Kismedence – nagy baj?

Ha a hagyományos európai orvoslás
mellett kissé elmélyedünk az ősi keleti
filozófiákon alapuló gyógymódokban,
mindjárt világossá válik számunkra,
hogy még mindig nem ismerjük eléggé testünket, szervezetünket
– erre utal címünk látszólagos ellentmondása is.

Induljunk el visszafelé, jó hatezer évvel a történelemben, s állapodjunk meg az ayurvédikus orvoslás első igazi mesterénél, Kapilánál. Ő volt az, aki az előző ősi kultúrák orvosi tapasztalatait és a jóga ismeretanyagát ötvözve elsők közt írta le az ember működését. E bölcselet szerint valahol a kismedence területén, a hólyag és a keresztcsont tájékán energia kapuk vannak. Ugyancsak e rendszer szerint a kismedencében, s attól kissé lejjebb, a farok csigolyák kezdeténél lakozik egy belső erő, amit kundalini erőnek neveznek. Ezt az erőt meditatív állapotban a szervezetbe bárhová el lehet juttatni.
Néhány ezer évvel később a hagyományos kínai orvoslás alapművében, a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvében épp a kismedence tájékán, a has elülső alsó részén jelölték az úgynevezett „alsó than-thien” (ejtsd tantyien) pont helyét, amely az ember egyik meghatározó energetikai pontja.
Ismerjük a japán „hara” kifejezést is, amely szintén valahová erre a területre helyezi azt a fontos pontot, ahonnan a szervezet energiái szétáradnak.
Az európai orvostudomány első, mindmáig alap művében, Hyppokratész ókori görög orvos-filozófus „a halál a belekben lakozik” gondolatával a vastagbélre utal, amelynek jelentős része a has alsó részében, a kismedence határán található.
mai orvostudomány ismeri az úgynevezett „abdominális immunitás” fogalmát, ami azt jelenti, hogy immunrendszerünk mintegy 2/3 része a hastájékon, a vékony- és vastagbél területén található.
Így már érthetővé válik, amit címünk is sugall, vagyis ha a kismedencében valami nincs rendben, az az egész szervezet működésére rányomja a bélyegét.
Vegyük sorra a legáltalánosabb tüneteket, melyek közül sokra nehéz logikusnak tűnő magyarázatot találni:

  • kismedencei görcsös fájdalom, ami időnként a petefészkek területéről indul ki, más alkalommal pedig hólyag körüli görcsként, néha gyulladásra utaló érzésként jelentkezik;
  • nem fertőző eredetű, de krónikus hüvelyfolyás, amely időnként erősödik, máskor kisebb mértékű;
  • fájdalmas, görcsös menses;
  • időnként fellángoló, szintén nem fertőző eredetű hólyag irritáció, amely heves a fájdalommal és a fokozott vizelési ingerrel, vizelettartási nehézséggel járhat;
  • a vizelet erőkifejtéssel együtt járó elcsöppenése krónikussá válhat – inkontinencia;
  • gyakori deréktáji fájdalom, a vese körüli állandó tompa nyomó érzet, ám a veséből nem mutatható ki semmilyen fertőző ágens jelenléte sem;
  • fázékonyság, elsősorban a lábakban, főként bokától lefelé;
  • állandó kimerültség, aluszékonyság;
  • ingerlékenység, félelmek, depresszív gondolatok, mint kísérő tünetek.

Fenti tünet együttes hidegre, esős, borongós, szeles vagy ködös időre, a lelki terhek növekedésére erősen romolhat. Hasonlóképpen hozzájárulhat az állapot rosszabbodásához a nem kellő mélységű vagy rendszerességű lelki-testi kapcsolat, illetve bizonyos élethelyzetekben annak teljes hiánya.
Férfiak esetében az általános tünetek hasonlóak, de emellett a szexuális késztetés jelentős csökkenése, potencia zavarok, sűrű éjszakai vizelés és prosztata megnagyobbodás is jelentkezhet.
Fentiekben felsorolt, halmozott tünetek nem egy bizonyos betegség tünetei, hanem a szervezet energetikai zavarait jelzik, aminek elsődleges kiinduló pontja a szervezet teherbíró képességét meghaladó teher tartós „cipelése”. Ennek egyenes következményeként csökken az immunrendszer működő képessége, romlik a sav-lúg egyensúly, s fokról-fokra alakul ki az ismertetett panaszok valamilyen, egyénre jellemző kombinációja.

Mi a teendő?

Az életvezetéssel kapcsolatos „bölcs” tanácsok átadása talán a legnehezebb, hiszen ki-ki maga cipeli az élet reá rótt terheit, s talán az örülhet még a leginkább, akinek van mit cipelnie, azaz van munkája, családja. Akinek ez sem adatik meg, azaz teljesen társtalan és munkája, célirányos elfoglaltsága sincs, azok számára gyakran a karitatív feladatok ellátása hozza meg a lelki nyugalmat, önbecsülést, a pozitív önképet, s talán még az örömet is.
testi gondok enyhítésére a következőket javaslom:
Állandósult folyás, vizelési kényszerérzet, s a vele járó egyéb kellemetlenségek esetén első a jó meleg alsónemű, a meleg cipő és harisnya.
Étrend: nélkülözhetetlen a lúgosító táplálék, azaz a kásafélék (elsősorban köles, hajdina, barnarizs), a zöldségek, köztük kiemelten a spárga, valamint a petrezselyem, lestyán, sárgarépa és pasztinák gyökere, petrezselyem, kapor, zeller, lestyán és sárgarépa zöldje meglocsolva pici tökmagolajjal, ízesítve erjedésgátló fűszerekkel (kakukkfű, borsika, ánizs, kömény, fahéj, szurokfű, majoránna, őrölt piros édes nemes paprika).
Mellőzük az édességeket, részesítsük előnyben helyettük az olajos magvakat, de hüvelyes táplálékokra szintén szükségünk van. Vitaminok, ásványi és egyéb biológiailag aktív anyagok mellett szükségünk lehet a pre- és probiotikus készítményekre is, amelyek a bennünk élő mikroorganizmusok harmóniájáért felelnek.

Külső kezelés

Meleg zsurló gőzölés és ülőfürdő pár csepp boróka olajjal. Szükség esetén a hüvely irrigálása lósóskamag főzettel (1 literbe 1-1 csepp teafa és grapefruit magolaj. Ha van rá mód, igen jók a kénes gyógyfürdők is.

Gyógynövénykúrák

A tőzegáfonya készítmények, a medveszőlő, a csarab és az áfonya tea, mind elősegítik az állapot javítását, de ezekből csak pár hetes lehet a kúra.
A vese és a hasi szervek működésének javítására első – talán szokatlannak tűnő – javaslat, hogy télen vagy hűvös időben ne fogyókúrázzunk. A vese körül, és a köldök tájékon jó, ha van a hőgazdálkodást elősegítő pici zsírpárna.
A mindennapos stressz elviseléséhez nélkülözhetetlen a rendszeresen végzett, legalább harminc perces, bármilyen dinamikus sport, melyet örömszerzésnek is tekinthetünk. Hatására javul a sejtek anyagcseréje, boldogság hormonok termelődnek, ezáltal stressztűrő képességünk fokozódik.
Reggelente és este lefekvés előtt legalább öt percig végezzünk légző gyakorlatokat, s a belső erőfejlesztő gyakorlatok (pl. joga, thai-chi, chi-kung) is nagy segítségünkre lehetnek.
Nyugodt alvásunkat az esti forró zuhany vagy fürdő, s a párnára tett néhány csepp levendula olaj is elősegít, fekhelyünk legyen földsugárzástól és elektro-szmogtól mentes helyen.

A legfontosabb azonban az, hogy tudatunkban mindig legyen ott, ha igazán nagy a baj, van aki megfogja a kezüket – s ez visszafelé is igaz kell, hogy legyen

 
Béky László
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk