A fejfajas fajtai, csillapításának módjai

A fejfájásról szinte mindenkinek van saját tapasztalata. A szerencsésebbek csak egy-egy betegség múló tüneteként találkoznak vele, sokaknak azonban a mindennapjait megkeseríti e visszatérő fájdalom...

A fejfájással az esetek döntő többségében, mint önálló betegséggel állunk szemben. Azonosításához a legfontosabb információt a beteggel való beszélgetés adja. Nincs olyan eszközös vizsgáló módszer, ami ezt a tájékozódó beszélgetést helyettesíthetné, és a fejfájás okát, kiváltó tényezőit, jellegét, illetve kísérő tüneteit láthatóvá tenné. Kivizsgálásra csak abban az esetben van szükség, ha a fejfájást okozó egyéb betegséget szeretnénk kizárni.

A két leggyakoribb önálló fejfájás betegség a migrén és a tenziós fejfájás.

MIGRÉN

Gyakorisága a hazai lakosságban átlagosan 8–12%, de a 20–50 év közötti nők körében a 20–25%-ot is eléri. Változó rendszerességgel, ismétlődő rohamok formájában jelentkezik, melyek időtartama 4 órahosszától akár 3 napig is tarthat. A fájdalom lüktető, görcsös, szinte mindig hányinger, gyakran hányás is, illetve fények, hangok, szagok iránti túlérzékenység kíséri, egyes esetekben látászavarral kezdődik (szürke-fekete foltok, villogó, fényes pontok vagy vonalak).

A migrént hosszú ideig a lélek betegségének tartották, de ma már tudjuk, hogy egy öröklődő hajlam alapján kialakuló, az agy több területét érintő működési zavarról van szó.

A rohamok kialakulásában szerepet játszanak: hormonális változások, bizonyos ételek, rendszertelen táplálkozás, alkohol, kevés alvás, időjárási frontok, stressz – bár ezekre mindenki különböző mértékben érzékeny.

A migrén kezelésében megkülönböztetünk roham- és megelőző kezelést. Célszerű a lehető legtöbb kiváltó tényezőt kiiktatni. Enyhébb rohamokat a patikában kapható fájdalomcsillapítók is megoldhatnak, erősebb rohamok esetén az ideggyógyász által felírt specifikus gyógyszerekre lehet szükség.

Fontos, hogy a rohamot már az elején kezeljük. Figyelni kell a következőkre:

1. a kombinált fájdalomcsillapítók rendszeres (heti többszöri) szedése mindennapossá teheti a fejfájást is, a gyógyszerhez való hozzászokás révén;
2. erős hányinger, hányás esetén a kúp hatékonyabb;
3. egyéb betegségek és bizonyos gyógyszerek szedése fokozott kockázatot jelenthet.

Megelőző kezelésre gyakran jelentkező rohamok esetén van szükség, vagy ha azok megszüntetése nem teljesen megoldott. A migrén kialakulásának esélyét csökkentő gyógyszert kúraszerűen kell szedni, kiválasztásánál az egyéb betegségeket és a lehetséges mellékhatásokat is figyelembe kell venni.

TENZIÓS FEJFÁJÁS

Ez a leggyakoribb fejfájás fajta, előfordulási aránya 70–80%. Sokaknál mindennapos, de ismétlődhet heti-havi rendszerességgel is. Nem rohamok formájában jelentkezik, hanem tompa vagy feszítő jellegű (abroncs vagy satu-szerű) fájdalom. Általában nem a fájdalom erőssége okoz gondot, hanem az, hogy igen tartós, nehezen vagy egyáltalán nem múlik el, akadályozva ezzel a munkát, a koncentrációt. Kialakulása stresszel, mozgásszegény életmóddal is összefügghet, így a rendszeres testmozgás, relaxáció és autogén tréning jótékony hatású. Fájdalomcsillapítóként itt is a nem kombinált szereket ajánljuk a gyógyszerekhez való hozzászokás veszélye miatt.

Ha a fejfájás 40–50 éves kor felett kezdődik, hányinger, hányás, szédülés, végtagzsibbadás vagy -gyengeség, beszédzavar, személyiségváltozás is kíséri, még az agydaganat gyanúja is felmerülhet. Láz, hányinger, hányás és fejfájás együttes jelentkezése esetén agyhártyagyulladásra is gyanakodhatunk. Gyakran jelentkezhet szemészeti panaszok, illetve a magas vérnyomás vagy a fül-orr-gége betegségeinek tüneteként is. Ilyen és egyéb betegségek gyanúja esetén forduljunk orvoshoz a pontos diagnózis, illetve a hatásos terápia kiválasztása érdekében!