Bőrünk,
mint emlékkönyv

Bőrünk egy olyan „emlékkönyv”, amelyben az életünk folyamán lezajlott immunfolyamatok, például a BCG-oltás, a gyermekkori bárányhimlőből megmaradt heg, a fiatalkori pattanások nyomai jelzik életre szóló védettségünket. A ma embere saját bőrén keresztül kénytelen elszenvedni, érzékelni a környezetünket szennyező kémiai- és vegyi anyagok egyre halmozódó ártalmait. A kultúrállamok népességének kb. l5–20%-a szenved valamiféle vegyi anyag keltette betegségben, illetve túlérzékenységben.

Az allergiás állapot alapjelensége, amikor a bőrünkre került kémiai anyag az érintkező bőrfelszínen pontosan megtartva az anyag lenyomatát azonnal, vagy 24–48 óra múltán gyulladást jelez. A hámrétegünk alatt elhelyezkedő, védekezésre specializálódott sejtek (ún. T-lymphocyták) az érintkezés felszínén megjelennek és igyekeznek közömbösíteni a nem kívánatos vegyi anyagot.
 

A már érzékenyített sejtrendszerek egy esetleges ismételt találkozáskor az „immunmemória” következtében még hevesebb és intenzívebb reakcióval igyekeznek válaszolni. Az érzékeny bőrű ember, aki házi por allergiában szenved, ha belép egy poros környezetbe, hamarosan allergiás tüneteket észlel. Egy adott illatanyagot tartalmazó parfüm a napfény hatására azonnali bőrgyulladást kelthet. Érzékeny bőr esetén ilyenkor a felszínen kezdetben csak vérbőség, bőrvörösség, majd viszketés, égés, később hólyagok is kialakulnak. Kellő kezelés nélkül bőrgennyedés, ekcémás állapot jöhet létre.

A kémiai anyagok sokaságából a legtöbb allergiás reakciót a nikkel-szulfát váltja ki, amely megtalálható egyes mosószerekben, használati eszközökben, a fogszabályzókban, valamint a nikkellel ötvözött, aranynak mondott ékszerekben. Az illatanyagok, gyűjtő nevükön „fragranszok” csaknem 10%-ban okozhatnak helyi allergiás reakciókat. Legyünk kellően körültekintőek a parfümök, szappanok, tusfürdők, dezodorok, borotválkozó szerek kiválasztásnál! A króm és higany vegyületeinek ugyancsak magas az allergizáló hatása. A ma oly divatos, szintén allergizáló fekete festék, a parafenilén-diamin hajfestékekben, bőrruhákban és gumi tárgyakban található. E felsorolás csekély hányada annak a rengeteg kémiai anyagnak, melyekkel környezetünkben találkozni vagyunk kénytelenek.

Megfelelő tesztvizsgálatokkal, rátevési próbák segítségével a gyanús vegyszerek allergizáló hatását 72 óra elteltével tudjuk egyértelmően igazolni. A fogászati illetve fogpótlásra szolgáló anyagok alkalmazása előtt is érdemes e vizsgálatokat elvégeztetni.

A táplálékok keltette túlérzékenységek szinte külön fejezetet érdemelnének. A leggyakoribb allergizáló ételek a tej, a tojás, a halhús, a földimogyoró. Növényi eredető tápanyagaink közül túlérzékenységet kelthet még többek között a dió, a sárgarépa, a burgonya és a bab is. Érzékeny immunrendszerű embereknél a táplálék-allergiákat különféle pollenallergiák és felső légúti allergiás állapotok is súlyosbíthatják.

Minden ember bőre ugyanannyi pigment sejtet tartalmaz, tekintet nélkül a bőr színére. A különbséget a termelt pigment mennyisége adja, amely fehérbőrőeknél kevés, sötét bőrőeknél pedig lényegesen több.

Az egyéni fényérzékenységet általában öröklött tényezők határozzák meg. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen saját bőrtípusával és fénytűrésének mértékével. A fényérzékenységet egyes gyógyszerek és kozmetikumok is növelhetik. A túlzott fényérzékenység jelei lehetnek az ajkak felszínén megjelenő hólyagos gyulladások. A fokozottan napfénynek kitett bőrfelületen, a vállakon, háton és karokon, esetleg arcon megjelenő hólyagok általában az előzetesen elszenvedett napégés következményei.

Napozásnál mindig tartsuk be a fokozatosság elvét, főként gyermekeink bőrét védjük a túlzott napozástól. Bőrünk már 30 perc után is megéghet, különösen igaz ez vízpartokon, magaslatokon, s bárhol máshol is a déli órákban. Még a fényvédők alkalmazása sem jelent feloldást a mértékletesség ellen, s ne feledkezzünk el a napozás utáni bőrnyugtató krémekről sem!

A napfény áldásos hatásának köszönhetően ugyanakkor sok bőrbetegség meggyógyul, javul a kamaszkori pattanásos és a pikkelysömörös állapot is, sőt még az időskori csontritkulásra is jótékonyan hat a napfény.

 
Dr. Major Endre
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk