Egy jászsági faluból érkezett levélre válaszolok, amit egy munkahelyéről most elbocsátott hölgy írt, de hasonló panaszokkal sokan kerestek meg az utóbbi időben, idézek néhány jellemző részt a beérkezett levelekből:

"…amikor tejfölöset eszem, nem sokkal utána beleáll a görcs a lapockámba, s úgy feszíti a hasamat, majd bele pusztulok…"
"…van úgy, hogy majd beszakad jobb oldalon, a bordáim alatt, a fejem pedig úgy megfájdul, mintha abroncs szorítaná…"
"…ha rosszat eszem, utána majd elájulok a fejfájástól, hányingertől, le kell feküdnöm, ilyenkor időnként epét hányok, utánna jobban leszek…"
"…évek óta a gázok gyötörnek, a székletem meg világos és olajosan fényes…"
"…a tejfölöstől, meg a disznótorostól olyan rosszul vagyok, csoda, hogy megérem a reggelt, csak hánykolódok az ágyban, s alig bírok a fájdalommal…"
"…a töpörtyű mindig elcsap, ilyenkor napokig hasmenéses vagyok, sokszor úgy összegörnyedek, ki sem tudok egyenesedni a fájdalomtól…"
"…szakszerűen táplálkozom, mégis állandósult a hasmenés, délig csak gyümölcsöt eszem télen-nyáron. Lehet, hogy valamit mégis rosszul csinálok?"

A fent idézett tünetek egyértelműen epe zavarokra utalnak, s a sokféle tünet mind arról tanúskodik, hogy legtöbbször – a kiinduló ponttól függetlenül – tartós problémáról van szó, ami hol nyugalomban van, hol fellángol.
Az epehólyag májunk belső felén található. A naponta termelődő mintegy 0,9 liternyi híg epe általában közel 1 dl-re, sűrűsödik be, s az epehólyagból az éppen megemésztendő élelmiszer hatására ürül a patkóbélbe. A vezeték szoros anatómiai és élettani kapcsolatban áll a hasnyálmiriggyel.
Az epe bonyolult kémiai reakciókon keresztül az állati zsírt és a növényi olajokat vízben oldható állapotba hozza, s így teszi lehetővé azok felszívódását.
Maga a zsíremésztés megfelelő vagy gátolt volta alapjaiban meghatározza a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását is a szervezetben. Már a legkisebb zavar is egy sor nem kívánatos élettani következménnyel járhat.
Nem véletlen, hogy akinek rossz az emésztése, arra azt mondják, hogy megkeseredett vagy besavanyodott, vagy hogy epés megjegyzéseket tesz. Ezek a teljesség igénye nélkül:

• Vitaminhiány miatt kialakuló száraz bőr (a hámszövet nemcsak a bőrön, hanem a szervezet valamennyi nyálkahártyáján elváltozást mutathat, ennek következtében romlik a felszívódás).
• Felborul a szervezetben a sav-lúg egyensúly, merevvé válik az epehólyag fala, ezért az epe beömlése tökéletlenné válik.
• Romlik a velünk együtt élő mikroszervezetek élettere, s a mikrobiológiai egyensúlyvesztés miatt az emberbarát flóra helyett nem kívánatos gomba populációk nyerhetnek teret.
• Ok okozati szinten meggyöngül az egész szervezet immunológiai állapota, csökken az ellenálló képesség a különböző fertőzésekkel szemben.
• Az epehólyagban kialakulhat a krónikus gyulladás, ami hol nyugodtabb, hol aktívabb állapotban van, s eközben nemkívánatos kórokozók szaporodhatnak el.
• A pangó és gyulladásos epehólyag magával hozhatja a hasnyálmirigy működési zavarát is.
• Kialakulhat az epehomok, később az epekő is. A kövek összetétele változó, s csak egy részük oldható természetgyógyászati módszerekkel.

Epepanaszok esetében mindig a szakorvos feladata meghatározni adott tünetek jó- vagy rosszindulatú ok okozati összefüggéseit.

A természetgyógyászati kiegészítő terápia mindig ezeken kell, hogy alapuljon. Első a helyes étrend. Ősztől tavasz végéig igen helytelen a délig gyümölcs koszt, mert az epét reggel illik megindítani. Napjainkban is igaz az ősi népi bölcsesség: „reggel, mint a király…" A reggeli legyen bőséges: tönköly kenyér pirítva, tökmagolajjal, vajjal, Pannónia sajt, hetente legalább 2–3 alkalommal tojás (3 db) vagy olajos tengeri hal. Érdemes a hasnyálmirigy kímélése érdekében rendszeres friss zöld kaprot fogyasztani.

Délben zöldségleves, kifőtt tönköly tészta, kásafélék, párolt zöldség, leveles nyers saláta, burgonya, hal. Étkezés után vegyünk be egy kiskanálnyi tetszés szerinti hidegen sajtolt olajat. A vacsora lényegileg ugyanez, de kisebb mennyiségben, egyedül a salátából ehetünk többet.
Remekül kiegészíti ezt a rendszert a tavasszal frissen szedett és elkészített tyúkhúr vagy pitypang saláta. Ne feledkezzünk el az erjedésgátló fűszerekről: kakukkfű, borsikafű, ánizs, kömény, majoranna, szurokfű stb. – ezeket rendszeresen, de mértékkel alkalmazzuk. A keserű teák szintén jól kiegészítik a helyes étkezési rendszert: apró bojtorján, cickafark, ezerjófű, angyalgyökér, pemetefű, katáng, pitypanglevél és gyökér, menta, ánizs, kömény, tyúkhúr, homoki gyopár, körömvirág. Ezeket fogyaszthatjuk önmagukban vagy keverék formájában, de sohasem ízesítve! Kerülendő minden olyan étel-ital, ami az egyedi tapasztalatok alapján megzavarja az epe normális működését.

Az epehólyag esetleges műtéti eltávolítása után naponta 6–8-szor kell enni, de mindig keveset, s minden étkezés után egy mokkás kanálnyi étolajat javasolt bevenni, hiszen az epe folyamatosan csordogál, s így tudunk feladatot adni a számára. Később az epevezető kiöblösödése révén egy pót-epehólyag alakul ki.
Ismert ősi epetisztító kúra, amit fekete retekkel, vagy János napi retekkel lehet a legeredményesebben elvégezni. Lefekvés előtt egy vékony szelet megsózott, tökmagolajban megforgatott retek szeletet lassan megrágva megeszünk, s ezek után naponta fokozatosan emeljük az elfogyasztott mennyiséget – egészen a józan ész határáig. Ha véletlenül begörcsölne az epénk, azonnal hagyjuk abba a kúrát. A görcsöt jól oldja a jobb lábon a térd mellett kifelé, a szárkapocs csont nyakának intenzív masszírozása. A boltokban kapható számtalan epeműködést szabályozó készítmény felhasználását illetően előzetesen konzultáljunk szakemberrel. Továbbra is várjuk leveleiket a Szerkesztőség címére!