Testedzés
depresszió és túlsúly ellen

Az emberek egyik fele aktív életet él, sportol, a másik fele depresszióssá válhat. A fizikai teljesítmény erőteljes pszichés hatással bír, visszaadja az ember önbizalmát, egyben örömélményt is nyújt.

Depresszió és testedzés. Két, együtt szinte soha nem jelentkező fogalom. Ez a tény már önmagában is üzenetértékű. Aki depressziós, az csak kivételes esetben sportol. Aki viszont tréningezik, versenyez, az legfeljebb egy nem várt kudarc után bánatos, de ekkor sem depressziós.

Sajátos kapcsolatot teremt a fogalmak között, ha kiegészítjük a képet az elhízással is. A testedzés jelentős hozzájárulás az optimális testtömeg eléréséhez, ugyanakkor a depressziót tekintve is a prevenció, a megelőzés általános és hatásos eszköze. Az összefüggés nem közvetlen, ám igen erőteljes. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a fiatalok, majd az idősebb korosztályok egyik fele aktív életvezetést folytat, melynek része a rendszeres sportolás, a másik fele depresszióssá válik. Bármennyire leegyszerűsített kép ez, kifejezi a lényeget.

Minden sportág hordoz sajátos testkultúrális értékeket, így igazán gazdag választék áll rendelkezésre egyéni ízléstől, motivációtól függően. Talán az újonnan formálódó, ún. extrém sportok is fokozzák majd a sport preventív hatását.

Ha a terápia során sikerül a depresszióval küzdőt valamilyen korábban űzött vagy kedvelt sportágra aktivizálni, akkor ez bizonyosan segít a gyógyulásban. A testedzés a teljes személyiséget érinti, sokoldalúan hat az egészségi állapotra.

A fizikai teljesítmény eleve depresszió ellenes hatású, s pozitív önértékelést ad. Látványos ez idős korban is, amikor a rendszeres sport erőteljesen csökkenti a feleslegesség érzését, hiszen a legszerényebb erő, gyorsasági vagy állóképességi teljesítmény is az egyén saját sikere, amely nem vehető el tőle.

Adott fizikai teljesítmény tehát erőteljes pszichés hatással bír, s megadja, visszaadja az ember önbizalmát, egyben örömélményt is nyújt. A sportágak többségében erős a szociális hatás is, elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását, azok erősítését.

A testedzés preventív és terápiás hatásánál egyaránt alapvető az egyén szempontjából kimerítő, tartós terhelések (pl. hosszútávfutóknál) endorfinokat felszabadító hatása. Depresszió esetén a sport ezzel a mechanizmussal ok-okozati gyógyító hatást is kifejt.

A dolgok bonyolultságát azonban jól mutatja, hogy ugyanez a mechanizmus kóros soványsághoz is vezethet, s nem a kívánatos testalkat elérése miatti pszichés zavar, hanem az endorfin felszabadulást célzó testedzés egyoldalúsága, az eufóriás táplálékmegvonás következtében.

Az elhízás, az anorexia nervosa és a bulimia megelőzésében és gyógyításában kiemelkedő szerepe van a jól alkalmazott testedzésnek.

A serdülőkori testsúlyproblémák kezelésében együtt jelentkezik a sport preventív és terápiás hatása, mivel egyrészt formálódik a fiatalok teste, kedvezően változik az izomzat és a zsírszövet aránya, másrészt, megint csak a teljesítmény, a sikerélmény segítségével, könnyebben megbarátkoznak testükkel, jobban elfogadják azt. Az ekkor gyakrabban jelentkező, akár anorexia nervosához is vezető kóros folyamat könnyebben fékezhető, sőt megállítható.

A sport nem csodaszer, hanem az élet természetes része. Ugyanakkor szerepet játszhat egyes kóros állapotok létrejöttében is, például a kórosan sovány tornászlányoknál vagy a már említett hosszútávfutóknál, ahol a mértéktelen edzést az endorfin utáni vágy motiválja.

Kétségtelen, hogy a depresszió társadalmi méretű terjedését csak hasonló volumenű, a populáció egészére kiterjedő tevékenység, a rendszeres testedzés állíthatja meg A sport minden életkorban érték, de különösen nélkülözhetetlen az egészséges ifjúság nevelésében, mivel serkenti a növekedést, az érést, formálja a személyiséget és befolyásolja az egész életmódot.

Dr. Frenkl Róbert