Ha puha a test

A kötőszöveti gyengeségről



Korábban a tudományos felfogás szerint a kötőszövet feladatának a szervek közötti hézagok kitöltését tekintették. Ma már tudjuk, hogy az ún. laza, rostos kötőszövet szervezetünk belső informatikai rendszerének legfontosabb elemi egysége. A szervezet sejtjei egymással ultra finom elektromágneses rezgésekkel kommunikálnak, s ezt elsősorban a laza, rostos kötőszövet közvetíti.

A hagyományos kínai orvoslás már évezredekkel ezelőtt bebizonyította, hogy az akupunktúrás meridiánok főként a bőr alatti kötőszövetben találhatóak, ezen keresztül leágazásaik vannak a szervekhez és az ún. mikro-rendszerekhez is (pl. fül, homlok, orr, arc, ajkak, kézfej, tenyér, has, lábfej, talp stb.).

Ezek az energetikai leágazások teszik lehetővé, hogy a szervezet öngyógyító, önszabályzó információi optimális esetben a fény sebességével jussanak el a megfelelő helyre. A kötőszövet jó működéséhez a hajszáleres vérellátásnak és a sejtszintű alapanyagcserének kifogástalannak kell lennie. Mindezt elősegíthetjük többek között C-vitamin, tejcukor (pl. tejsavó készítmények), L-borostyánkősav (pl. lucerna készítmények) és szilícium (pl. kovaföld készítmények) megfelelő bevitelével. Fizioterápiás szempontból a víz, hő, fény, és egyéb biostimulációs rendszereket alkalmazhatjuk, melyekbe beletartoznak a különféle - főként ázsiai - masszázsformák, a Kneipp vízkúrák, különféle pakolások, frottírtörölközős ledörzsölések, a szauna, a nem túlzásba vitt napozás, a szín- és fényterápiák, elektromágneses vibrációs és biorezonancia terápiák is.

Tipikus kötőszöveti gyengeség például a horkolás, amikor a lágy szájpad veszít rugalmasságából és így alakul ki a közismerten kellemetlen kórkép.

A kötőszöveti gyengeség részben veleszületett, alkati adottság, részben pedig a mozgás- és ingerszegény életmód miatt alakul ki, s következménye lehet az idő előtti öregedés, egyes krónikus degeneratív betegségek, valamint a gyengébb immunrendszer, vagyis a gyakrabban jelentkező fertőző betegségek, melyek nehezebben, esetleg szövődményekkel gyógyulnak. A kötőszövet megerősítésének terápiája egy egész életre szóló, mindennap végzendő feladat, a mindenkori testi, lelki és szociális állapotnak megfelelő ésszerű tréning.

 

A kötőszövet betegségei

Ismert, hogy bőrünk átlagosan 1,5–2 m2 felületű, kb. 3 kg-os szervünk. Hám- és kötőszövetből áll, melyet döntően zsírszövet alkot. A kötőszövetet szokás irhának is nevezni, mely különféle rostokból, rost közötti alapállományból, különböző sejtekből áll, de nagyon sok idegrost, szabad idegvégződés, tapintó test és dús érhálózat is található benne.

A kötőszövet betegségei részben immunológiai, részben kozmetológiai természetűek.

A szervezet immunműködése az autoimmun betegségek során megváltozik, a bőr esetében saját kötőszövetei vagy hámsejtjei ellen támad. Legjelentősebb változata az ún. lupus erythematodes discoid típusa, amely az orcákon, orron, fülön, alkarokon kezdődik barnásvörös gyulladás formájában, esetleg hajhullás kíséretében. Nagyon változatos kórképpel jár az ún. scleroderma, melynek során a kollagén rostok felszaporodnak, megvastagodnak, az érintett terület hámja jelentősen sorvad, feszesen rásimul a beteg kötőszöveti rostokra.

Morphea nevű változata elsősorban fiatal felnőttek, gyermekek betegsége, melynek során a bőr kifehéredik, feszessé válik.

A kötőszövet legnagyobb tömegét a kollagén alkotja. A sebgyógyulási folyamat során a keletkezett defektust kollagén pótolja, melynek túlsarjadása következtében alakulhat ki az ún. keloid, a seb határán túlnövő durva, eleinte kékesvörös, majd halványodó, esztétikailag is zavaró képlet. Keloidos hajlam esetén még a piercing és tetoválás felhelyezése is kérdésessé válhat.

A kötőszöveti betegségek közül mostanában az ún. cellulit áll az érdeklődés középpontjában. A főleg nőkön, elsősorban az alsó testtájon megjelenő elváltozás inkább esztétikailag zavaró. Igen találó magyar neve – narancsbőr – a kissé összenyomott bőrön megjelenő pici gödröcskékre utal. Előfordulása nem elsősorban a kövérséghez köthető, jó alakú, fiatal nőkön is jelentkezhet alkati adottság, öröklődési hajlam, valamint nem megfelelő táplálkozás (nehéz, zsíros, fűszeres ételek), mozgáshiány, kevés vitamin és ásványi anyag fogyasztása, hormontartalmú gyógyszerek használata esetén. Kialakulását tehát megelőzhetjük rendszeres testmozgással, sok folyadék, zöldség és gyümölcs fogyasztásával.  
A kozmetológiában ismertek olyan vákuumos, ultrahang és egyéb eljárások, melyekkel ugyan lassú, de szép eredményeket lehet elérni e téren.

Másik zavaró kozmetikai tényező az ún. stria, eleinte lilásvörös, majd gyöngyház fényű csíkokkal a fenék, a has vagy a mell tájékán. Kialakulását a kötőszöveti gyengeség mellett a gyors növekedés, a nagy testsúlyváltozás vagy hormonális okok idézhetik elő. Kozmetológiai gépekkel, illetve speciális krémekkel történő kezeléssel sem szüntethetők meg teljesen.

A fentiek természetesen nem ölelik fel a kötőszöveti betegségek teljes skáláját, de betekintést nyújtanak e szerteágazó kórképcsoportba, mely többnyire jól kezelhető, illetve karbantartható, ám ez minden esetben szakorvosi feladatot jelent.

 
Dr. Veres Imre
Bőr- és nemigyógyász, kozmetológus szakorvos, magánorvos
HOTEL ARANYBIKA I. emelet
Debrecen, Piac u. 11-15.
TEL.: 06/30 24-999-24
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk