Szelíd módszerekkel a stressz ellen

SZERtelen stresszoldás

 

Manapság számos üzleti érdekből „divatba hozott” egészségi probléma létezik, ám a stressz kérdéskörére irányított figyelemnek alapos oka van, hiszen a modern civilizáció egyik jelentős zavaráról van szó! A mai euro-amerikai társadalom polgárai – kiváltképp a városlakók – többnyire „túlstresszeltek”.


Magát a stressz szót, a jelenség pszichés és általános élettani oldalát egyaránt gondosan leíró Selye János professzor publikációi tették közismertté. Stressz alatt a magasabb rendű élőlények (főként az ember) cselekvési készenléti feszültségét értjük. Nem minden cselekvéshez tartozik érdemi stressz, számos aktivitásunkhoz elegendő „készenlét”, az hogy ébren vagyunk, sőt gyakran gépiesen, oda sem figyelve tesszük a dolgunkat. A fokozott készenlét állapotába akkor kerülünk, amikor túl sok (és netán veszélyes) inger ér minket, avagy az előttünk álló teendők jó elvégzése nagyon fontos avagy sürgető számunkra. E szándék azonban nem feltétlenül tudatos, és a stressz állapota is gyakran tudattalan indítékból, reflex-szerűen áll be.

Ha gyakran és hosszan vagyunk készenléti feszültségben, akkor mind pszichés, mind testi állapotunk leromlik. Különösen betegítő az, ha a készenléti feszültséget nem követi annak kreatív kihasználása, azaz csak nekifeszülünk, de a feloldódás (a sikerélmény és az azt követő méltó pihenés) elmarad!

A modern, nagyvárosi életmód pedig pontosan erre tereli az embert. Készenléti feszültség a zsúfolt forgalomban, a munkahely megtartásáért vagy a több pénzért aggódva, a negatív híreket ontó médiának köszönhetően kisebb-nagyobb félelmekbe bonyolódva… stb. Az emberek rendszeresen stresszelt állapota – ne féljünk kimondani – a kizsákmányoló pozíciókban lévőknek kedvez, ám az egyéni és társadalmi életet megmérgezi, betegíti, lerontja! Érdemes hát tennünk ellene. De mit?

A szelíd módszerek sorában talán a legelső hely illeti meg a figyelmes időbeosztás szokását. A megfeszülés ugyanis igen könnyen hozzánk szegődik, ha hagyjuk magunkat belesodorni a környezetünkben lévő „hajtásba”. Bizony, értékes az „iskolás módi”, a kis heti, illetve napi előjegyzések készítése arról, ami valóban fontos. Ezáltal elkülönül a magunk dolga a másokétól, és nem rögtönzésszerűen, hanem belső nyugalommal mondunk majd nem-et másoknak. Az időbeosztásban hagyjunk helyet a tartalékidőnek, és a pihenőnek is! Ezáltal előjegyzésünk némileg lazává, szükség esetén átcsoportosíthatóvá válik, és pontosan ez a cél!

A második egyszerű módszer: nem kell (és nem is szabad) mindent meghallgatni, ami hallgatható! Nem igaz, hogy a autórádióban folyton szólnia kell a híreknek, hogy az esti ellazulást meg kell szakítani a késői tv-híradó kedvéért, vagy részletekbe menően kéne ismerni a szomszédok avagy munkatársnők bosszúságait, családi kellemetlenségeit. Még kevésbé célszerű bekapcsolódni, szörnyülködni, és tippeket adni a teendőkre vonatkozóan! A parttalanul beengedett rossz hírek, konfliktusok kérlelhetetlenül provokálják (tudattalanul!) a védekezési készenlétet, azaz a stresszt!

A szelíd segítő módszerek harmadik változata az idegfeszültséget lazító, a felpörgöttséget fokozatosan oldó tevékenységek módszeres szokássá tétele, azaz bevétele napi- és hetirendünkbe. Tehát nem egyszerű leállásra (tétlenségre) van szükség, hanem laza és harmonizáló történésekben való részvételre! Ilyen a szabadban tett séta, a komótos kerékpározás illetve úszás, a szabad vizek élővilágának figyelése, és mindenféle szépséget teremtő, ráérős kézi munka, a hímzés, a rajzolás, sőt a kézzel való levélírás is (nem hivatalos ügyben!), s ugyanígy a kert szépítése, sőt a fürdés és a kozmetika is. A dallamos, harmonikus zene hallgatása és az ilyennel együtt mozgó tánc (vagy torna) is kitűnő stresszoldó! Figyelem: a techno, illetve heavy metal zene hallgatása kerülendő, az erős mélyhang-kiemelés (XBS) is kimondottan stresszel!

Míg a közismert „kultúrmérgek” (alkohol, kávé, cigaretta) fogyasztása növeli a készenlétet, addig egy könnyű zöld tea stresszhatás nélkül élénkít. Tea-alapként nyugtató, stresszoldó gyógynövényeket (pl. macskagyökér, komló, citromfű, orbáncfű) is használhatunk. Idegfeszítő napokon (pl. családi gyász, kritikus vizsga vagy tárgyalás) a széles körben, mértéktelenül használt nyugtatók, altatók helyett mellékhatások és a felhalmozódás veszélye nélkül használhatunk homeopátiás szereket. Végezetül ne feledjük: minden aggály és félelem stresszel, még a stressztől való félelem is! Pedig a stressz (a készenléti feszültség) a segítőnk, a barátunk is lehet, csupán annak túltengése, a mértéktelen és huzamos ideig fennálló feszültség az, amit érdemes kerülnünk. A fentiekből kiderül, hogy erre igen változatos módszerek állnak rendelkezésünkre.

 
Hegedűs Eta
egészségtanító
Tel.: 06-20-929-2666
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk