GYÜMÖLCS=
Egészség+Szépség!

Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja kiemelt hangsúlyt helyez étkezésünkben a napi háromszori gyümölcsfogyasztásra. Az évi egy főre jutó 50–60 kg körüli fogyasztásunkkal messze elmaradunk a korábban már az OÉTI, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága által javasolt napi fél kg gyümölcs fogyasztásától.

Miért került ennyire előtérbe e kiemelt jelentőségű élelmiszerek fogyasztásának hangsúlyozása? Egyrészt mivel:

Másrészt, mert keveset tudunk a gyümölcsök fontos élettani szerepéről, például a szervezet ásványianyag-háztartását áthangoló hatásáról, a szív- és keringési betegségek megelőzésében, a fogyókúrában, illetve a szépségmegőrzésben betöltött szerepéről.
A hazai lakosság táplálkozási szokásait a túlzott konyhasó (nátrium) és az alacsony káliumfogyasztás jellemzi. Az igen magas nátrium/kálium aránynak pedig egyenes következménye a magas vérnyomás, a szív- és keringési betegségek gyakoribb előfordulása.
A gyümölcsfogyasztás képes csökkenteni ezeket a kockázati tényezőket. Míg táplálkozásunkban a nátrium/kálium arány átlagosan 3–4 közötti értéket mutat, addig a gyümölcsök magas kálium és alacsony nátriumtartalmukkal képesek ennek korrigálására, s – a szervezet áthangolása révén – az arányt a védő szerepet betöltő kálium javára fordítani.

Az ilyen értékekkel rendelkező gyümölcsök fogyasztása már önmagában lehetővé teszi a szervezet kedvező irányba történő áthangolását. További előnye a gyümölcsfogyasztásnak, hogy a gyümölcsökben található magnézium védi a szívizomzatot a kálium leadásától, és ezzel is segíti a szív- és érbetegségek megelőzését és gyógyulását.

Gondoljuk csak végig, hogy az íz- és élvezeti értékükkel az étkezés örömét kiváltó gyümölcsfélékből fél kg alma mindössze 150, ugyanennyi cseresznye 300, a görögdinnye közel 150, a málna 140, a ribiszke 165, a sárgadinnye 200, az őszibarack 200, a narancs 200, s körte csupán 250 kalóriát tartalmaz.
Az olajos magvú gyümölcsök, a dió, a mogyoró, a mandula gazdagabbak ugyan energiatartalomban, viszont értékes E-vitamin-források, amelyek védik szervezetünket a betegségeket kiváltó túlzott oxidációtól, a dohányzás és a különböző stressz-hatások következtében keletkez, a sejthártyákat és a sejtek genetikai anyagát is károsító szabadgyökök hatásától. Hasonlóan antioxidáns hatásúak a gyümölcsökben található C-vitamin, a színes gyümölcsök karotin-tartalma, a citromban található rutin, citrin, quercitrin, cianidin, melyek a P-vitamin keverékei, ugyancsak idetartoznak a gyümölcsök védőhatást kifejtő flavonoidjai, a szőlő magjában és héjában található resveratrol és a fenol-származékok.

Nem kevésbé fontos szerepük van a gyümölcsöknek és zöldségeknek a szépség megőrzésében, ápolásában. Egy kiadós nyári gyümölcs vagy zöldségkúra kedvezően befolyásolja a bőr állapotát, egyben javítja a szervezet anyagcseréjét is. A karotinból képződő A-vitamin, az egyik legfontosabb „hámvédő”, hiányában a bőr és a nyálkahártyák szárazzá válnak. Nikotinsav hiányában gyulladásos bőrelváltozások keletkezhetnek a napfény által közvetlenül ért bőrfelületen. A mikroelemek közül e tekintetben főként a cink játszik kiemelkedő szerepet. A különféle gyümölcs- és zöldségkombinációk a kozmetikai szereknek is kedvelt összetevői.

Igyekezzünk az egészséges életmód területén is felzárkózni a fejlettebb EU-tagországokhoz! Ha – hozzájuk hasonlóan – kétszer annyi – naponta legalább fél kg – gyümölcsöt fogyasztunk, egészségünk mellé még karcsúság és szépség is társul!

Prof. Dr. Rigó János