Étrend-kiegészítő körkép

A szomszéd kertje
mindig zöldebb!

Az étrend-kiegészítők piacán az EU-csatlakozást követő, a hazai gyártókat és fogyasztókat egyaránt érintő változásokról, s a számtalan külföldi készítmény beáramlása folytán kialakult hazai helyzetről kérdeztük a legilletékesebbet, Dr. Horacsek Mártát, az Országos Élelmezés Tudományi Intézet osztályvezetőjét.

 

ParaMedica: – Mióta fogyasztanak az emberek étrend-kiegészítőket?

Horacsek Márta: – Az egész világon a 80-as évek végén kezdődött az első vitamin és ásványi anyag tartalmú pezsgőtabletták térhódítása, bár ekkor még a fogalom, hogy „étrend-kiegészítő”, teljesen ismeretlen volt. Ezt követően nagyon kiszélesedett a „mezőny”, és igen sok visszaélésre adott alkalmat, hiszen sokan a gyógynövényeket és más terápiás anyagokat is ebbe a kategóriába kívánták belevonni. Magyarországon viszonylag szigorú volt a szabályozás. Az étrend-kiegészítő csak vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve természetes antioxidánsokat (pl. többek között tea, cékla vagy vörösbor kivonat) tartalmazhatott. A termékek napi adagjában lévő vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatta meg az ajánlott napi bevitelt.

PM: – Van-e létjogosultságuk az étrend-kiegészítőknek mindennapi táplálkozásunkban?

H. M. – Az összes tudós azt mondja, és a hivatalos állásfoglalás is az, hogy aki kellő módon vegyesen táplálkozik és így elegendő táplálékot visz be a szervezetébe, annak nincs szüksége étrend-kiegészítőre. Egy vitamin tabletta – bármennyire is tökéletesen van megalkotva – soha sem fog pótolni egy almát vagy egy narancsot. Ma már a sok déligyümölcs és a viszonylag egyenletes zöldség-gyümölcs ellátás miatt téli vitaminhiányról nem igazán beszélhetünk. Igaz ugyan, hogy az étrend-kiegészítő sok esetben olcsóbb, mint a friss zöldség vagy gyümölcs. Valóban indokolt az étrend-kiegészítők fogyasztása azoknál, akik rohanó életmódot folytatnak, nem esznek zöldséget-gyümölcsöt, vagy egyoldalú diétára, fogyókúrára kényszerülnek, esetleg korlátozniuk kell bizonyos anyagok bevitelét.

PM: – Honnan tudja a vásárló, hogy mire jó egy étrend-kiegészítő, ha semmilyen javallat nincs ráírva?

H. M. – Javallat csak a gyógyszereken, illetve gyógyhatású készítményeken szerepelhet. Népgyógyászati tapasztalatok alapján lehet tudni, hogy pl. a fokhagyma kedvező hatást gyakorol az érrendszerre, de ezt nem lehet feltüntetni egy fokhagyma tablettán, ha azt élelmiszerként árusítják. Példánknál maradva a cékla vagy vörösbor kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő esetén lehet azzal érvelni, hogy a kivonatokban lévő antocianidinek természetes antioxidánsok, amelyek hozzájárulnak a szervezetben zajló káros oxidációs folyamatok gátlásához, s ezen keresztül kedvező élettani hatást fejtenek ki. Nem lehet leírni azonban, hogy megelőzi, vagy kezeli a szív- és érrendszeri betegségeket.
Van, aki olyan megoldást választ, hogy a vörösbor kapszula csomagolásában fogyasztói tájékoztatóként mellékeli a tudományos eredményeket, például leírja a francia paradoxont, hogy Franciaország bizonyos részein a viszonylag kedvezőtlen étrend ellenére alacsony a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, melyet a kultúrált és jó minőségű borfogyasztással hoznak összefüggésbe. Egy ott élő ismerősöm elmondása szerint, néhány évvel ezelőtt, még az iskolás gyerekek is vörös borral enyhén színezett vizet vittek magukkal az iskolába a kitűnő szomjoltó hatása miatt. Arról nincs információm, hogy ez napjainkban is így van-e.

PM: – Egybevág-e az EU-szabályozás a hazai gyakorlattal?

H. M. – Az EU jó néhány tagállamában korábban nem volt, vagy nem megfelelő szabályozás volt az étrend-kiegészítők vonatkozásában, és sok esetben gyógyszernek minősülő termékeket is étrend-kiegészítő felirattal árusítottak. Eddig ez nálunk nem igazán volt lehetséges a viszonylag szigorú jogszabály és az előzetes engedélyezés miatt. 2004. május 1-től lépett hatályba az EU-val összhangban lévő szabályozás Magyarországon, így mostantól jelentősen megnőtt a vásárló felelőssége, hogy mit vesz le a polcról, hiszen megszűnt minden előzetes engedélyezés, jóváhagyás. Nem kell azt gondolni, hogy ha valami természetes anyag, az feltétlenül jó is. Soha ne felejtsük el, hogy a leggyorsabban ölő és leghatásosabb mérgek is mind természetes anyagok! Egy gyógynövénynek a kedvező hatása mellett mellékhatásai is lehetnek, különösen egy gyógyszeres terápia mellet szedve. Érdemes tehát előzetesen orvossal, gyógyszerésszel vagy megfelelő alapképzettségű természetgyógyásszal konzultálni.
A jelenleg érvényes EU-szabályozásnak még számos hiányossága van. Nem tartalmaz például felső határértékeket a felhasználható vitaminok, ásványi anyagok vonatkozásában. Most dolgozunk ki egy listát – csupán ajánlásképpen –, amely az egyes vitaminok és ásványi anyagok – étrend-kiegészítők napi adagjában megengedhető – biztonságos mennyiségét tartalmazza. Az új szabályok szerinti bejelentési kötelezettség nem jelenti a termék forgalmazhatóságának jóváhagyását, vagy tiltását. A bejelentés valójában a piacfelügyelet munkáját segíti, vagyis a problémásnak ítélt készítményekről értesítést kapnak, így lehetőségük van azokra fokozottan odafigyelni.
Hollandia és Anglia például igen „lazán” kezeli az étrend-kiegészítők kérdését, Németországban a hatóságok a vitaminok, ásványi anyagok tekintetében a napi ajánlott mennyiség háromszorosában határozták meg a felső szintet. Franciaországban szigorú rendelet tervezetet alkottak, ám az EU ezt erősen kifogásolta, mert gátolta volna a termékek Unión belüli szabad áramlását.
Összességében elég zűrzavaros a helyzet, az írott szabályok és a gyakorlat nem minden esetben fedik egymást. Attól tartok, hogy főleg azokból az országokból, ahol az étrend-kiegészítők szabályozására nem igazán fordítottak gondot, több olyan termék kerülhet a hazai piacra, ami abszolút nem kívánatos, ezeket gyógyhatással, terápiás célból árusítják majd.

PM: – Milyen a hazai gyártók és termékeik pozíciója a versenyben?

H. M. – A hazai termékek ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a külföldiek. Véleményem szerint a hazai gyártók többsége szakmailag jó termékeket készít, megfelelő palettát biztosít. Emellett figyelemmel kíséri a nemzetközi trendet, az új ötleteket, az éppen divatos anyagokat. Ez volt régebben például a Q10, most pedig a lutein, ami antioxidánsként működik, egy ún. belső napszemüveg, ami megtalálható a tojásban és a kukoricában is. Tapasztalatok szerint egyes külföldi gyártók nem fordítanak túl nagy gondot az alapanyag minőségére, ami a termék árában is megmutatkozhat, tehát ha valami túl olcsó, az is gyanús lehet.
Téves az a nézet, hogy csak az a jó, amit külföldről hoznak! Ez a fogyasztói megközelítés a magyar gyártókat sokszor arra kényszeríti, hogy termékeik címkéje félig angol, vagy német nyelven íródjon. Természetesen az importnak sem kell útját állni, a választás, a döntés a fogyasztó kezében van.

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk