Kapcsolatunk
a külvilággal

Az ember számtalan formában kapcsolódik az őt körülvevő világegyetemhez. A makrokozmosz teljes elektromágneses spektrumából érzékszerveinken keresztül eljut hozzánk a fény, a hangok, az illatok és szagok, az ízek, s tapintás útján is számtalan információ, ismert továbbá a hő- és térérzet, egyeseknél a geopáthia érzékelése, s van, aki képes a mágneses mezők, s különféle egyéb sugárzások érzékelésére is. A környezetünkből érkező információk számunkra lehetnek közömbösek, kellemes, éltető hatásúak, avagy rombolóak, betegítőek is.

Érzékszerveink tulajdonképpen a központi idegrendszer, nevezetesen az agykéreg ún. termináljai, ahol az elsődleges információ megjelenik, érzékszerveink receptorai érzékelik, felveszik azt, s ezután egy több lépcsőből álló „futószalagon” keresztül eljut az agykéregbe, ahol az érzet tudatosul. Ezután az érzet a limbikus központból (ahol az emlékeink vannak) előhívja a korábbi hasonló ingerhez kapcsolódó válaszokat. Ezek ismeretében a szervezet a vegetatív idegrendszeren keresztül automatikusan, vagy a központi idegrendszer által irányítottan – az egyén előzetes akarati döntésének megfelelően – megteszi a válaszlépést.

Nézzünk erre egy egyszerű példát!

Ebédelünk, s a számunkra igen kellemes ízekkel találkozva, szinte mámorosan élvezzük az étel minden falatját. Majd hirtelen valami furcsa, szokatlan ízt érzünk, felkapjuk a fejünket, s azonnal cselekszünk: gyorsan kiköpjük az ismeretlen ételt. Ezzel a cselekedettel megóvtuk szervezetünket valamilyen kellemetlenségtől.

Nyelvünkön ízlelőbimbók találhatóak a különféle ízek (édes, sós, savanyú, csípős, keserű), és ezek kombinációinak azonosítására. Az ízvilág, mint diagnosztikai és terápiás rendszer szinte egyidős az emberiséggel. Eleink tapasztalati úton jöttek rá egyes ízek egészségre gyakorolt hatására, később ezt a tudást a népgyógyászat is hasznosította.

Ízekkel kapcsolatos első emlékünk a csecsemőkorra vezethető vissza, az anyatejben lévő tejcukor édes íze egy életre öszszekapcsolódik a biztonság, a feltétel nélküli szeretet érzésével. Nem véletlen, hogy a magukra maradt, idős özvegy hölgyeknél fordul elő legnagyobb arányban a II. típusú cukorbetegség.
A keserű íz elősegíti a máj, az epe és a gyomor jobb működését, míg a savanyú a nyáltermelést, azaz a szervezet sav-lúg egyensúlyának megteremtését, a csípős íz pedig melegítő, keringést fokozó hatású, de a fanyar íz is hat az emésztésre.

Közismert, hogy a nyelv tükrözi az egész szervezet pillanatnyi állapotát, fontos tehát, hogy nyelvünk mindig jó állapotban legyen, hiszen karbantartását már az ősi egyiptomi tanítók is ajánlották. Felkelés után kaparjuk le nyelvünkről az esetleges váladékot, majd öblögessünk olajjal, összezárt fogakkal 15–25 percig. Az olaj ez alatt híggá, tejszerűvé válik, köpjük ki, és öblítsük ki szánkat.

Fontos tudnunk, hogy az orrunk nyálkahártyájában lévő szaglóhám nemcsak az illatokat érzi, hanem a kozmikus elektromágneses, éltető sugárzások egyik legfőbb receptora. Ezért tapasztaljuk, hogy a náthás, eldugult orrú gyermek bamba, erőtlen, kommunikációjában zavart, kapcsolatteremtési és tanulási nehézségei vannak.

A szagok és illatok a limbikus központon keresztül a szervezet szinte minden funkciójára kihatnak, a vegetatív idegrendszer működését befolyásolva immunológiai és hormonális hatást is kifejtenek. Ezek az illatok lehetnek számunkra kellemetlenek (ilyenkor védenek valamitől), tehát a szag is lehet hasznos, ám lehetnek kellemesek is, melyek segítik életünket (pl. aroma- és illatterápia, vagy a szexualitásban fontos, nemre és adott személyre jellemző feromonok, melyek orientálják a párválasztást – vonzanak, vagy éppen taszítanak).

A testünkből áradó illatok, szagok a szervezet általános és pillanatnyi állapotának jelzői is lehetnek, hiszen ismerjük a rákbetegséget kiszagoló kutyák eseteit, de a gyakorlott gyógyítók is szagról meg tudják mondani a páciensek gyönge pontjait.

Ha „jó orrunk van”, segít eligazodni az élet szinte minden területén, az egészség-betegség, a gasztronómia, a párválasztás, s még egy sor egyéb területen is.

A reggeli 1%-os sósvizes orröblítés, a váltott orrlyukú jóga légzés, a máriatövis magos orrkikenés mind olyan egyszerű módszerek, amelyek az orr-nyálkahártya egészségét hoszszútávon elősegítik.

 
Béky László
 
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk