ÉTKEZÉSI
zavaraink

Anorexia, Bulimia, kövérség szindróma…
Milyen pokolian ismert kifejezések, ugye? Már az Ókorban ismertek voltak, és mindig ezek tartoztak a legnehezebben kezelhető betegségek közé. Az utóbbi évtizedekben is csak fokozatosan hódít teret az ún. „holisztikus” (az embert komplex

 
egységnek tekintő) szemlélet. Sokszor hasztalanul törekszünk a betegség tüneteinek megszüntetésére – maga a gyógyulás mégsem következik be. Vajon miért?

Az OK egyértelmű! Nem vesszük figyelembe, hogy a BETEG milyen viszonyban áll saját testével, betegségével: a) szenved-e miatta? b) felhasználja-e céljai elérése érdekében? c) ellenállást fejt-e ki környezetével szemben?
Megdöbbentő: a beteg LELKE (személyisége) az összes tényező közül a legjelentősebb! Aki nem akar meggyógyulni, az nem is fog!

Összefoglalva:
Az étkezési zavarok többdimenziós pszichoszomatikus betegségnek tekinthetők, amelyek létrejöttében genetikai, biológiai, neurokémiai, pszichoszociális és kulturális tényezőknek egyaránt szerepe lehet.
Az anorexiára és a bulimiára egyaránt jellemző: az ételek, az étkezés, a kalória és a testsúly középpontba állítása a gondolkodásban, a fantáziavilágban, sőt még az álmokban is! A testsúlyingadozás a buli-miásoknál enyhe vagy közepes mértékű, az anorexiásoknál viszont nagyon súlyos mértékű.
A kezelés: mindig hosszas, melynek fő célja a kiújulás megelőzése, az emberi kapcsolatok erősítése – ebben nagy szerepet játszik az egyéni és családos pszichoterápia, esetleg az antidepresszánsok alkalmalzása.

ANOREXIA NERVOSA
Általában kora serdülőkorban (13–14 év) és főként a teljesítmény-orientált kislányoknál fordul elő, akik a pszichoszexuális fejlődésben elmaradottak.
Kiváltó ok lehet: valamilyen élet esemény pl. szülők válása, iskolaváltás vagy egy diéta elrendelése, melyről „nem tud leállni”. Magyarországon minden 100 lányból 2, azaz kb. 20.000 fő az érintett, de az alakjukra fokozottan figyelő balett-táncos lányoknál minden százból 20 érintett.
Jellemzői: súlyuk az optimális testtömeg 85%-a alatt van, a soványság ellenére intenzív félelem a súlygyarapodástól, vagy elhízástól, önértékelési zavarok, a menstruációs ciklus egymást követő többszöri kimaradása.
Lefolyása: a beteg normális étkezés helyett mértéktelenül „fal”, majd a megtisztulást önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás vagy beöntés útján éri el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BULIMIA NERVOSA
A serdülőkor vége felé, avagy fiatal felnőtt korban (17–25 év) kezdődik. Számtalan sikertelen fogyókúra előzi meg. Ez is főként a nők betegsége, akik gyakran súlyos személyiségzavarban szenvednek, sok köztük a nikotin-, alkohol- vagy drogfüggő, 40%-uknál szintén előfordulhatnak menstruációs rendellenességek. A betegség gyakorisága kb. 10%-ra tehető, de ennek pontos megítélését nehezíti, hogy sokuk egyáltalán nem fordul orvoshoz.
Jellemzői: hetente legalább kétszer előfordul az étkezés feletti kontroll teljes elvesztése (nem tudja abbahagyni az evést), a súlygyarapodás megakadályozása érdekében az egyik típus rendszeresen „öntisztítást” végez, míg a másik koplalással és túlzásba vitt testgyakorlással kompenzál. Önértékelésének kiindulópontja a súlya és alakja.
Az étkezési zavarok folytonos átmenetet képeznek a túlkoncentrált, az evést visszautasító, önsanyargató magatartásformától az időnkénti önkontroll nélküli „faláson” és „öntisztításon” keresztül a stabil extrém obesekig (kövérekig).
Az OBESITAS-ban érintettek közül sokan soha nem fordulnak szakemberhez, ez főként a férfiakra igaz!
A „kövérség szindrómában” szenvedők negatív testképpel, csökkent önértékeléssel, hangulati labilitással, időnkénti falási rohamokkal, specifikus személyiségvonásokkal rendelkeznek.
Fiatal nőkre a periodikus falás (főképp édességeket) jellemző, amihez esetenként alkoholfüggőség is társul.
Az elhízott nők, akik felkeresik a fogyókúra rendeléseket, kb. 23–46%-ban bulimiásak. Kifejezetten a soványság utáni vágy, a negatív önértékelés, a rendkívül erős depresszió jellemzi legtöbbjüket. Minél súlyosabb az elhízás, annál súlyosabbak a pszichés sérülések is. A súlyos, már életet veszélyeztető kövérségben komplikációk is kialakulhatnak: pl. szív- és keringési valamint daganatos betegségek.

AZ ANOREXIÁS, A BULIMIÁS ÉS AZ OBES BETEGEK KEZELÉSE:
Szeretném hangsúlyozni, hogy az étkezési zavarok nem szüntethetőek meg az egyik pillanatról a másikra, krónikus formáinál gyógyulás után fenn áll a kiújulás veszélye. Anorexiásokból gyakran lesznek bulimiások – mindkét csoportból sokan lesznek depressziósok. Így a személyre szabott terápia során különböző szakterületek összehangolt együttműködésére van szükség (pl. belgyógyász, dietetikus, pszichoterapeuta, gyógytornász).

A legtöbbet ezen a területen talán a jövő családorvosai tehetik, hiszen ezen betegségek megelőzésének, korai felismerésének és kezelésbe vételének kulcsa az ő kezükben van.

Prof. Dr. Kisgyörgy János
akadémikus

 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk