Egy ér
aranyból?

Kedves Olvasók!

 

A Szerkesztőség Egészségposta rovatához érkező levelekben egyre gyakoribb kérdés, hogy milyen természetes gyógymódok állnak rendelkezésre az aranyér kezelésére. Olvasóink részére küldött személyre szóló válaszaink mellett szükségesnek látjuk, hogy a lap hasábjain is részletesebben kitérjünk erre, hiszen a levelek tanúsága szerint igen sok olvasónkat érinti e téma.

Szervezetünkben mintegy 80–100.000 km érhálózat biztosítja, hogy a kb. 70 milliárdnyi sejtünkhöz minden pillanatban kellő mennyiségű oxigén és egyéb éltető anyag jusson, s onnan a már elhasznált salakanyagok eltávolításra kerüljenek.

Az érrendszer artériákból, azaz verőerekből, kapillárisokból, azaz hajszálerekből, valamint vénákból, azaz visszerekből áll. A hagyományos kínai orvoslás szerint annyi idősek vagyunk, amilyen az ereink állapota.

Az érrendszernek számtalan betegsége van, ezek részben örökletes hajlam, részben pedig a helytelen életmód miatt alakulnak ki, melyért mi is felelősek vagyunk.

Az ún. aranyér egy speciális visszérgyulladás, amely a végbél körüli visszerek krónikus gyulladásos állapota – helyzetét tekintve lehet belső és külső aranyér.

A betegségre az hívja fel a figyelmet, hogy székeléskor vagy a székleten friss vérnyomok találhatóak. A begyulladt aranyér iszonyatos fájdalommal jár, a krónikus gyulladás pedig állandósult berepedéseket okozhat, melyek hegesen gyógyulnak. Bármilyen vérzés vagy végbéltáji diszkomfort érzés esetén azonnal szakorvoshoz kell fordulni, s kizárni a végbél tumor, illetve idősebb férfiak esetében a krónikus prosztata megnagyobbodás lehetőségét. Az aranyeres bántalmaknak számtalan radikális és konzervatív kezelési módját ismerjük. A műtét a szakorvos feladata. Ő dönti el, hogy szikével, lézerrel vagy fagyasztással végzi a beavatkozást.

A természetgyógyászat konzervatív terápiái részben a megelőzés, részben a már kialakult helyzet javítására szolgálnak. Első, a rendszeres, lágy, könnyen ürülő széklet biztosítása. Ez bőséges folyadék bevitellel, pektin tartalmú gyümölcsök (pl. alma), bőséges élelmi rostot tartalmazó saláták, teljes őrlésű gabonákból készült kenyér és tésztafélék fogyasztásával megoldható. A bélfal síkossá tétele és a perisztaltika javítása érdekében együnk meg naponta három evőkanál étkezési lenmagot összerágás nélkül, bőséges folyadékkal, egészben lenyelve. A gabonafélék közül elsősorban a zabkása javasolt értékes élelmi rost tartalma miatt, könnyíti a székletet a szilvalekvár, az aszalt szilva és füge is. Étkezések után az epe elválasztás serkentésére vegyünk be egy kiskanálnyi hidegen sajtolt étolajat. A belekben a mikrobiológiai rendet bélbarát mikroorganizmusok betelepítésével is elősegíthetjük.

Vegyünk ülőfürdőt vadgesztenye virágból, körömvirágból, cickafarkból, útifűből, pásztortáskából készült főzet segítségével, de jó hatású, ha a frissen szedett útifüvet, pásztortáskát, cickafarkot megmosunk, majd összerágva, nyállal keverve a végbélnyílásra, s környékére helyezzük. Ezt akár naponta többször ismételjük meg, emellett a varázsdió krém is igen jó hatású. Az akupresszúrából ismerjük, hogy a fejtetőn és vállbúbban lévő kicsiny mélyedések pár percig tartó egyidejű masszírozása mindkét oldalon, elősegíti a vérzés és a gyulladás csökkentését. Segít a talpreflexológia és az akupunktúra is.

Az aranyeres ne emeljen nehezet, ne üljön hidegre, ne veszekedjen, ne erőlködjön még székelés közben se, ne kiabáljon, s általában tartózkodjék minden szélsőségtől!

Amennyiben nem kerülhető el a műtét, a fenti teendők a műtét utáni időszak konzervatív terápiáját képezik annak érdekében, hogy a panasz kiújulása megelőzhető legyen.

 
Béky László
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk
 
   
 
Biorejtvény 2004. 09.