Fülproblémák

Titokzatos fülzúgás

A fülzúgás latin neve tinnitus, melynek jelentése csengés, csörgés, zúgás. Olyan hang hallását jelenti az egyik vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben, ami nem emberen kívüli hangforrásból ered. Ez lehet pl. morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Legtöbbször nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

 

A fülzúgás nem különálló betegség, hanem egy tünet, amelynek két formáját különböztetjük meg.

Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető sztetoszkóppal.

A szubjektív fülzúgás – ez a gyakoribb – mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető.

A fülzúgás klinikailag két formában jelenhet meg: halláscsökkenéssel vagy anélkül.

Halláscsökkenéssel járó fülzúgást eredményezhet a hallójárat elzáródása, amelyet leggyakrabban a fülzsír okoz, de ilyen eredménnyel járhat a külső hallójárat gyulladása vagy egy idegen test bekerülése is. A középfül (dobhártya mögötti terület) betegségei, a dobhártyán keletkezett lyuk, a fülkürthurut, folyadék a fülben, illetve az akut és krónikus középfülgyulladások szintén legtöbbször fülzúgással járnak.

Ha a fülzúgáshoz nem társul halláscsökkenés, akkor ez legtöbbször nem fül eredetű betegség következménye. Ilyen például az állkapocsízület, a nyaki gerincoszlop, illetve a vállizmok betegsége, a kinőni nem tudó bölcsességfog, a migrén, vérszegénység, érelmeszesedés, a fő ütőér szűkülete vagy daganata, cukorbetegség, különféle fertőző betegségek, keringési zavarok, anyagcsere-betegségek, egyes élvezeti szerek használata.

A külső fül (fülkagyló és külső hallójárat) vezeti a hangokat a dobhártyához. A külső hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben lévő hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) vezetik tovább a rezgéseket a belső fülbe. Az itt elhelyezkedő csiga ún. szőrsejtjeiben alakul át az eddig mechanikus hangrezgés elektromos jelekké (ingerület), melyek az agyban a hallóideg idegrostjain futnak tovább az agykéregig. Ennek során a jelek továbbalakulnak, és a hallópályán kívül egyéb fontos agyi területek felé is információkat adnak. Ma már tudjuk, hogy a fültől az agykéregig kb. 15 olyan kritikus hely van, amely lehetőséget teremt a fülzúgás kialakulására.

Szintén a belső fülben található az egyensúlyért felelős szervünk, melynek funkciózavarai szédüléshez vezetnek. A belső fül egy olyan egységes rendszert alkot, ami a fülzúgásért, a szédülésért és bizonyos hallászavarokért egyaránt felelős lehet.

A fülzúgás fennállásának időtartamától függően akut esetben fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges. Krónikus (3 hónapnál régebben fennálló) panaszoknál a hagyományosan alkalmazott értágítók és keringésszabályozók mellett egyre nagyobb tért hódítanak az ún. antidepresszánsok.

Új és hatékony eljárás a TRT (Tinnitus Retraining Therapy), mely egy „rózsazajt” kibocsátó zajgenerátorból és speciális kiegészítő terápiákból (autogén tréning, hipnózis) áll. A zajgenerátor az agy tréningje által csökkenti a fülzúgást.

Nagyon jó hatásúak a természetes gyógymódok, a gyógynövénytermékek, gingko-biloba-készítmények és az antioxidánsok. Szép eredményeket lehet elérni akupunktúrával, manuálterápiával és egyes keleti gyógymódokkal (Thai Chi, meditáció, jóga). A kineziológiát is egyre gyakrabban és növekvő sikerrel használják a fülzúgás kezelésében.

A fülzúgás valamennyi formája az életminőséget rontó, ugyancsak kínzó tünet. Eredményes gyógyításának feltétele több különféle eljárás (orvosi, természetgyógyászati) személyre szabott, komplex alkalmazása.

 

 
Dr. Szalai László
Mediton Fülzúgásgondozó Centrum
1031 Bp., Római tér 2.
Telefon: 439-1897, 240-3585
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk