Génháború
A génmódosított élelmiszerek kockázatai

A genetikai módosítás az utóbbi időben egyre több kételyt szül szakemberben és fogyasztóban egyaránt. Nem is alaptalanul, hiszen a korábban csak riogatásnak tekintett borúlátó vélekedések napjainkban egyre inkább igazolódni látszanak.

A génmódosítás során az örökítő anyag (DNS) szerkezetének megváltoztatásával hoznak létre új tulajdonságú élőlényeket. Az így létrejött szervezetek a természetben nem találhatók meg. Az új tulajdonság tovább öröklődik az utódokra is, így az „ember alkotta” élőlény sajátos jellegét sokszorosítja a természetben, kihatva ezzel szinte mindenre önmaga körül.

A génmódosítási eljárás folyamán a tudós mindent képes véghezvinni, amit csak kigondol. Szinte korlátlanul kiollózhat géneket egy élőlényből és egy egészen más fajhoz tartozó szervezetbe átültetheti azokat.

A skorpió rezisztencia génjét például be lehet juttatni a kukoricába, s így ellenálló növények állíthatók elő. A génmódosított kecskék tejében emberi fehérjék, gyógyszerhatóanyagok, vagy éppen a pókfonál összetevői is termeltethetőek. (Ez utóbbit sebek összevarrásához tervezik felhasználni). Az emberi vérplazmával élő, véradási célra is felhasználandó sertések, a fagytűrő halakból kivett génnel kezelt, fagyállóvá tett gyümölcsök, vagy az emberi agysejtet hordozó egerek szintén megvalósítás alatt álló kutatási témák.

Az emberiség kezébe – e technika révén – olyan hatalom került, amely egyrészt a fejlődést is szolgálhatja, másrészt rengeteg életet olthat ki, hasonlóan az atommaghasadás felfedezéséhez. Talán a géntechnológia terén is igaz, amit Oppenheimer, az atombomba feltalálója mondott a bomba ledobását követően: „sohasem volt ekkora hatalmunk és sohasem voltunk még ilyen tehetetlenek."

Az elmúlt években egyre több híradás látott napvilágot a génmódosított (GM) szervezetek kockázatait illetően. A GM növény ugyanis képes átadni a beültetett idegen rezisztencia géneket vad rokonainak, így ellenálló „szupergyomok” alakulhatnak ki. Emellett az új gének a nemes fajok géncentrumába is könnyen beépülhetnek, így tönkretehetik a biogazdálkodók ültetvényeit is. Az antibiotikum rezisztens GM-fajok a talajflórába átjutva veszélyeztethetik az ottani biológiai egyensúlyt.

A kockázatok az emberi szervezetet sem kerülik el. A természetbe kiszabadult DNS-molekulák nagy szaporodó képességű fertőző vírusokat eredményezhetnek. Az idegen gének az emberi száj- és bélflórának is átadódhatnak, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. Terhesség esetén a magzat bizonyos sejtjeibe (pl. agysejtek) is bejuthatnak. Emellett az emberi DNS-ben lévő ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumor sejteket is aktiválhatják, így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el. A génmódosított élelmiszerek fogyasztása egyesek szerint az allergiák, a pollenérzékenység, és egyes bélbetegségek előfordulásának számát is növelheti.

A GM élelmiszerek – vélhetően üzleti érdekek miatt – túl gyorsan kerültek be a nemzetközi kereskedelembe. Bár az Európai Unió szigorú lépéseket foganatosít viszszaszorításuk érdekében, a GM összetevők mégis bent vannak élelmiszereinkben.

 

A felvágottak, az ostyák, a kekszek és a csokoládék nagy részben tartalmazhatnak GM alapanyagot vagy adalékot. Általánosan egyébként a szója, a paradicsom, a repce és a kukorica esetében lehet génmódosításra gyanakodni, bár a törvények előírják a jelölési kötelezettséget. A jövőben a hazai termékek komolyabb bevizsgálásra kerülnek.

Szakemberek szerint a GM élelmiszerek jövőjét végül is a fogyasztói társadalom dönti majd el, nem mindegy tehát, hogy milyen álláspontot képviselünk, mi a vásárló igénye és véleménye e kérdésben.

Tóth Gábor
Információ:

E témáról bővebben olvashat szerzőnk legújabb könyvében,
amely már kapható a könyvesboltokban!
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk