Eljegesedés
                 vagy
   globális
     felmelegedés?

Az évek múlásával mind gyakrabban tűnik úgy, hogy eltűnnek az évszakok, egyszerre nőtt az aszály és az árvíz veszélye, korábban nem ismert időjárási katasztrófák érik el hazánkat. E kérdések földi léptékű kapcsolódásait világítja meg lapunknak dr. Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

A Kárpát-medence időjárásában megnyilvánuló tendenciák a Föld éghajlatának módosulásával függhetnek össze. A légkör ún. üvegház-hatása legalább a XIX. század közepétől fokozódik. Mindezért olyan ún. üvegház-gázok légköri mennyiségének emelkedése a felelős, mint a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének. E gázokon keresztül a Nap sugarai szinte zavartalanul lejutnak a felszínre, de az onnan kiinduló, nagyobb hullámhosszú energia egy részét e gázok (továbbá a felhők és a vízgőz) elnyelik és visszasugározzák a felszín irányába.

Az éghajlat alakulását szimuláló klímamodellek a földi átlaghőmérséklet Celsius fokokban mérhető megváltozását mutatja, sőt egyes prognózisok szerint a helyzet még ennél rosszabb is lehet! Például akkor, ha az óceánok körforgásának, az ún. óceáni szállítószalagnak a mai rendszere (lásd az ábrán) lefékeződne vagy hirtelen átalakulna. Ekkor ugyanis legyengülne a földrajzi szélességek közötti energia-csere, ami bizonyítottan utoljára a tízezer évnél régebbi, a mainál hidegebb klímájú évtizedekben fordult elő. Azokban az időkben a földi klíma nem ritkán néhány évtized alatt több fokos változásokat mutatott, vagyis egy nagyságrenddel gyorsabbakat (mindkét irányban!), mint amire az üvegház-gázok miatt számítanunk kell.
Az óceáni szállítószalag működése a tengervíz egyenlítői-, illetve sarkvidékeken mért só-koncentrációjának különbözőségén alapul. Márpedig a felmelegedés folyamatában megtörténhet (a legtöbb modell szerint be is következik), hogy ez a különbség lecsökken. A Pentagon számára készített jelentésben 2010-re jósolt eljegesedés ugyancsak megkérdőjelezhető. Sokkal valószínűbb globális tendencia a lassú felmelegedés, amelyet voltaképpen már manapság is tapasztalunk. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok további szaporodása folytán már ebben az évszázadban több fokos melegedésre kell számítanunk.

Az éghajlat viszonylagos stabilitását biztosító „óceáni szállítószalag”, amelynek felső ágát piros, alsó ágát kék színnel jelöltük

 

Ez idáig még nem tettük meg sem a klímaváltozás globális korlátozása, sem a regionális alkalmazkodás érdekében szükséges lépéseket, mivel kevéssé ismerjük azokat a károkat (néhol nyereséget), amiket ez a globális változás okozhat. E hiányosság fő oka a helyi klímaváltozás bizonytalansága. A légkör folyamatait a mai kor számítógépei csak 2–300 km-es felbontással képesek a szükséges pár évtizedre előre kiszámítani. Az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához viszont most van szükség a klímaváltozás regionális becslésére, melyet a tudomány jelenleg a „leskálázás” módszerével igyekszik megoldani. A jelenlegi adatok szerint a Kárpát-medence éghajlata a globális melegedéssel párhuzamosan melegebbé, szárazabbá és naposabbá válik. Ez főként a nyári félévben, tehát a vegetációs időszakban lesz érzékelhető, miközben az év hidegebb felében sem várható több csapadék. Ugyanezen „leckék a múltból” típusú analógia szerint a felmelegedés nyomán, a téli csapadék nagyobbik hányada hó helyett eső formájában érkezik.

 
Dr. Mika János

Irodalom:
IPCC, 2001: Climate Change 2001: The Scientific Basis. Contribution of Working Group I to the Third Assessment Report of the Intergovernmental panel on Climate Change (Houghton J.T., et al., eds.), Cambridge University. Press, 881 p. http//:www.ipcc.ch
Faragó T. – Kerényi A., 2003: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és Debreceni Egyetem. Budapest-Debrecen, 70 o.
Mika J., 2002: A globális klímaváltozásról. Egy meteorológus kutató szemszögéből. Fizikai Szemle 9. sz. 258-268
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk
 
   

 

 

 

 

 
Biorejtvény 2004. 04.