Mindig a nő a hibás?

A Központi Statisztikai Hivatal népesedési adatai szerint hazánkban 1980 volt az az utolsó esztendő, amikor a lakosság száma még növekedett.

Az elmúlt 23 évben folyamatosan fogyott a népesség, és ez a tendencia a statisztikai előrejelzések szerint 2015-ig nem is fog megváltozni. A számok tükrében arra is fény derült, hogy az utóbbi 50 évben a meddő párok aránya megkétszereződött. Szociológiai felmérések arra mutatnak rá, hogy a gyermekvállalási kedv kevésbé csökkent, mint amilyen mértékben a meddőséggel kapcsolatos egészségügyi problémák nőttek. Az előbb felvázolt negatív változások mellett azonban egy nagyon fontos szemléletváltozás következett be hazánkban, melynek hatására a népesedéspolitika a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Az 1970-es évek végén kialakult a család- és nővédelmi hálózat, később pedig a probléma megoldásának támogatására létrejöttek a meddőségi központok. 1984-es adatok szerint kb. 8400 nőt vizsgáltak meddőség miatt, ugyanakkor férfit csak 2800-at. Azóta sok, kedvező változás történt e téren.

Az andrológia hazai megerősödése a férfiak számára is lehetővé tette a korszerű vizsgálatok és kezelések igénybevételét. A diagnosztikai módszerek robbanásszerű fejlődése mára már igazolta, hogy hazánkban a meddő pároknál a férfi közel ugyanolyan arányban felelős a gyermekáldás elmaradásáért, mint a nő. Az elmúlt 30 év adatait figyelembe véve arra is fény derült, hogy a férfiak spermiumkoncentrációja folyamatosan és jelentősen csökken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi irányelve szerint a normális koncentráció alsó határa 60 millió/ml helyett 20 millió/ml értékre csökkent.

Manapság sokakat foglalkoztat a kérdés: mégis mi lehet ezeknek a kedvezőtlen változásoknak az oka? Az okok mindenekelőtt az életmód, illetve a környezeti hatások változásában keresendők. Az ondó mennyiségi és minőségi károsodásában, mint oki tényező, ma még mindig a gyulladásoké a vezető szerep. A szexuális úton terjedő betegségek számának folyamatos növekedésével a gyulladások jelentősége felértékelődött. A bakteriális megbetegedések mellett a vírusos és gombás elváltozások száma is folyamatosan növekszik. Bár az antibiotikumok, vírus- és gombaölő szerekre általában jól reagálnak, mégis a folyamat egy véget nem érő versenyfutáshoz hasonlítható.

Az életmódbeli és környezeti hatásoknak fontos szerepük van a stresszhelyzet kialakulásában. Nagyon leegyszerűsítve: ezek a hatások ún. szabad gyökök felszabadulásával hozhatók összefüggésbe, amelyek a ma már ismert hatásmechanizmusok során az ondósejtben károsodást okoznak. A környezeti ártalmak egész sora vezethet férfimeddőséghez. Így a táplálkozás során a szervezetbe jutó hormonok kedvezőtlen hatásairól ma már sokat beszélnek, de a környezeti szeny-nyeződés (víz, levegő, talaj, élelmiszer), munkahelyi mérgek, élvezeti szerek (dohányzás, alkohol), kábítószerek, bizonyos gyógyszerek, hőhatás, vibráció, magasfeszültség, ionizáló sugárzás és bármennyire furcsa, de maga a monitor/képernyő használat, amely a munkának és szórakozásnak egyaránt eszköze, is bizonyítottan jelentős károsodást okoz az ondósejt képzésben. Az ártó tényezők sora végeláthatatlan. Felmerül a kérdés: van-e megoldás ezekre a problémákra?

A válasz az esetek jelentős részében igen. Azonban minden termékeny korú embernek tudnia kell, hogy a reprodukciós egészség egy törékeny virágszál, amelyre vigyázni kell.

Tisztelt leendő Anyukák, Apukák, ha Önökben az előzőekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, és arra választ is szeretnének kapni, forduljanak bizalommal szakemberhez.

 
Dr. Erdei Edit PhD.
Bejelentkezés – Tel.: 338-26-39
 
     
 
Nyomtatóbarát verzió Ismerősnek ajánlom Híreink
Lapszemlére feliratkozás Hasznos linkek Orvost Keresek
Vissza Fel Kezdőlap Rólunk