZ) a központi idegrendszer előrehaladó, mentális hanyatlással járó betegsége. Lefolyásában négy szakaszt különíthetünk el. Az elsőben feledékenység, a beteg érdektelenné, visszahúzódóvá válása tapasztalható, míg a másodikban koncentrációzavar, beszéd közben szótalálási nehézségek, túlzott fáradékonyság, erőtlenség, depresszió jellemző. A harmadik szakaszban az időbeni tájékozódás, a beszédértés, ismerősök arcának felismerése szenved zavart, nem képes ellátni magát és a háztartást, türelmetlen és agresszív, időnként elkóborol. A negyedik szakaszban súlyos leépülés tapasztalható, a múlt „ködében” él, beszéde összefüggéstelen, ágyhoz kötötté válhat, jellemző a fogyás is.

65 éves kor előtt bekövetkező öregkori elmezavar esetén – gondos ápolással – az átlagosan 7–10 éves túlélési időszak jelentősen meghosszabbítható (lásd: Ronald Reagan).

A gyógyítás alapja a szervezetből hiányzó acetilkolin (ach) nevű ingerátvivő anyag pótlása. Hazánkban erre a célra jelenleg két szer kapható, mindkettő jelentősen lassítja a folyamatot és javítja az életminőséget, a mentális funkciókat.

Közel 2 millió Sclerosis multiplex (SM) beteg van a világon, hazánkban számuk 6-8 ezerre tehető. Kétszer olyan gyakran fordul elő nőkben, mint férfiakban. Eredete ismeretlen – genetikai, környezeti és autoimmun tényezők szerepét egyaránt feltételezik. A központi idegrendszert károsítja, az idegek falát borító ún. velőshüvely (myelein) elvesztésével járó kórfolyamat, amely a legkülönbözőbb helyeken fordulhat elő.

Tünetei a 20–40. életév között jelentkező homályos vagy kettős látás, zsibbadás, érzéskiesés, gyengeség, forgó szédülés, vizeletürítési panasz.

A betegek 30%-ánál a folyamat jóindulatú, 10–20 év után is csak enyhén mozgáskorlátozottak. 80–90%-nál az első években a panaszok önmaguktól vagy kezelés hatására elmúlnak, majd tünetmentes időszak következik. A rosszabbodás ismétlődésével – mely 60%-nál csak 8–10 év után következik be – már ún. maradványtünetek alakulnak ki. A maradék 10–20%-nál kezdettől fogva lassú, fokozatos rosszabbodás észlelhető, amely korai mozgáskorlátozottsággal is járhat.

A betegek kezelésére Magyarországon jelenleg 4 készítmény áll rendelkezésünkre, ezek a bőr alá, öninjekciózás formájában alkalmazhatók naponta vagy kétnaponta. Súlyos esetekben nagy dózisú szteroid kezelés is indokolt lehet. Bár az SM-et jelenleg még a legújabb gyógyszerekkel sem tudjuk meggyógyítani, de aktivitását mérsékelhetjük, s a betegség előrehaladásának fékezésével lényegesen hosszabb ideig biztosíthatjuk a páciens aktív, tevékeny életét, életminőségének javítását.

 
Prof. Dr. Kisgyörgy János
akadémikus
Tel: 06-1-407-3174
(16 óra után)
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk