Ereinkben szűkösen

A verőér szűkületét az örökletes hajlamosító tényezők mellett a magas vérnyomás, a magas koleszterin, vércukor, a dohányzás, a trombózishajlam idézi elő. Lényegében ugyanazon kockázati tényezők eredménye, mint a szívizom infarktus vagy az agyvérzés, agylágyulás.

Leggyakoribb formája a koszorús erek érintettségéből fakadó szívizom infarktus. Azonban a fejverőerek, valamint az alsóvégtagi verőérszűkület is gyakori orvosi teendőt adó megbetegedés a magyar népességben. Kialakulása igen korán megjósolható a fentiekben felsorolt hajlamosító tényezők jelenléte alapján. Mindez mozgásszegény életmóddal társultan már-már garantálja valamely verőérszakasz szűkületének kialakulását.

Tipikus tünet a fokozott igénybevételnek kitett szervünk szokásos aktivitása esetén megjelenő, megállásra, vagy a végzett tevékenység megszakítására késztető fájdalma. A koszorús erek esetén ez mellkasi, hasi, háti, alsó végtag esetén pedig lábikra, comb-, vagy farizomzat fájdalom. A hasi erek érintettsége esetén merevedési zavar, étkezést követő hasi fájdalom, a felső végtag verőerei esetén szédülés, vagy az érintett végtag fájdalma, gyengeségérzete, szőrzetének ritkulása, a bőr hűvössége formájában jelentkezik. A fájdalom megjelenése általában már orvosi teendők egész sorát – elsősorban az érszűkület gyógyszeres kezelését – igényli.

Amennyiben családi veszélyeztetettségünk eleve fennáll, kerüljük a dohányzást, figyeljünk testsúlyunkra, s naponta 30–40 percet áldozzunk kondíciónk megőrzésére – így jó esélyünk van az érbetegség megelőzésére.

Az alapvető orvosi teendők mellett hasonló fontossággal bírnak a nem gyógyszeres kezelési módszerek. A mozgásterápián túl elsősorban folyadék bevitel (napi 2 liter körül) és az étrendi szokások szerepe perdöntő. Emellett a népi gyógyászatban jól ismert fokhagyma kivonatok kedvező hatását érdemes kiaknáznunk, s törekedjünk a vérnyomás normál, vagy akár a normál érték alsó határára történő beállítására.

A gyógyszeres kezelés megkezdése 180 Hgmm-es felső érték, vagy 100 Hgmm-es alsó érték elérése esetén válik szükségessé. Amennyiben a panaszok nem vérnyomásfüggőek, hanem anyagcsere problémára utalnak, akkor az LDL-koleszterin, a triglyceridek és a húgysav értékeit szükséges a normál érték alsó tartományában tartani.

Ha nincs szükség műtéti beavatkozásra, úgy a napi 2 literes folyadékbevitel mellett az alacsony dózistartományú szalicil készítmények mellett a theophyllin vagy származékai (pl. erős teák) gyógyszer nélkül is igen jó hatásfokúak.

Mit is tegyünk az érbetegség megelőzése érdekében?
A dohányzás mellőzése mellett ideális testsúlyunk megőrzésére iktassunk be életkorunknak megfelelő napi tréninget. Kerüljük a magas húgysav szintet előidéző, magas állati fehérje tartalmú étrendet.

A „titokzatos” eredetű magas vérnyomás és emelkedett koleszterin szintnek ugyan genetikai oka is van, de kialakulásáért elsűsorban a stressz felelős. A panaszok kialakulását akár 20–25 éve fennálló kockázati tényezők együttes hatása okozza, s így a megjelenő fájdalom vagy fekély esetén a kezeléstől nem várhatunk azonnali gyógyulást, a javuláshoz is időre van szükség.

Külön súlyosbító tényező a cukorbetegség, amely speciális lokális kezelést is igényel. Jellegzetessége, hogy fájdalom ritkábban kíséri, de a kialakuló fekély mindig súlyos, gyakran az érintett végtag vesztését követelő.

Fentiek miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, amely az érintettség gyanújának felmerülése esetén azonnali és hosszú távú, az élet számos területére kiterjedő változtatásokat tesz szükségessé, melyek azonban nem csupán az érrendszeri panaszok kialakulását gátolják, csökkentik, hanem kedvező hatással vannak az általános egészségi állapotra, s jelentősen javítják az életminőséget.

Dr. Polyák József